Szeptemberben látott napvilágot a hír, hogy a kormány január elsejétől elveszi a helyi iparűzési adó (hipa) többletét a településektől, a pénz pedig egy közös állami kasszába kerül, és onnan osztják majd szét az önkormányzatoknak – erről először a 31. Országos Jegyző-Közigazgatási Konferencián volt szó.

Azóta újabb részletek is kiderültek a kormányzati szándékról, mely szerint a Versenyképes Járások Programból pályázatokkal szerezhetnének pénzt saját keretük terhére a települések. A Pénzügyminisztérium előzetes számításai szerint ez nagyjából az összes járásban együtt 65 milliárd forintos keretet jelent, melyen a 173 járás osztozhat. 135 járás kap majd 250-250 millió forintot, hat megyeszékhely-központú járás egyenként félmilliárdot, 33 térség pedig ennél is többet. Ha egy járás összes adótöbblete nem éri el a térségnek járó minimális összeget, a 250 millió forintot, akkor azt az államkasszából pótolják ki.

Az eddigi hírek szerint a pályázati célokat a kormány határozza meg, a projektek kidolgozása és pályáztatása járási szinten, járási fejlesztési fórumokon történik, tagjai a helyi polgármesterek, vezetője pedig a járási székhely első embere lesz.

Az ÉrdMost megkereste a Polgármesteri Hivatalt az új rendszerrel kapcsolatban, hogy kiderítsük, pontosan mekkora összegtől esik el a város, ha bevezetik az új rendszert.

A kereskedelmi cégek az infláció, így az áremelkedés miatt évről évre többletbevételre tesznek szert, amelynek köszönhetően egyik évről a másikra növekszik a város helyi iparűzési adóbevétele is. 2024-ben az érdi önkormányzat valamivel több mint 4 milliárd forint adóbevételre számít. A következő évre pedig 4-500 milliós többlet prognosztizálható, ezt venné el a várostól a kormány – tudtuk meg László Ferenctől, a Polgármesteri Hivatal kommunikációs vezetőjétől.

Fontos megjegyezni, hogy az inflációs tényezők az önkormányzatot is érintik, így a kiadási oldalon például az élelmiszerárak emelkedése miatt a korábbi évekhez képest brutálisan nőtt a közétkeztetési költség, amely mára közel 3 milliárd forintra rúg.

Az állami normatíva mértéke az inflációt mindössze minimális mértékben követte, így az önkormányzat kénytelen volt a saját büdzséjéből finanszírozni a többletet, az pedig elfogadhatatlan, hogy az áremelkedést teljes mértékben a szülők fizessék, ugyanis ellenkező esetben megfizethetetlenné vált volna a közétkeztetés.

Ebből is látszik, hogy az önkormányzat kiadásai folyamatosan nőnek. Az állami normatívák korábban fedezték a felmerülő költségeket, mára azonban ez a kiadások alig 60 százalékára elegendő, így a fennmaradó részt a város fizeti.

„Érd működőképességét az az adótöbblet biztosítja, amit most elvenne a kormány az önkormányzattól”

– hangsúlyozta László Ferenc.

Ha egyik évről a másikra van 3-500 millió forint többlete a városnak, akkor a működőképességét fenn tudja tartani. Ahogy az állami normatívák nem követik az inflációt sem, úgy egyre inkább az önkormányzatnak kell a zsebébe nyúlnia, amire a hipa-többlet szolgál fedezetként.

Ezzel számolva pedig fenntarthatók azok az önkormányzati szolgáltatások, amelyeket minden évben biztosítani kell, a kátyúzástól kezdve a közétkeztetésen át a szociális rendszerig, az óvodákról nem is beszélve.

Az Érdi Járáshoz hét település tartozik: Érd, Törökbálint, Százhalombatta, Diósd, Tárnok, Pusztazámor és Sóskút alkotja ezt az egységet. A települések által befizetett hipa-többletet a járás kapná vissza. Bár konkrét részletek a pénzek felhasználásáról még nincsenek, de ígéret van arra, hogy a településeknek lesz beleszólása abba, hogy ezt a pénzt, hogyan költik el közösen.

„Érd számára a legnagyobb probléma továbbra is az, hogy a hipa-növekményből lehetett fedezni azokat a többletkiadásokat, amelyek az infláció miatt nehezedtek az önkormányzatra. Továbbra sem látjuk azt, hogy a következő évben ezt az összeget hogyan kapja vissza a város. Itt azokról a pénzekről is szó van, amit az érdiek szja és áfa formájában befizetnek.”

– mutat rá a problémára László.

Az érdiek jogosan mondják, hogy jár nekik ez a pénz, hiszen pontosan azért fizetnek közterheket, hogy valamilyen szolgáltatás formájában az államtól – értve ez alatt az önkormányzatot is – visszakapják azt. Amennyiben azt az adót is elvonják, amit az érdi vállalkozók Érden fizetnek be, akkor a közteherviselés elve sérül.

Az új rendszer bevezetésével működésképtelenné válhat az önkormányzat, és ez ellen nem tehet semmit, mert nem marad eszköz a kezében. Hitelt csak kormányzati jóváhagyással vehet fel, adót pedig korlátozott mértékben emelhet, viszont az érdi önkormányzat egyáltalán nem akar élni ezzel a lehetőséggel, nem szeretné továbbhárítani a lakosságra a terheket.

László Ferenc a járással kapcsolatban megjegyezte, hogy vannak olyan járási fejlesztések, amelyekre a településeknek közösen kellene költeni, de még messze vagyunk attól, hogy ezt megengedhessük magunknak.

„A járási pénzekre szükség lenne pályázatok, állami támogatások formájában, de nem úgy hogy az érdiek zsebéből veszik ki ezeket az összegeket. Az nincs rendjén, hogy mindez Érd működőképességének kárára menjen a jövőben”

– hangsúlyozta.

Rengeteg kérdés tisztázatlan még az új rendszerrel kapcsolatban. Hova kerül ez a pénz? A központba, netán egy járási alapba? Mi garantálja azt, hogy teljesen kimeríthető a pénzügyi keret?

Amennyiben egy ilyen pályázati rendszer lép működésbe, akkor az adott évben befizetett hipa-többlethez akár évekbe is telik, mire valamilyen formában hozzájut az önkormányzat. Egy-egy projekt megvalósítása lassú folyamat, hiszen terveket, koncepciót, illetve különféle tanulmányokat kell készíteni. A magyar bürokráciát és pályázati folyamatokat ismerve években mérhető, mire megvalósul az adott fejlesztés.

A jelenlegi inflációs körülmények között pedig minden településnek az lenne az érdeke, hogy a lehető leghamarabb elköltse a befizetett összegeket, amelyre így nagyon kevés az esély.

Az sem tisztázott még, hogy a hipa-többlet számításának pontosan mi lesz az alapja. A 2024-es évhez viszonyítanak, vagy esetleg mindig az előző évhez? Előbbi esetben akár több milliárd forint is kieshet az önkormányzat költségvetéséből, ami halmozottan gyengíti a város pénzügyi stabilitását.

László Ferenc szerint ezek után felmerül a kérdés, miért érné meg bármelyik önkormányzatnak gazdaságfejlesztésben gondolkoznia, hiszen az új hipa-befizetők összegei többletként jelentkeznének, amelyekre azonnal rátenné a kezét az állam. Az összeg bekerül a közös kalapba, de abból nem valószínű, hogy arra lehet költeni, amire az adott városnak a legnagyobb szüksége van.

Érd tulajdonképpen elszenvedője a fővárosi agglomerációs helyzetnek, hiszen a rengeteg beköltöző miatt keletkező költségeket a városnak kell kigazdálkodnia. Budapest is jelentős iparűzési adó többlettel rendelkezik, de Érd ebből nem profitál, csak az agglomerációs nyomás nehezedik a városra. Vannak olyan nagyvárosok, mint például Győr vagy Debrecen, amelyek szintén rendelkeznek saját agglomerációval, ott a környező települések jól is járhatnak a rendszerrel, hiszen a jelentős mértékű iparűzési adóból juthat nekik is.

László Ferenc megjegyezte azt is, hogy a jelen állás szerint a kormány duplán sarcolná meg az önkormányzatot, hiszen megmarad a szolidaritási adó, ami Érd esetében 330 millió forint volt az idei évben, 2025. január 1-től pedig a hipa-növekményt is elviszi a kormány, így lassan már nem lesz hova hátrálni a túlélésért folytatott küzdelemben.