Elsőként azt érdemes tisztázni, hogy a KRESZ szabályai a közúton, illetve a közforgalom elől el nem zárt magánúton érvényesek, magánterületen belül csak abban az esetben, ha a terület tulajdonosa úgy dönt, és ezt táblával jelzi.
Érden nehéz ügy a parkolás, főként a városközpontban. Örülünk, ha végre megpillantunk egy üres helyet, amiről aztán az esetek nagy részében hamar kiderül, hogy túl szűk, mert az egyik parkoló jármű a felfestett vonalon áll. Ki a hibás, ha mégis megpróbáljuk, „betenni” az autót az egyetlen szabad helyre, de nem sikerül tökéletesen a manőver és megkarcoljuk a nem megfelelően parkoló kocsit? Hát nem az, aki szabálytalanul parkolt? Nem!
Ráadásul néhány autótulajdonos előszeretettel foglal el szándékosan két helyet, ami roppant bosszantó. „Ezeknek az autósok mindig megmagyarázzák. Többnyire félnek, hogy rányitják az autójukra az ajtót. Egyébként az is igaz, hogy léteznek már olyan nagy járművek, amelyek a kijelölt parkolóhelyen valóban nem férnek el, de természetesen ez nem mentesíti a tulajdonost a felelősségre vonás alól”- fogalmazott Kürti István.
Itt van egy másik szituáció. Heti szinten megélem, hogy nem tudok kihajtani a társasház kertjéből a kapun, mert az ott parkoló autóktól nem férek el. Még szerencse, hogy van menekülőút: visszatolatok, megfordulok és a másik kapun hajtok ki, megjegyzem, itt sem mindig egyszerű. De ha ilyen helyzetben egyszer mégis kihajtok és meghúzom az egyik parkoló jármű oldalát, akkor ismét felmerül a kérdés: ki vonható felelősségre? Nyilván nem én, hiszen, én csak szerettem volna elmenni otthonról, nem szabálytalankodtam, egyébként is úgy fogalmaz a rendelet, hogy „olyan helyen szabad parkolni, ahol a jármű az út menti ingatlanra való behajtást vagy az onnan történő kihajtást, az ingatlant használni jogosult hozzájárulása nélkül akadályozza.”
A szakember azonban felvilágosított, hogy „közlekedési baleset okozásáért elsősorban mindig a mozgó jármű lesz a felelős. Persze egy szabálytalanul várakozó autó közreműködhet abban, hogy egy közlekedési esemény bekövetkezzen. Ha egy rossz helyen várakozó autóban keletkezik így kár, akkor ő önálló szabálysértésként fog felelni az esetért a tiltott módon történő várakozás miatt, míg a károkozásért a másik jármű vezetőjét fogják felelősségre vonni.”
Kürti István elmondta, szabálytalanul parkoló vagy várakozó jármű esetén a rendőrség vagy a közterület-felügyelet hívható és az intézkedő rendőr lekérheti a szabálytalankodó adatait és telefonon felszólíthatja, hogy a szabálytalanságot szüntesse be. Egyébként, ha valaki nem az útburkolati jeleknek megfelelőn parkol és emiatt rendőri intézkedésre kerül sor, az szankciót is vonhat maga után. Ez a figyelmeztetéstől a helyszíni bírságig vagy szabálysértési feljelentésig juthat el. Ha helyszíni bírság mellett dönt a rendőr, akkor 5-50 ezer forintig terjedő büntetésre számíthat az autó tulajdonosa, ha pedig szabálysértési eljárásban kell az ügyet rendezni, akkor a szabálysértési hatóság ennél jóval magasabb büntetési tételt is kiszabhat.
Hogy ilyen esetekben érdemes-e rendőrt hívni, időt és energiát vesztegetni az ügyre, azt mindenki döntse el maga, de talán egyszerűbb, ha bosszankodva tovább gurulunk. Vajon mit tanácsol a Közlekedésrendészeti Osztály vezetője? „Én mindenkit óva intenék attól, hogy ilyen esetben neki menjen a másik autónak vagy kárt okozzon benne, inkább értesítse a hatóságot. Toleránsnak, türelmesnek kell lenni ilyenkor is, nem érdemes beerőszakolni a járművet egy kis helyre és az ajtó kinyitásával ily módon egy másik autónak sérülést okozni. Hiszen ez már nem is közlekedési, hanem emberek közötti konfliktus lesz, aminek vélhetően senki nem akarja magát kitenni.”
