Rég volt már ilyen csikorgóan hideg telünk, és ahogy a magunk védelmét, kényelmét biztosítjuk a melegebb ruhákkal, erősebb fűtéssel, úgy gondoskodnunk kell az állatainkéról is, főleg kinti tartás esetén.

A legfontosabb szabály: ne hagyjuk állatainkat tartósan a szabadban!

Létezik egy Tufts Animal Care and Condition (TACC) mérési rendszer, amit főleg az állatvédelemben használnak a kutyák fizikai állapotának megállapítására. A TACC skálája szerint a kistestű kutyákra a -4 fok alatti hőmérséklet már veszélyes, -7 alatti pedig életveszélyes lehet, amennyiben a kutya minden védelem nélkül, huzamosabban kint van. A közepes testűeknél ezek a határok -4 és -12 fok, a nagytestűeknél pedig -10 és -12 fok alatt alakulnak. Természetesen itt csak átlagokról beszélhetünk, a hidegtűrés függ a kutya korától, egészségi állapotától, szőrzetétől is – hívja fel a figyelmet a welovedogs.hu oldal.

Sokak számára meglepő lehet, de a macskák még rosszabbul bírják a hideget, mint a kutyák: 0 fok alatt fagyási sérülések és hipotermia fenyegeti azokat a cicákat, akiknek nincs hol megmelegedniük. Mint a welovecats.hu oldal írja, vastag bundájuk ellenére a macskák számára az ideális hőmérséklet 18-22 fok között van (a macska testhőmérséklete magasabb, mint az emberé: 38,5 – 39,2 Celsius-fok.)

Ezt tegyük kinti tartás esetén

A rendőrség összegyűjtötte a legfontosabb tennivalókat arra az esetre, ha háziállatunkat mégsem tudnánk fűtött helyiségbe helyezni.

Legfontosabb, hogy a kutyának, macskának biztosítsunk száraz, szélvédett és szigetelt helyet, lehet ez akár garázs vagy nyári konyha is. Ha ez nincs, elengedhetetlen a hőszigetelt ól vagy menedék, vastag alommal, amire a szalma a legalkalmasabb megoldás. Ha szalmára lenne szüksége, most ingyenesen hozzájuthat! Hogy hogyan, arról cikkünk alján talál bővebb információt.

Gondoskodjunk megfelelő mennyiségű táplálékról és folyadékról is, hiszen a hidegben az állatok energiaigénye megnő. Rendszeresen ellenőrizzük, hogy nem fagyott-e be az állat ivóvize, és ha újratöltjük, langyos vizet tegyünk elé (lassabban fagy meg).

Nagyon figyeljünk az idős, beteg vagy kölyök állatokra, mivel ők különösen veszélyeztetettek.

Ha bajba jutott vagy kóbor állattal találkozunk

Ilyen esetben a segítség életmentő lehet, ne fordítsunk hátat, hogy majd valaki más megteszi helyettünk. Egy átfázott, sérült vagy magatehetetlen állatnak lehet, hogy mi vagyunk az utolsó esélye. Ne hagyjuk magára: értesítsük az állatvédő szervezeteket, illetve ha lehetséges, vigyük/tereljük biztonságos helyre, vagy fogadjuk be ideiglenesen.

Az állat nem azért pusztul el, mert hideg van, hanem azért, mert nem gondoskodnak róla – vagy mert mások félrenéznek – zárja tanácsait a police.hu.

Odakint is nyújthatunk menedéket

Aki tudja, hogy a környezetében kóbor, elhanyagolt állatok élnek, nagyon sokat tud segíteni azzal, ha élelmet és vizet tesz ki, illetve védett helyet biztosít nekik. Akár egy kiszolgált kutyaházzal, akár egy-egy szigetelt dobozzal. A lényeg, hogy védjen a hideg, nedves időtől, és ne fújjon be az ajtaján a szél (akár valamilyen függönyfélét is felszerelhetünk rá). A legjobb, ha szalmával tömjük ki, egyrészt mert ez szigetel a legjobban, másrészt míg a ruhák, pokrócok benedvesedhetnek, a szalma elvezeti a vizet, tartja a meleget és gyakorlatilag körülöleli, védi az állatot.

Hol juthatunk szalmához?

Csőzik László polgármester a közösségi oldalán tudatta: az Érdi Civil Állatmentők segítségével elhelyeztek egy nagy szalmabálát Ófaluban, az Érdi Piac nevű buszmegálló melletti parkolóban. „A hely könnyen megközelíthető akár busszal, akár autóval. A szalmából bátran vigyenek haza az állatok alá, jó vastagon béleljék ki vele a kutyaházat, alakítsanak ki szénával kibélelt, fedett dobozokat a cicáknak” – írta a városvezető.

Gondoskodjunk a madarakról is!

A hóban-fagyban a madarak nem találnak eleséget, könnyen elpusztulnak. Életben maradásukat segíthetjük, ha etetjük őket. E célra vásárolhatunk vagy barkácsolhatunk is madáretetőt, számos olcsó megoldást is találhatunk erre az interneten – kisgyermekkel ez jó hétvégi elfoglaltság is lehet.

Ha megvan az etetőnk, már csak azt kell eldöntenünk, hogy mivel etessük tollas barátainkat. A Magyar Madártani Egyesület összefoglalta, mit helyezhetünk az etetőbe: ezek lehetnek magvak – elsősorban (fekete) napraforgó, amibe keverhető apró szemű köles; gyümölcs – elsősorban alma, továbbá olyan szedhető bogyók, mint a vadszőlő, borostyán, tűztövis, nyugati ostorfa; állati zsiradék – elsősorban kacsa-, liba- és sertésháj, illetve cinkegolyó (lehetőleg nem hálós kiszerelésű.

Ügyeljünk arra, hogyha egyszer elkezdtük etetni a madarakat, ne hagyjuk abba, mert könnyen odaszoknak, és attól kezdve várják tőlünk az eleséget. Az etetés természetesen nem egész évre szól, legfeljebb áprilisig. Utána már kimondottan veszélyes az állatokra nézve, a fiókákat ugyanis rovarokkal kell táplálniuk a szülőknek. De ne szaladjunk ennyire előre, egyelőre a tél viszontagságaitól védjük meg a madarakat és háziállatainkat.