Érdi hír hozta lázba az internetet pénteken: egy szurikátacsalád bóklászott Érd utcáin. Az aranyos állatokat az Érdi Civil Állatmentők fotózták le. Mielőtt bárki lélekszakadva a szurikáták megmentésére sietett volna (az egzotikus, „cuki” állatoknak mindig sokkal több örökbefogadójuk akad, mint a kóbor kiscicáknak), az állatmentők közölték azt is, hogy a szurikáták hazakerültek – egész pontosan hazasétáltak.

Haza? Hát lehet otthon szurikátákat tartani? – merült fel többekben a kérdés. Utánanéztünk, és igen, bármily meglepő, de lehet: nem veszélyeztetett, nem invazív és nem is veszélyes állat, így semmilyen engedélyre, bejelentésre, regisztrációra nincs szükség hozzá, ugyanakkor jó tudni: egy szurikátának mások a szükségletei, mint egy cicának, kutyának, és oda kell figyelni, hogy ezeket a szükségleteket kielégítsük.

A Magyar Mezőgazdaság cikke szerint ez a mongúzfélék családjába tartozó ragadozó Afrika déli és délnyugati részének száraz szavannáit, félsivatagos területeit és kötött talajú sivatagjait lakja. A kötött talaj azért fontos, hogy a föld alatti járatai be ne omoljanak. Fontos számukra a többszintes, hosszú, maguk készítette járatrendszer, amelynek legmélyebb pontja nagyjából három méter mélyen helyezkedik el a föld alatt. Általában 10-30 fős csoportokban élnek, amelyek 2-3 családból állnak.

Ezeket a körülményeket azért egy érdi panelban igen nehéz biztosítani, de azért teremthetünk megfelelő környezetet számára. Lássuk, mi mindenre van szükségünk, ha szurikátatartásra adjuk a fejünket:

Először is tetemes mennyiségű pénzre. Egy szurikáta körülbelül négyszázezer forintba kerül, és egyes források szerint érdemes párban  vásárolni (mint fentebb írtuk, a szurikáta csoportokban él). Lakóhelye kialakítása is költséges: lakásban, illetve csak úgy szabadon a kertben nem tanácsos tartani. Azt is jó tudni, hogy a szurikáta nem szobatiszta, és nem is nevelhető azzá.

Szükségünk lesz hát egy kifutóra, ahol mozoghatnak. Azt ajánlják, hogy a kifutóban legyen néhány olyan magaslat, ahonnan a szurikáták őrszeme kiláthat. A kifutó kerítése megmászhatatlan anyagból készüljön, például edzett üvegből.

A kifutót és az állatházat úgy alakítsuk ki, hogy tudjanak ásni, de ne tudják kiásni magukat. Mindenképp kötött talajra van szükség (nehogy rájuk omoljon). Jó megoldás lehet, ha eternitcsöveket süllyesztünk a talajba, azokban tudnak futkározni.

Hőigényesek, ezért nedves, hideg időben fűtött helyiségre és infralámpa-napozóra van szükségük.

Csoportban vagy párban érzik legjobban magukat, de a felnőtt példányok összeszoktatása már nagyon problémás, akár meg is ölhetik az új jövevényt.

Fő kosztjuk az ízeltlábúak, a tojás, az egér, a darált marha- vagy csirkehús, valamint a vitamin és a csonterősítő.

Az Állatvilág magazin cikke szerint a szurikáták nem csupán fajtársaikkal, hanem a gazdájukkal is kommunikálnak: érdekes, kedves hangot adnak ki. Kézből elveszik a táplálékot, és olykor meg is simogathatjuk őket – viszont haraphatnak. Minden példány más-más egyéniség, egyik szinte teljesen megszelídül, míg a másik élete végéig félszeg marad.

Miután sikeresen (?) lebeszéltük olvasóinkat a szurikátatartásról (de legalábbis megmutattuk a kihívásait), pár bekezdés erejéig idézzük fel, hányféle-fajta egzotikus állattal találkoztunk már Érd utcáin.

Bizonyára emlékeznek a fán ragadt mosómedvére:  szerencsétlen állat 12 órát töltött egy fa tetején, és mikor megpróbálták befogni, elmenekült. Az eset még 2024 februárjában történt. Rá egy évre egy kékkoronás amazon papagáj bukkant fel Érden. Az egzotikus madár egy tenyésztőtől szökött el. Az érdligeti záportározó partjára pedig 2022-ben ritka vendégek, nílusi ludak költöztek. Ezek az agresszív magatartású madarak természetesen nem a Nílus mellől repültek idáig, hanem tenyésztőtől szöktek el.

És ki ne emlékezne az érdi Noel Tanyára, ahol oroszlán, puma, tarajos sül és még számtalan állat élt? A Tanya nagyon népszerű, ám igen rövid életű volt: a hatóság bezáratta, mivel a fent említett vadállatok csak állatkertben tarthatók. Úgy volt, hogy a Tanyát átminősítik és újranyitják Érden, de végül Pusztazámorra költöztek (immár oroszlánok nélkül), majd 2022-ben végleg bezárták kapuikat.

De térjünk vissza az elkóborolt egzotikus állatokra: az Érdi Civil Állatmentőkhöz számtalan papagáj, hüllő (teknős, szakállas agáma és kaméleon) került már be. Sokakért jelentkezett a gazdájuk, másokat a  megszabott türelmi idő után örökbe adtak.

„A teknős és papagáj a leggyakoribb. Egyes teknősfajok védettek, így chippel rendelkeznek, és meg tudjuk találni a szökevények gazdáját. Ugyanez igaz a nagytestű, illetve védett papagájokra: a gyűrűjük alapján meglesz a gazda. A hullámos és nimfapapagájok azonban semmilyen azonosítót nem viselnek” – mondta Soós Péter, az Érdi Civil Állatmentők Alapítvány elnöke.

Szerencsére az állatmentőknek és az internetnek köszönhetően gyakran egymásra találnak az elkóborolt állatok és gazdáik. Érdemes  felidézni a 25 éves papagáj, Rikki történetét, aki egy idegen háznál kért segítséget. A lakók az internetről értesültek az idős madár eltűnéséről, és sikerült felvenni a kapcsolatot az aggódó gazdával. Rikki kalandjairól itt olvashatnak.