Évente átlagosan hétezer otthon gyullad ki Magyarországon. Több százan szenvednek füstmérgezést, és sajnos a tragédia sem ritka. A lakástüzek egy részét meghibásodott  fűtőberendezések okozzák. (Legutóbb Érden a Fűtő utcában történt ilyen baleset, itt írtunk róla.)

Örvendetes tény, hogy az elmúlt években Érden csökkent a kéménytüzek és a szén-monoxid mérgezések száma, de a legjobb az lenne, ha egyetlen ilyen baleset sem következne be. A Pest Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság érdi kirendeltsége összegyűjtötte a legfontosabb tudnivalókat annak érdekében, hogy a fűtési szezon baleset, tragédia nélkül teljen el.

Érd kertvárosias lakóövezeteiben nagyon sokan fűtenek fával. A tüzelő beszerzésén, felhasogatásán túl  figyelmet kell, illetve kellene fordítani a tüzelőberendezések, és kiemelten a kémények állapotára is, hiszen a statisztikák szerint a kéménytüzeket a kitakarítatlan kémények okozzák.

Legfontosabb a rendszeres ellenőrzés. A kéményseprés magánszemélyeknek ingyenes, éljünk vele!

Nemcsak a kéménytüzeket, hanem a szénmonoxid-szivárgás okozta mérgezést is megelőzhetjük azzal, ha kéményt kitisztíttatjuk, hiszen a lerakódott korom begyulladhat, vagy eltömítheti a füstcsatornákat. Ezt a munkát ne próbáljuk házilag, magunk elvégezni, bízzuk, szakemberre, akinek megvan a kellő szakismerete, speciális szerszáma és szükség szerint alkatrésze is a munkához.

Ügyeljünk a kipattanó szikrára is. A szilárd tüzelésű kályhák, kandallók elé helyezzünk nem éghető anyagú tálcát és ellenőrizzük a füstcsövek rögzítettségét. Kisgyermeket üzemelő kályhával, hősugárzó fűtőtesttel ne hagyjunk egyedül a helyiségben!

Sokan váltanak elektromos fűtőberendezésre. Ezek üzemeltetése nagy energiafelvétellel jár, ha ilyenre váltunk, érdemes a lakás villamos hálózatát felülvizsgáltatni. Ha hősugárzót használunk, a környezetéből távolítsuk el a gyúlékony éghető anyagokat.

Amennyiben a legutolsó fűtés óta a lakásban átalakítás történt (homlokzati szigetelés, légtércsökkentéssel járó leválasztás, nyílászárócsere, elszívó berendezés üzembe helyezése), szakemberrel vizsgáltassuk meg, hogy a megfelelő légcsere biztosított-e.

Azt mindannyian tudjuk, hogy az égéshez oxigén kell. Aki nyílt égésterű kazánt használ, annak nagyon oda kell figyelnie arra, hogy hova szereli a különféle gépi szellőző berendezéseket (konyhai elszívó, fürdőszobai páraelszívó, kandalló, klíma, szárítóberendezés). Ha az elszívók, szellőzők miatt a tüzelő-fűtőberendezésünk a helyiségből nem jut levegőhöz, a kéményekben megfordul az áramlás dránya, ami ideális a szén-monoxid keletkezéséhez.

A szén-monoxid (CO) éghető anyagok (fa, gáz, stb.) tökéletlen égése során keletkezhet. Színtelen, szagtalan, mérgező, és a belélegzett mennyiségtől függően különböző tüneteink jelentkezhetnek: enyhe fejfájás, émelygés, hányinger; lüktető fejfájás, álmosság, elmezavar, erős szívverés; eszméletvesztés, görcs, légszomj, halál.

A tragédiát megelőzhetjük, ha szénmonoxid-érzékelőt helyezünk el. Figyelem, a szerkezetet a padlótól, ajtótól, ablaktól, CO-forrástól legalább 1,5 méterre kell felszerelni.

Összefoglalva: élet- és vagyonbiztonságunk megőrzésének érdekében rendszeresen ellenőriztessük szakemberrel a lakásban lévő tüzelő- és fűtőberendezéseket, kéményeket, égéstermék-elvezetőket. Rendszeresen szellőztetni kell a lakást, és szükség esetén szellőztető nyílásokat kell kiépíteni annak érdekében, hogy biztosítsuk az égéshez szükséges oxigén beáramlását.