Az Érdi Vigadóban közelmúltban rendezett szakmai napon önkormányzati szakemberek, tervezők és civil szereplők mutatták be azokat a programokat és fejlesztési terveket, amelyek a város környezeti alkalmazkodóképességét és élhetőségét javíthatják a következő években.

A rendezvényt Csőzik László polgármester nyitotta meg, majd Harmat Ákos alpolgármester adott átfogó képet a folyamatban lévő és tervezett projektekről.

Csőzik László hangsúlyozta: a klímaváltozás hatásai már ma is érzékelhetők, ezért Érdnek tudatosan kell felkészülnie a következő évtizedek kihívásaira. Mint fogalmazott, a kertvárosi jelleg megőrzése és erősítése a város egyik legfontosabb célja, amelyhez számos európai uniós támogatásból megvalósuló program nyújt segítséget.

A polgármester emlékeztetett arra, hogy Érd már rendelkezik klímastratégiával és fenntartható városfejlesztési stratégiával, most pedig két új, meghatározó dokumentum elkészítése zajlik: a Fenntartható Városi Mobilitási Terv (SUMP), valamint az Energia- és Klíma Akcióterv (SECAP).

A városvezető beszélt arról is, hogy a TOP Plusz program forrásaiból készülnek ezek a stratégiai anyagok, és reményei szerint további pályázati lehetőségek is megnyílhatnak. Kiemelte azt a nagyszabású vízmegtartási projektet is, amely a teljes városi vízgyűjtő terület kezelését vizsgálná, és amelyet a KEHOP Plusz pályázati konstrukció újranyitásakor kíván benyújtani az önkormányzat.

Harmat Ákos előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az önkormányzat egyik legfontosabb feladata ma már nem csupán a stratégiák elkészítése, hanem azok gyakorlati megvalósítása. Szerinte az elmúlt években számos terv és akcióprogram született, de ezek és a konkrét beruházások között sokszor hiányzott a közvetlen kapcsolat. Most ezen szeretnének változtatni.

A szakember több olyan projektet is bemutatott, amelyek már megvalósítás alatt állnak vagy hamarosan elindulnak. Ezek között szerepel a Magyar Földrajzi Múzeum kertjének felújítása, amelyet Léva városával közösen nyert európai uniós támogatásból valósítanak meg. A cél egy szárazságtűrő növényekkel kialakított, a klímaváltozás kihívásaira reagáló közpark létrehozása.

A TOP Plusz Élhető települések program keretében hét helyszínen valósulhatnak meg fejlesztések. A tervek szerint megújul a Kutyavár környezete, ahol parkosítás, játszótérfejlesztés, rózsalugas és a forrás környezetének rendezése szerepel a programban.

A Béke téren játszótér-felújítás és ivókutak telepítése várható, míg a Hamzsabég téri játszótér történelmi tematikát kapna, illeszkedve Ófalu hangulatához.

A természetvédelmi területeken is jelentős munkák várhatók. A Sánchegyen és a Fundoklia-völgyben az invazív növényfajok visszaszorítása szerepel a tervek között, míg a Beliczay-szigeten 300 új fa ültetését, sorompók kihelyezését és egy kültéri fitneszpark kialakítását tervezik.

A fórumon több nemzetközi együttműködésben megvalósuló projektet is bemutattak. A Darukezelő utcai Klímapark fejlesztése az Urbio Bauhaus program részeként zajlik, és a fenntarthatóság, a befogadás és az esztétikum hármas szempontjára épül. Harmat Ákos szerint a közösségi kezdeményezésből létrejött terület jó példája annak, hogyan válhat egy civil ötlet városi léptékű fejlesztéssé.

Szó esett a WWF Magyarországgal közösen megvalósuló Restoriver programról is, amely a Beliczay-sziget és a környező ártéri területek klímavédelmi szerepét vizsgálja. A projekt célja olyan tudományosan megalapozott javaslatok kidolgozása, amelyek későbbi beruházások alapjául szolgálhatnak.

A jövőbeli tervek között szerepel a Főtér átalakítása is. Harmat Ákos szerint a jelenlegi, nagyrészt burkolt felület jelentős hőszigetként működik, ezért a koncepció célja egy árnyékosabb, zöldebb központ kialakítása, ahol az esővíz helyben hasznosulhatna. A rendezvények többsége a tervek szerint továbbra is megrendezhető lenne, de a hangsúly a közösségi tér élhetőbbé tételére kerülne.