Erre keresi a választ a város Fenntartható Városi Mobilitási Terve (SUMP), amelyet a május 30-i Zöld Fórumon mutatott be dr. Mérei András szakember. A stratégia célja, hogy a jelenlegi, elsősorban autóközpontú közlekedési rendszert fokozatosan egy fenntarthatóbb, a közösségi közlekedést, a kerékpározást és a gyaloglást előnyben részesítő modell váltsa fel.

A SUMP – vagyis (Sustainable Urban Mobility Plan) Fenntartható Városi Mobilitási Terv – egy hosszú távú közlekedésfejlesztési stratégia, amely nemcsak az utak állapotát vizsgálja, hanem azt is, hogyan lehet élhetőbbé, biztonságosabbá és környezetbarátabbá tenni a város közlekedését. A terv elkészítése során először feltárták a jelenlegi helyzetet és a problémákat, ezt követően meghatározták a célokat, majd ezekhez rendelték hozzá a szükséges intézkedéseket és fejlesztési projekteket.

A tervezés egyik fontos eleme a lakosság bevonása volt. Az online kérdőívet a minimálisan elvárt ezer helyett mintegy 1900-an töltötték ki. Emellett megkeresték a város nagyobb munkáltatóit, több munkacsoporti egyeztetést tartottak önkormányzati, szakmai és civil szereplők részvételével, valamint forgalomszámlálásokat is végeztek a város 10+1 kiemelt csomópontjában.

A prezentáció szerint Érd közlekedési problémáinak egyik fő oka a főváros közelsége, a folyamatos népességnövekedés, valamint az, hogy a várost a főutak és a vasút több részre tagolják. Mindezt súlyosbítja a növekvő autóforgalom és a települési gyűjtőúthálózat hiányos kiépítettsége.

A jövőkép szerint 2030-ra Érd egy klímatudatos, élhető várossá válhat, ahol a közlekedési rendszer kevésbé épül az egyéni autóhasználatra, nagyobb szerepet kap a közösségi közlekedés, a kerékpározás és a gyaloglás, miközben okos, digitális közlekedési megoldások is megjelennek. A stratégia fontos elemének tekinti a lakossági szemléletformálást is.

A terv városrészenként is meghatározza a fejlesztési célokat. Parkvárosban az úthálózat korszerűsítése, a kerékpáros kapcsolatok bővítése és egy intermodális csomópont kialakítása szerepel a tervek között. Érdligeten és Kutyaváron a gyalogos- és kerékpáros infrastruktúra fejlesztése, valamint elektromosautó-töltők létesítése jelenik meg.

Ófaluban és Újfaluban a történelmi városrész forgalomcsillapítása, a turisztikai célpontok jobb kerékpáros elérhetősége és akár elektromos közösségi közlekedés bevezetése is szerepel az elképzelések között, míg a külterületeken elsősorban az ipari területek jobb megközelítése és az intermodális kapcsolatok fejlesztése kap hangsúlyt.

A következő három-öt évben több kisebb, gyorsan megvalósítható intézkedést javasol a terv. Ezek között szerepel a helyi és agglomerációs buszmenetrendek felülvizsgálata, az iskolabuszok kísérleti bevezetése, a lakó-pihenő övezetek kijelölése, új járdák építése, ajánlott kerékpáros útvonalak kijelölése és kerékpártámaszok telepítése. Emellett szemléletformáló kampányokkal is ösztönöznék a fenntartható közlekedési módok használatát.

A hosszú távú elképzelések között már olyan, jelentős állami és térségi együttműködést igénylő beruházások is szerepelnek, mint az agglomerációs vasút fejlesztése, az M4-es metró meghosszabbítása Érd irányába, villamosvonal létesítése a Bajcsy-Zsilinszky úton, valamint új P+R parkolók és a Volánbusz–metró kapcsolatok fejlesztése.

A stratégia szerint hosszabb távon az lenne a cél, hogy az autóhasználat aránya a jelenleginél alacsonyabb legyen, miközben nőjön a közösségi közlekedés és a kerékpározás szerepe a városi közlekedésben.

A bemutatott anyag ugyanakkor hangsúlyozza: a SUMP nem konkrét beruházási lista, hanem olyan stratégiai keret, amely meghatározza, milyen irányban érdemes fejleszteni Érd közlekedését a következő években és évtizedekben. A különböző projektek megvalósítása a későbbiekben a rendelkezésre álló forrásoktól és a szükséges egyeztetésektől függ majd.