Érd krónikus pénzhiányát az okozza, hogy kínosan kevés az iparűzési adóbevétele. Ahhoz, hogy a város ne függjön a mindenkori kormány kegyétől, tucatnyi közepes és nagy vállalkozást lenne jó idecsábítani, illetve a határában levő legnagyobb, 42 hektáros összefüggő területre kellene jól fizető bérlőt találni.

Az utóbbit illetően az Elvira majorhoz közeli ipari park hasznosítására a városnak kevés ráhatása van, miután a terület állami tulajdonba került, és értékesítése az országos iparipark-hálózat kiépítésével megbízott – 2015 decemberében alapított – Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt. (NIPÜF) hatáskörébe tartozik.

A NIPÜF-nek az érdin kívül jelenleg 17 város területén van fejlesztésre váró területe. Ezek hasznosítását – a telkek kiválasztásától a fejlesztési projektek tervezésén, kivitelezésén át az üzemeltetésig – az Inpark néven közismert NIPÜF Zrt. valósítja meg. A cég fő feladata a hazai és külföldi cégek letelepedésének ösztönzése.

A minél inkább testre szabott megoldás érdekében a NIPÜF úgynevezett BTS (built-to-suit) üzemcsarnokokat épít, illetve más igény esetén előkészített, kiépített infrastruktúrával rendelkező telkeket értékesít.

Az érdi területen egy nagy és két kisebb csarnokra már megszerezte az építési engedélyt, de bérlő mindmáig nem akadt, holott a terület – elhelyezkedését tekintve – kívánatosnak tűnik.

Az Inpark állami tulajdonú ingatlanjai közül elsőként a pátyit sikerült értékesíteni, 2016 végén. A helyi ipari park ügyét nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánították, és a 42 hektáros területen elsőként egy több mint 23 ezer négyzetméteres autóalkatrész-elosztó központ épült (ötmilliárd forint értékű zöldmezős fejlesztésként), a világ egyik vezető logisztikai vállalata, a Kühne + Nagel számára.

Megkerestük az önkormányzatot azzal a kérdéssel, hogy vajon a 8-9 ezer lelket számláló Pátynak miként sikerült, ami Érdnek nem. Székely László polgármestertől az alábbi tájékoztatást kaptuk.
„Páty önkormányzatának korábban nem volt saját iparterülete, a magánkézben lévő ipari területnek besorolt földek adás-vételére pedig nem volt ráhatása. Az utóbbi időben az itteni iparterületek leginkább kedvező fekvésüknek és az autópálya lehajtó építésének köszönhetően értékelődtek fel.

Páty Község Önkormányzata a településhez tartozó területeken megjelent befektetőkkel és az itt épülő, vagy épült ipari parkokkal – legyen az állami, vagy magánkézben – igyekszik korrekt, és a község érdekeit szem előtt tartó együttműködést kialakítani.”

Az ipari park jelentőségét mutatják a számok: „míg a lakosság által befizetett kommunális adó kb. 30 millió Ft évente, addig az iparűzési adó egy milliárd forintot tesz ki az önkormányzat költségvetésében” – tudtuk meg a polgármestertől.

Az Inpark 18 projektjéből mostanáig 7 település területén sikerült befektetőket találni, Érd tehát nem az egyetlen kérőre váró menyasszony. Megkérdeztük a pátyin kívül más szerencsés városok polgármestereit is az inparkos értékesítés részleteiről, de Tatabánya nem válaszolt, Veszprém pedig a NIPÜF-höz irányított minket.

A szegedi önkormányzattól a MIPIM-en való részvétel eredményeiről érdeklődtünk – hiába. A NIPÜF sajtóosztályát természetesen megkérdeztük – 19 nappal ezelőtt -, hogy milyen értékesítési kísérletek történtek illetve milyen érdeklődés volt eddig az érdi ipari park iránt, sajnos lapzártánkig nem kaptunk választ.

Ipari parkok értékesítésével nemcsak az állam, hanem számos privát ingatlanfejlesztő cég is foglalkozik. Pátyon például megjelent a kelet-közép-európai régió egyik legjelentősebb ingatlanfejlesztő és befektető cégcsoportja, a Futureal is, melyet Európa 10 legnagyobb ingatlanfejlesztője között tartanak számon.

Így a község határában 100 hektáron 400 000 négyzetméter bérbe adható raktár- és gyártó terület épült ki.

A Futureál csarnokai ráadásul rendkívül korszerűek: újrahasznosított építési hulladékból készülnek, a kész épületben az irodák primer energiafogyasztása nulla, köszönhetően a tetőre telepítésre kerülő napelemeknek és a megújuló energiával működő hőszivattyús hűtő-fűtő rendszereknek.

Magyarországon ipari épületet ilyen korszerű minőségben egyedül a Futureal cégcsoporthoz tartozó HelloParks épít – a fővároshoz közeli térségben Pátyon, Maglódon és Fóton.)

Érd városvezetése is tesz azért, hogy befektetőt vonzzon a területére, lehetőleg minél nagyobb cégeket. Míg 2019-ben 7416 vállalkozás működött Érden, 2022 év végén már 9279. Ezek zömében kis- és mikrovállalkozások, amelyek a helyi iparűzési adót (HIPA) befizetők 98 százalékát teszik ki.

A maradék 2 százalékot alkotják a nagy cégek, amelyek hozzávetőlegesen 1,5 milliárdot fizetnek be az érdi kasszába, és miután 2021-2022-ben a kisvállalkozások HIPÁ-ját felezte a kormány, elmondható, hogy Érd bevételeinek közel 60 százaléka a nagyvállalkozásoktól jön be.

A HIPA-bevétel legutóbb 2,94 milliárd forint volt, ehhez hozzájött az a 680 millió, amennyivel a kormány kompenzálta a város – az elengedés miatt – kieső bevételeit.)

Létfontosságú lenne tehát a város számára, hogy nagy adófizető cégek is megjelenjenek. László Ferenc, a városháza kommunikációs vezetője úgy tájékoztatta az Érdmost szerkesztőségét, hogy tavaly októberben egy hatalmas világcég, a kínai XCMG vezetői jártak az érdi városházán.

„Dr. Hanso Liu alelnök, általános igazgatóval, Gu Xiayou és Zonzen Wei európai vezetőkkel Csőzik László polgármester arról tárgyalt, hogy az XCMG Magyarországra hozna egy elektromos és hidrogénhajtású gépjármű gyártóközpontot, és érdeklődtek érdi helyszín iránt.

Az egyeztetések folytatódtak, várjuk a cég javaslatait, további kérdéseit” – nyilatkozta László Ferenc.

Így folytatta: „Több körben is egyeztettünk a Krause létra- és állványgyár német tulajdonosaival a 30 éve Érden lévő vállalkozás jelentős mértékű bővítéséről. Új csarnokok építése már 2015-ben tervben volt, de az akkori városvezetés végül a szükséges jogszabálymódosításokat nem terjesztette a közgyűlés elé, ezért a Krause Lengyelországban valósította meg az elképzeléseit.”

„Érd jelenlegi városvezetése azon van, hogy most itt bővítsen a cég munkahelyeket, plusz adóbevételeket teremtve. Már csak azért is, mert ez barnamezős beruházás lenne, tehát nem kéne értékes magyar termőföldet felhasználni. Folyamatban van ezeken kívül egy érdi családi vállalkozás, a Medi-Radiopharma gyógyszergyártó cég bővítése is, amihez az önkormányzat adott telket.”

Komoly fejlesztést tervez érdi üzemében a német családi tulajdonban lévő high-tech elektronikai cég, a Prettl, valamint befejezéséhez közelít a gépjárműipari mérnökcég, az AVL bővítése is.
László Ferenctől úgy tudjuk, nemrég egy új komoly érdeklődő is jelentkezett: a cég szívesen telepítené vállalkozását az Inpark érdi területére. A városvezetés most várja a konkrét javaslatot, és készséggel közvetíti az Inpark felé.

Az ipari parki területeket keresgélő külföldi befektetők ritkán jönnek házhoz, általában nem könnyű rájuk találni. Az állam az Inparkhoz tartozó Nemzeti Befektetési Ügynökségen (HIPA = Hungarian Investment Promotion Agency) keresztül próbálja meglelni őket.

Illetve Szijjártó Péter külügy- és külgazdasági miniszterünk is – úgymond – nyitott szemmel járja a világot, és ha befektetői érdeklődést észlel Magyarország iránt, akkor helyet keres neki. Ugyanezt a tevékenységet végzi a minisztérium külgazdasági részlege is, a külképviseleteken keresztül.

Az állami cégen kívül a magánbefektetők, illetve akár maguk a befektetőket kereső városok is fölkínálhatják területeiket különböző ingatlanhasznosító és -fejlesztő kiállításokon is . A legnagyobb ilyen vásár a MIPIM a franciaországi Cannes-ban.

Idén márciusban ezen Szeged és Debrecen is képviseltette magát: megjelent projektötletekkel, befektetési ajánlatokkal. Cannes-ban jelen volt a világ top 100 befektetési menedzseréből 70, ők összesen 4000 milliárd euró felett diszponálnak. De ilyen vásárokat tartanak Münchenben, Tokióban, New York-ban is. A magyar résztvevőket az Ingatlanfejlesztési Kerekasztal Egyesület szervezi.

Számos ipari park-fejlesztő cég jelen van Érd környékén is, amelyek ugyan kisebbek az állami Inparknál, viszont esetleg kedvezőbb feltételeket tudnak kínálni, gyorsabbak, rugalmasabbak lehetnek. Bár a városhoz tartozó befektetőre váró területek közül az Inpark 42 hektárja a legnagyobb egybefüggő rész, kisebbekre is lehet érdeklődőt találni.

Érd előnye értékesítési szempontból egyben a hátránya is: bár a legfrekventáltabb főváros-közeli lokációban van, itt kell a legtöbb versenytárssal megküzdeni. Egyelőre nem sikerült.