Mihalicz Csilla

A kérdezők arra is kíváncsiak voltak, ki mit tesz, tenne és javasolna, hogy a városunkat beborító mérgező homály oszladozzék.

A kérdőív legfőbb korlátja – hogy csak internet-használók tölthették ki – egyben az előnye is volt: az érdi lakosok által látogatott közösségi csoportokban kommentekre is lehetőség nyílt. Ezek tartalmilag és hangnemüket tekintve is nagyjából megegyeznek a cikkünkben alább idézett hozzászólásokkal. A kérdőív ugyan nem reprezentatív, nem is túl széles körű, mégis izgalmas. Talán leginkább azok töltötték ki, akik a hulladékkal fűtést károsnak gondolják, és szívesen tennének ellene, valamint azok, akiket felháborít a hulladékkal fűtőket kérdőívezgetéssel „zaklatás”.

Tudják, mégis teszik – de miért?

A maguk városrészében legnagyobb arányban az Ófaluban, Tusculánumban, Újtelepen és a Vincellérben élő kitöltők tapasztalják a levegő szennyezettségét, legkevésbé a városközpontban, Fenyves-Parkvárosban, Érdligeten, Dombosvárosban és a Tisztviselőtelepen élők. A legtöbb válaszadót nagyon zavarja az égetés, elvétve akad olyan, akit nem. Ötödük gondolja úgy, hogy a szemetet égető nem tudja, hogy tilosban jár. 93%-uk tájékozott abban, hogy a lomok jelentős részét le lehet adni a hulladékudvarban.

A „Mit gondol, milyen veszélyei vannak a hulladékkal tüzelésnek?” kérdésre válaszolók szerint a legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a hulladékégetés mérgező és egészségkárosító (95,7%), több mint 50%-uk azonban nem tudja, hogy tönkreteheti a tüzelő-berendezést. 

Íme, néhány érdekesebb/jellemző egyéni megjegyzés az égetés kockázatairól. 

„Ha nem égethetem el az avart és a levágott faágakat, akkor előbb-utóbb kivágom a fát. A hulladékudvar ezt pont nem veszi át.” 

(Valójában az avart és a fanyesedéket elszállítja az ÉTH havonta egy alkalommal. Ehhez a lakosság évi 30 db zöld zsákot kap ingyenesen. Aki e feletti mennyiséget szeretne elszállíttatni, az 422 Ft-ért vásárolhat még zsákokat, amivel nem az eszköz, hanem a plusz szolgáltatás árát fizeti meg.)

„Élhetetlenné teszi a várost, gyakorlatilag sötétedés után nem lehet kimenni.”
„Engem mint asztmást, lassan megöl.” 
„Ködös időben egyenesen életveszélyes. Főleg ebben a járványos időben.”
És persze ezúttal sem hiányozhattak a trollok: „Pont leszarom, hogy ki mit éget. Aki azt lesi, hogy kinek hogy füstöl a kéménye, ráér és unatkozik.”

Az okokat firtató kérdésre a válaszadók majdnem fele azt felelte, hogy elsősorban a szegénység az ok. 27,6% véli úgy, hogy inkább a spórolás. A válaszadók 14,3%-a szerint égetéssel akarják eltüntetni a szemetet. Számos egyéni vélemény színezte tovább a motivációkat, ilyen például a „tudatlanság”, „érdektelenség”, vagy az a tévhit, hogy „drága a szemét hivatalos leadása”, „nem viszik el, ha kirakom”.  

(Valójában a háztartásokban keletkező lomot évente egyszer ingyenesen elszállítják a ház elől – 2 m3/év mennyiségben – kivéve a veszélyes hulladékot, autógumiból is legfeljebb 4 db-ot). A többi lomot ingyenesen átveszik, díjat csak az alábbiakért számítanak fel: gumiabroncs, kevert építési törmelék, képcsöves elektronikai hulladék, veszélyes anyaggal szennyezett göngyöleg, növényvédő szerek, gyanták, festékek.)

„Egyszerűen csak leszarják, ahogy a szomszédaim is. Ha új autóra, gépparkra van pénz, akkor tüzelőre is lehetne.”
„Többen pénzért engedik, hogy hozzájuk lepakoljanak szemetet. Ebből kiválogatják az „értékeket”, a többit égetéssel tüntetik el.”

„Sok idős esetében ez egy régi bevett ’takarékos’ megoldás, macerásnak találják a hulladék leadását, vagy nincs autójuk, inkább elégetik és ezzel spórolnak, de van olyan réteg is, akik nem fognak pénzt adni hatékony tüzelésért, ha ‘ingyen’ is lehet, mindegy mennyire káros.”

„Műanyagot ilyesmit nem tüzelek, régi bútorlapot igen, az nem tilos.” 

(Valójában a kezelt fa – raklap, bútorlap, lambéria, stb. – égetése is tilos, mert mérgező vegyi anyagok szabadulnak föl.)

Ön mit tesz az illegális égetés ellen?

A válaszadók 58%-a azt felelte, hogy dühös ugyan, de tehetetlennek érzi magát. 13,4% azt gondolja, nem az ő dolga cselekedni. 11,5% szokott szólni a szemétégetőknek, 3,3% pedig felhívja a 112-t. A sok „egyéb” válaszból érzékelhető, hogy a kérdés a válaszadók körében indulatot váltott ki.

„Nem szeretek feljelentgetni senkit, de az illetékes képviselő felszólíthatná az ilyen embereket!” 
„A hatóság dolga. Nem lehet ezzel becsöngetni idegen emberekhez.”
„Volt, amikor szóltam a polgárőrnek, aki megígérte, hogy névtelen bejelentésként intézi. Sajnos mégis megtudta az illető, hogy én szóltam, és elkezdett fenyegetőzni.”
„Jeleztük a polgárőrségnek, hogy járjon utána, aztán a végén csináltak egy hatósági ellenőrzést, de nem lett belőle semmi, ugyanúgy égeti a vackait.”
„Nem tudok mit tenni, ha odamegyek akár testi sérelem is érhet, a hatósági büntetést pedig nem találom jó megoldásnak. Van, akit nem hat meg, akinek meg nincs pénze tüzelőre, büntetésre se lesz.”
„Tavasszal jeleztük a jegyzőnek, a sokadik továbbküldött e-mail után a rendőrség a hőségriadó közepén megjelent a szomszédnál, bár az udvar tele van szeméttel, elhitték bemondásra, hogy fenyővel fűt. Semmi változás, a határozat végén jelezték, hogy legközelebb hívjam a 112-t. Idén folytatódik a szeméttel fűtés.”
„A hivatalnak jeleztem, visszajelzett, hogy lehetetlenség bizonyítani, majd egymásra mutogatás ment.”
„Ezek általában roma emberek, félek nekik szólni.”

Hogyan lehetne javítani a helyzeten?

A kérdőív készítői által megadott válaszokból többet is lehetett választani arra vonatkozóan, mi lehetne megoldás a problémára. Legtöbben a hatóságok tétlenségét kifogásolták (42,7%), illetve a megfelelő jogkörrel felruházott környezetvédelmi hatóságot hiányolták (57.1%). A válaszadók csaknem fele elégtelennek érezte az ismeretterjesztést e témában, és helyeselné levegőszennyezettséget mérő rendszer kiépítését olcsó, a lakosság által is használható eszközökkel. 

(Érd hat pontján már kihelyezett levegőszennyezettség-mérőket az önkormányzat az Érdköve Egyesülettel együttműködésben. Mérési eredményeiket következő számunkban értékeljük.)

Kell-e civil őrszolgálat?

A kérdezők által felvetett megoldási lehetőségek közt szerepelt „egy füstfigyelő civil őrszolgálat” létrehozása. Meglepő módon a válaszadók majdnem fele jelezte, hogy valamilyen formában részt venne a működtetésében. Tíz százalék anyagilag is támogatná, járőrözni 4,4% lenne hajlandó. „Ha jártamban-keltemben hulladékégetést tapasztalok, lefényképezném és bejelenteném”, jelezte 34,2%. A „nem érint, nem érdekel” választ adók aránya is 10% volt. Inkább ez utóbbi csoport ragadtatta magát egyedi válaszokra:
„Nem spiclik kellenek, hanem hatósági fellépés.”
„Sokan nem jó kedvükben tüzelnek szeméttel! Akik meg azokra vannak kattanva, akik szeméttel tüzelnek, már a legkisebb fekete füstre ugranak!”
„Nem, mert akkor a fűtési lehetősége csökken.”
„Ez nem jó megoldás, sok esetben olyanokat is zaklatnának, akik fával fűtenek, sokan direkt jelentgetnék azokat, akikre haragszanak.”
„Ki szeretne egy ‘házmestervárosban’ élni, ahol mindenki azt figyeli, mit nem csinál szabályosan a szomszéd?”

A nép szava

A kérdőív készítői alkalmat adtak általános egyéni javaslatok, észrevételek megosztására. Ezúttal csak az előremutató javaslatokat idézzük:

„Érd(liget)en kevés lehet olyan, aki anyagi megfontolásból éget szemetet. Az ismeretterjesztés esetünkben nem segítene, csak a szigorú ellenőrzés, szankció. A szennyező autókat is legtöbben csak azért teszik le, mert nem mennek át a műszaki vizsgán. Ha lenne egy rendszer, amelyen keresztül bejelenthetném a fekete füstöt okádó kéményeket, és tudnám, hogy történik is valami (akár egy elrettentő, ügyvéd által aláírt felszólítás), akkor aktívan kivenném a részem a munkából.”

„Szigorú fellépés kell, a környezetszennyezés legyen bűncselekmény, mint a környező országokban (pl. Ausztria), ezáltal magasabb büntetési tételek. Drónok segítségével feltérképezni és dokumentálni a szennyezett területeket, majd a hatóság segítségével az okozókat felelősségre vonni.”
„Legyen újra kötelező a magánszemélyek kémény- és tüzelőberendezéseinek tisztítása! Ez lehetne egyúttal alkalom az ellenőrzésre.”

„Támogassák a fűtésrendszer korszerűsítését!”
„Azoknak a folyamatos ellenőrzésével, akik mások hulladékának az elszállításával foglalkoznak. Ők égetéssel vagy a külterületekre történő kidobással szabadulnak meg a tovább nem értékesíthető lomtól.”
„A szociális tűzifa programot meg kéne tolni néhány millióval + az igénylő lapot kb. a felére redukálni, hogy nyolc általánossal is könnyű legyen a kitöltése. Köszönjük a hiánypótló kérdőívet, reméljük sikerül változást elérni! Mi a saját utcánkban próbálunk tenni ténylegesen, már sikerült füstölő szomszédot lebeszélni a kezelt fával fűtésről!”
„A nem működő hatóságok, összehangolatlan hatáskörök nem elég indok a helyi vezetés sem- mittevésére. Innovatív megoldásokban szívesen együttműködök.” 
„A levegő lételemünk, senki nincs felhatalmazva arra, hogy szemétégetéssel veszélyeztesse mások egészségét, életét!”

A kérdőívet 370-en töltötték ki, az adatgyűjtést az Érdlakó csapata végezte, 2021. 11.24 és 12.14 között. A kérdőíveket Harnos Andrea értékelte ki. 
A legtöbb válasz Dombosvárosból érkezett. (14.3%, 53 fő) Aránylag sokan válaszoltak még Tusculánumból (13,5%), Parkvárosból (12.4%), Fenyves-Parkvárosból, Postástelepről (9,5%), Érdligetről (8.9%) és Ófaluból (8,3).
A válaszadók kicsit több mint a fele nő. A legtöbb kitöltő 35-45 év közötti (31,5%), sokan vannak a 46-55 (22,6%) és a 25-35 éves korosztályból (19%). 
A háztartások többségében van kiskorú gyermek. A válaszolók 93,4%-a legalább érettségizett.