November 1-jén megkezdődött a téli krízisidőszak a hajléktalanellátásban. A szociális ellátórendszerben dolgozóknak, a polgárőröknek, rendőröknek kiemelten kell figyelniük az utcán élőkre, és azokra, akik nagyon rossz körülmények közt, fűtés, víz, áram nélkül élnek – akár a saját ingatlanjukban, akár romos, használaton kívül álló épületekben. Ilyenkor még több betegség és a fagyhalál is fenyegeti a (rejtett) hajléktalanságban élőket.

A hajléktalanellátás és az egészségügyi szolgáltatók kapcsolata volt a témája annak a konferenciának, amit Érden rendeztek november 5-én, Nógrád, Pest, Fejér és Komárom-Esztergom megye hajléktalanellátó-rendszerében dolgozókak.

Ez nem az első ilyen alkalom: mint az érdi hajléktalanellátás tagintézményvezető-helyettese, Szabóné Vágó Katalin az Érdmostnak elmondta, a négy megye együttműködésében havonta tartanak egy-egy konferenciát, más-más helyszíneken.

„A hajléktalanellátás ügyfeleinek többsége az idősebb, betegségekkel küzdő korosztályhoz tartozik, ezért nagyon fontos az, hogy együtt tudjunk működni egyrészt az egészségügyi szolgáltatókkal, másrészt magukkal a kliensekkel, akiket motiválni kell, hogy vegyék igénybe a gyógyulást nyújtó lehetőségeket. A cél az, hogy mindenki megkaphassa a számára megfelelő ellátást” – hangsúlyozta Katalin.

A konferenciára érkezett előadó a Belügyminisztériumból, a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézettől, a Máltai Szeretetszolgálattól és a mentőszolgálattól is. A napot Balatoni Ágnes, a tatabányai Utcai Szociális Segítők Egyesületének elnöke, a rendezvénysorozat szervezője zárta.

„Olyan kollégákkal tudunk szakmai eszmecserét folytatni, akikkel egyébként nem találkoznánk a napi munkavégzés során, így több szemszögből látunk rá egy-egy problémára. Mivel a minisztérium is képviselteti magát, olyan javaslatokkal élhetünk, amelyekből idővel akár törvénymódosítás is születhet, vagy az ellátórendszer bővítésére, a férőhelyek módosítására vonatkozó döntés. És természetesen kapcsolatépítésre is kiváló ez az alkalom” – tette hozzá az érdi szakember, akit arról is kérdeztünk, hogy városunkban melyek a legnagyobb kihívások a hajléktalanellátás szempontjából.

„Érd nagyon nagy város, az utcai gondozó szolgálatnak kiemelt feladata, hogy felderítse azokat a rejtett helyeket, ahol hajléktalanok élnek, és gondoskodni arról, hogy senki ne fagyjon meg. Tavaly nem volt kihűléses haláleset” – mutatott rá Katalin.

A szociális segítők minden nap 14 és 22 óra között járják az utcákat, főleg azokat a helyeket, ahol a hajléktalanok megfordulnak. „A kliensek tudják, hol találkozhatnak az utcai segítőkkel, akik meleg ételt, ruhát, pokrócot, teát osztanak. Felderítik az újabb helyszíneket, ügyfeleket is. Az ő bizalmuk elnyerése különösen fontos” – hangsúlyozta.

Érdemes tudni: egyetlen hajléktalan sem kötelezhető arra, hogy éjszakára bevonuljon a menedékhelyre, ugyanakkor motiválni, segíteni őt ebben a döntésben nemcsak lehet, de kell is. Így érték el, hogy az érdi hajléktalanok egy része a téli hónapokra bevonul a menedékhelyre éjszakánként.

„Jelenleg tizenhárom olyan kliensünk van, aki az utcán él, és körülbelül tíz olyan hajléktalan, aki vándorol, időnként eltűnik, hazamegy, aztán ismét felbukkan. Tudunk két olyan helyszínről, ahol borzalmas körülmények közt élnek emberek, mintegy négy-öt fő, de sokkal több olyan, rejtett hajléktalanságban élő ember is lehet, akire nincs rálátásunk. Ez részben azért van, mert többekkel a családsegítő foglalkozik, mások pedig még nem jutottak tudomásunkra” – tette hozzá Katalin.

Nem véletlen, hogy az önkormányzat minden évben megkéri a lakosságot arra, hogy jelezzék, ha a szomszédságukban idős, egyedülálló, rossz szociális körülmények közt élő emberről tudnak.

Sokszor felmerül a kérdés a laikusokban, hogy aki az utcán él, ugyan miért nem megy be télire az éjjeli menedékhelyre? Erre lehetne válasz akár a férőhelyhiány is, de szerencsére Érden erről nincs szó: jelenleg három üres hely van a 23 személyes „fapadoson”, az átmeneti szállón pedig még több: a  28 férőhelyen most csupán 15-en vannak.

„Általában négy-öt embert lehet motiválni arra, hogy bejöjjön. A többség a szabad életet választja, ahol nincsenek szabályok, kötöttségek, lehet alkoholt fogyasztani… Hat-hét olyan kliensünk van, aki a legfagyosabb téli napokon sem jön be. Mi őket is látogatjuk, ellátjuk a túléléshez szükséges dolgokkal, de behozni nem tudunk senkit” – hangsúlyozta.

Ami jó hír: az éjjeli menedék már nőket is fogad. Régen erre nem volt mód, helyhiány miatt, de az átmeneti szálló átköltöztetése után a Fehérvári úton sikerült kialakítani egy női helyiséget, legfeljebb 8 fő részére.

Jelenleg ketten vannak, ugyanis sokakat sikerült motiválni arra, hogy az átmeneti szállóra költözzenek. Ez fizetős szolgáltatás, a 28 helyen 15 gondozottjuk van. Aki itt él, nappal is a szállón tölthetik az idejét, míg a fapados csak éjszaka tart nyitva. Az itt éjszakázók a nappali melegedőben üldögélhetnek alkonyatig, és – ha nincs jövedelmük – az ingyenes szociális étkeztetésből is részesülhetnek.

„A nappali melegedőn is van még 12 szabad helyünk, így az utcáról bárki betérhet, nem kötelező az éjjeli menedékhelyen aludni. Tisztálkodhatnak, mosthatnak, és igényelhetnek ingyenes  szociális étkeztetést is, és az adományokból is adunk azoknak, akiknek nincs elegendő ennivalójuk otthon” – zárta szavait Katalin.

Felmerült bennem a kérdés: mi, szerencsésebb és jobb helyzetben lévő városlakók mivel segíthetjük a hajléktalanokat? Katalin a meleg, még hordható és jobb minőségű cipőt említette és a tartós élelmiszert, amit nagy örömmel fogadnak a hajléktalanok.

Ha segítségre szoruló embert lát, hívja az alábbi krízistelefonszámok valamelyikét:

Rendőrség (éjjel-nappal):112
Városrendészet (8-16h) és Polgárőrség (16-08h): 06-80-204-571
Utcai szolgálat (14 – 22h): 06-20-328-1009
Hajléktalanszálló (éjjel-nappal):06-20-336-8773
Menhely Diszpécser szolgálat 24 órában: 06-1-338-4186