A városvezetés már tavaly átfogó társadalmi szemléletformáló kampánytervet dolgozott ki annak érdekében, hogy a város 2027-re fokozatosan átálljon a kémiai szúnyoggyérítésről a biológiai védekezésre. Nézzük, mi valósult meg eddig a városvezetés szúnyoggyérítő kampányából.

A munka már jóval a nyári csúcsidőszak előtt megkezdődött. 2026. március 7-én indult el a szúnyoglárvák tenyészhelyeinek felmérése és felkutatása, amelyet egy erre szakosodott cég végez. A szakemberek május 4-én ismét bejárták a várost, hogy feltérképezzék azokat a területeket, ahol megindulhat a szúnyogok szaporodása.

Május 19-én Csőzik László polgármester összetrombitálta Tárnok, Sóskút, Pusztazámor, Törökbálint, Diósd és Százhalombatta vezetőit, hogy közösen találjanak ki valami mindenki számára értelmezhető és értékelhető megoldást a szúnyoginvázió visszaszorítása érdekében. A cél egy hosszú távon is fenntartható, összehangolt és lehetőség szerint vegyszermentes, vagyis kémiai helyett biológiai szúnyoggyérítési metódus kialakítása.

A szúnyoggyérítést végző vállalkozóval május 22-én kötötte meg a szerződést az önkormányzat, miután lezárult a beszerzési eljárás. Ugyanezen a napon a felmérések eredményei alapján elindult az első természetkímélő, biológiai alapú lárvairtás is.

A felderítés a nyár folyamán sem állt le. Június 13-án, majd június 26-án újabb városszintű tenyészhelyfelmérést végeztek a szakemberek, hogy az aktuális helyzethez igazítsák a védekezést.

Közben június 24-én az országos katasztrófavédelem is végzett biológiai szúnyoggyérítést az érdi dunai ártéren.

A város saját programja is folytatódott: a második biológiai lárvairtásra július 6-án került sor. Az önkormányzat közlése szerint a következő hetekben is folytatják a tenyészhelyek ellenőrzését és a szükséges beavatkozásokat.

Szakemberek szerint ma már nem elsősorban az őshonos csípőszúnyogok okozzák a problémát, hanem a Magyarországon egyre gyorsabban terjedő invazív fajok, például az ázsiai tigrisszúnyog, a koreai szúnyog és a japán bozótszúnyog. Többek között erről is beszélgettünk Városkép podcastünkben Holló Zsuzsannával, Törökbálint főkertészével és környezetvédelmi csoportvezetőjével:

Ezek a fajok jelentősen eltérnek a hazai szúnyogoktól. Míg az őshonos fajok jellemzően természetes vizes élőhelyeken szaporodnak, az invazív fajoknak akár néhány deciliter pangó víz is elegendő. Egy eltömődött ereszcsatorna, egy esővízgyűjtő, egy kint hagyott madáritató vagy akár egy kidobott gumiabroncs is ideális tenyészhellyé válhat – jellemzően magánkertekben.

Éppen ezért az önkormányzat hangsúlyozza: ezeket a szúnyogfészkeket a közterületeken dolgozó szakemberek nem tudják felkutatni és megszüntetni, így a lakosság együttműködése elengedhetetlen.

Bár Érden a közgyűlés döntése alapján 2027-től teljes egészében biológiai szúnyoggyérítésre áll át a város, az önkormányzat már idén sem rendelt kémiai szúnyogirtást.

Ennek oka, hogy a kutatások szerint a levegőbe kijuttatott vegyszerek az invazív szúnyogfajok ellen sokszor csak korlátozott hatékonyságúak, miközben jelentős károkat okozhatnak a hasznos rovarok – például a beporzók – állományában.

A város ezért arra kéri a lakosokat, hogy saját ingatlanukon is számolják fel a pangó vizeket, mert az invazív szúnyogok elleni védekezés csak az önkormányzat és a lakosság közös munkájával lehet igazán eredményes.

Ennek érdekében egy általunk készített tájékoztató videót és gyakran ismételt kérdéseket tartalmazó összefoglalót is közzétettek, további kérdésekkel pedig a varosuzemeltetes@erd.hu e-mail címen lehet az önkormányzathoz fordulni.