Szomorúan állapítottam meg, hogy a kezdeményezésről szóló cikkünk alatt valóságos kommentháború tört ki, miközben a hozzászólások jelentős része nem magáról az ökológiai problémáról szólt, hanem politikai és személyeskedő hangot ütött meg.

Többen gúnyolódtak a Vágatlan Május ötletén, „gazosításnak”, „igénytelenségnek” titulálták, illetve a városvezetésbe is beleálltak azzal, hogy a város így majd „elhanyagolt dzsungellé” válik. Mások szerint az önkormányzat csak spórolni akar a kaszáláson, és ezt próbálja környezetvédelemként eladni.

Egyesek Gajdos Lászlót és az új kormányt támadták, mások a városvezetést próbálták összekötni országos politikai vitákkal. Előkerültek olyan cinikus megjegyzések is, hogy „akkor most a parlagfű is védett lesz”, illetve hogy „a kullancsok és kígyók örülnek majd a legjobban”. Többen az allergiára, a rendezetlen közterületekre és a kutyasétáltatás nehézségeire panaszkodtak.

A rosszindulatúbb kommentek között voltak olyanok is, amelyek bennünket, az ÉrdMostot támadták propagandával vagy „zöld hisztéria” terjesztésével vádolva oldalunkat. Néhány hozzászóló személyeskedő hangnemben beszélt a kezdeményezés támogatóiról, „lusta”, „belvárosi álzöld” embereknek nevezve őket.

A kommentelők úgy nyilvánították ki – számos esetben frusztrált – véleményüket, hogy tudomást sem vesznek arról a tényről, hogy a Vágatlan Május valójában nem pártpolitikai ügy, hanem egy nemzetközi környezetvédelmi kezdeményezés. Az eredete Nagy-Britanniába vezethető vissza, ahol a No Mow May mozgalmat azért indították el 2019-ben, hogy legalább tavasszal hagyják virágozni a gyepet. A cél egyszerű volt: segítsék a méheket és más beporzó rovarokat, amelyek világszerte egyre nehezebb helyzetben vannak.

Az elmúlt években azonban a kezdeményezés jelentése kibővült. Ma már nemcsak a rovarokról szól, hanem a klímaváltozásról és az aszályról is. A rövidre nyírt gyep ugyanis pillanatok alatt kiszárad és felforrósodik. Ezzel szemben a magasabb növényzet árnyékolja a talajt, lassabban párologtatja el a nedvességet, és hűvösebb mikroklímát teremt. Magyarországon, ahol idén tavasszal is rendkívüli szárazságról beszélnek a szakemberek, ennek egyre nagyobb jelentősége van.

Itthon a mozgalom legismertebb arca Gajdos László lett, aki már környezetvédelmi miniszterként állt a kezdeményezés mellé. Ő hirdette meg országosan a Vágatlan Májust, és arra kérte az önkormányzatokat, hogy legalább bizonyos területeken csökkentsék a kaszálást.

A felhíváshoz egyre több város csatlakozik, köztük Budapest, Székesfehérvár, Miskolc, Szeged, Keszthely, Nagykanizsa, Hódmezővásárhely, Berettyóújfalu és Érd is.

Persze ez nem jelenti azt, hogy mindenhol térdig érő gazban kellene járni. A kezdeményezés lényege nem az elhanyagoltság, hanem a tudatosabb városüzemeltetés. Sok helyen kijelölt területeken hagyják magasabbra nőni a füvet, miközben a parkok, játszóterek és intenzíven használt közterek továbbra is gondozottak maradnak.

A vita tehát valójában arról szól, hogyan alkalmazkodjunk az egyre szárazabb és forróbb világhoz.