Mint azt hitvallásukban írják: „a K-Monitor Iroda 2007 óta küzd a közpénzek átlátható felhasználásáért és a korrupció visszaszorításáért. Civil szervezetünk olyan politikai, gazdasági és társadalmi környezetet megteremtéséért dolgozik, ahol az állampolgárok elutasítják, a hatóságok pedig hatékonyan feltárják és szankcionálják a korrupciót.”
A K-Monitor az ismert oknyomozó újsággal, az Átlátszóval, valamint a szintén a korrupció ellen küzdő szervezettel, a Transparency International Magyarországgal közösen 2014-ben hozta létre az „Ez a Minimum!” elnevezésű programját.
A kezdeményezés célja, hogy a fentebb megfogalmazott szándék szellemében részletesen vizsgálják, egyúttal ösztönözzék is a magyar önkormányzatokat, hogy minél átláthatóbb, számonkérhetőbb, és a civil kezdeményezésekre nyitottabb módon működjenek.
A programhoz önkéntesen csatlakozhatnak az egyes önkormányzatok. Érd 2019 óta vesz részt az Ez a Minimum! programban, a kiírók pedig azóta többször meg is vizsgálták, hogy hányadán áll városunk a vállalt célok teljesítésében.
Egész konkrétan az alábbi szempontok szerint értékeltek:
- Nyilvános működés
- Közérdekű adatigénylések
- Átlátható költségvetési gazdálkodás
- Nyilvános szerződések, közbeszerzések
- Önkormányzati tulajdonú vállalatok
- Elszámoltatható döntéshozók
Az Átlátszónak a program elmúlt öt évét összegző cikkéből megtudhatjuk, hogy a felmérést végző szervezetek mindent egybevetve arra jutottak, hogy a programhoz csatlakozó önkormányzatok átlagosan harmadával értek el jobb eredményt, mint az átláthatósági vállalást nem tett önkormányzatok.
A döntően ellenzéki irányítású városok többsége megtartotta 2019-es ígéretét és érdemi lépéseket tett az átláthatóság ígért növelése érdekében, figyelembe véve a civilek javaslatait. Ugyanakkor az Ez a Minimum! program hatása olyan önkormányzatokban is érzékelhető volt, ahol a városvezetés nem vállalta a program megvalósítását, hangsúlyozza az írás.
Ha konkrétan az Érdre vonatkozó legfrissebb, idén tavasszal megjelent adatokat nézzük, akkor azt láthatjuk, hogy önkormányzatunk a középmezőnyben, az összesített lista átlagához képest minimálisan rosszabbul teljesített. (A korábbi, az önkormányzati ciklus nagyjából felénél kijött elemzést IDE KATTINTVA találják!)
Az egyes kategóriákat külön-külön szemlélve azt láthatjuk, hogy amíg például az „átlátható költségvetési gazdálkodás” vagy az „elszámoltatható döntéshozók” tekintetében kimutatható a fejlődés, addig a „nyilvános működés” és az „önkormányzati tulajdonú vállalatok” kategóriában romlást tapasztalni.
Ilyen előzmények után november 21-22-én a fővárosi UP Hotelben rendezték meg a „Helyi demokrácia a gyakorlatban” elnevezésű nemzetközi konferenciát, amelyen a meghívott polgármesterek, szakértők és civilek szintén arról beszélgettek, hogy miként lehet növelni az önkormányzatok átláthatóságát, illetve hogyan lehet a lakosokat jobban bevonni a döntési folyamatba.
A konferencián – többek közt – az Ez a Minimum! program is szóba került, amellyel kapcsolatban az egyik meghívott vendég Csőzik László, Érd polgármestere volt, aki Rózsa Andrással és Soproni Tamással, Budapest XIV-ik és VI-ik kerületének polgármestereivel ült egy asztalhoz, hogy megossza tapasztalatait és válaszoljon a szervezők kérdéseire.
Csőzik László elmondta, 2019-ben óriási ambíciókkal vetették magukat bele az Ez a Minimum! projektbe, ennek ellenére rá kellett jönniük, hogy az még kevés ha egy politikusban vagy politikai közösségben megvan a nyitottság a transzparenciára, ugyanis számos technikai, adminisztratív, operatív nehézség merült fel időközben.
Az érdi polgármester kiemelte, mivel ez a program tulajdonképpen egy verseny, amin szeretne minél jobban szerepelni, ezért ennek érdekében folyamatosan meg is fogalmazza a maga elvárásait. Ugyanakkor a kollégái jelzik neki, hogy ehhez az is kellene, ha a jelenlegi két főnél többen dolgozhatnának az ügyön, vagy át kellene szervezni valamelyik osztályt, és esetleg egy szoftverfejlesztés sem ártana.
Ezen a ponton hozzátette, Érd egy forráshiányos település, az elsődleges cél a túlélés. Szerinte a program kiíróinak érdemes ezt a körülményt is figyelembe venniük, amikor értékelik a helyi önkormányzat eredményeit.
Ennek ellenére úgy véli, az általa vezetett érdi önkormányzat mindig a lehető legnyitottabban állt az emberekhez. Amelyik témáról csak lehetett, arról mindig kikérték az érdiek véleményét. Ezzel párhuzamosan pedig őszintén és nyíltan elmondták a saját álláspontjukat is. Szerinte ez a közvetlenség a sikerük titka.
„A nyilvánosság az embernek a legnagyobb barátja politikusként, én sosem bántam meg, ha a nyilvánossághoz fordultam, és onnan merítettem politikai segítséget, mindig jól jöttem ki belőle […] azt gondolom, hogyha az ember átlátható, az szerintem azt is üzeni, hogy szembe száll a korrupcióval, hogy nincs takargatnivalója, Tehát ez kicsit majdhogynem a záloga a dolognak. Hiszen ha transzparens vagyok, hogyha elérhetőek az adataim, akkor tényleg azt van, hogy bárhova kiállhatok”
– fogalmazott, egyúttal megjegyezte, annak idején még egy olyan ötlet is felvetődött benne, hogy beszereltet egy videókamerát a polgármesteri irodába, hogy rögzítsenek minden tárgyalást. Ez aztán különböző okokból mégsem valósult meg.
Arra a moderátori kérdésre, hogy mit tervez a város annak érdekében, hogy feljebb tudjon lépni a listán, Csőzik László azt válaszolta, a jövőben is szeretnék folytatni a társadalmi vitát a legkülönbözőbb színtereken. Legyen szó – egyebek mellett – egy kommentelhető, szavazásra buzdító Facebook posztról, egy online kitölthető kérdőívről, egy lakossági fórumról vagy épp egy élő podcast műsorról. Nem mellesleg a közösségi gyűlés, valamint költségvetés már kipróbált formátumát is szeretnék megtartani, illetve kiterjeszteni.
Ahogy a témák tekintetében is legalább ilyen szerteágazó kérdésekben fordulnának a polgárokhoz. Például, mit gondolnak az érdiek a helyi építési szabályzatról, a fizetős parkolás bevezetéséről, a női kézilabdacsapat önkormányzati finanszírozásáról vagy egy ipari, logisztikai park létrehozásáról.
Azonban nem csak a részvételiség, hanem az átláthatóság tekintetében is vannak terveik. Érd polgármestere szeretné ha a közgyűléshez hasonlóan ezentúl a bizottsági üléseket is élőben lehetne figyelni az interneten, mondván, hadd lássák a választók, hogy megszolgálják-e bizalmat a képviselők.
De egy olyan elképzelésről is beszélt, hogy a fajsúlyosabb előterjesztéseket akár két fordulóban is tárgyalhatná a közgyűlés, a két etap közé pedig beiktathatnának egy lakossági fórumot, hogy még jobban körbe lehessen az adott témát járni.
Csőzik László úgy látja, rengeteg fantázia van a felsorolt megoldásokban, de akárhogy is csinálják, azt el se tudja elképzelni, hogy egy elefántcsonttoronyban, a városháza magányában döntéseket lehessen hozni.
„Együtt kell élni a várossal, ez egy életforma, 0-24-es szolgálat. De azt gondolom, hogy a sikeres polgármesterek, akiket újraválasztottak, azok tudják ezt”
– zárta gondolatait.