Egy helyi Facebook-csoportban jelent meg a hír, hogy közel két hét várakozás után ismét együtt van Kelep és Kamilla, Érd-Ófalu gólyapárja. Ahogy arról annak idején az ÉrdMost beszámolt, a gólyák még 2020 tavaszán nézték ki maguknak az Arató utcai villanyoszlopot, ahova azóta is minden évben visszatérnek.

„Idén viszont volt némi izgalom, hiszen amíg a hím már március 31-én felbukkant, addig párja csak két héttel később, szerdán csatlakozott hozzá” –  újságolta az ÉrdMost-nak Mészáros Ildikó, aki a fészekkel szemközti házban él. Mint mondja, a korábbi években is megfigyelték, hogy a két gólya különböző időpontokban érkezett, de most különösen sokat váratták egymást.

Az utcabeliek aggodalma nem volt alaptalan, mert például a három évvel ezelőtti letelepedésükkor, mire elkészítették a fészküket, addigra már nem tudtak költeni.

Vagy például tavaly, amikor a mostaninál hetekkel később tértek csak vissza a vándorútról, szintén megcsúsztak a költéssel. Láttuk, amint a szülők később több fiókát is kilöktek a fészekből azért, hogy az életképesebbeknek jobb feltételeket teremtsenek” – idézte fel a történteket Ildikó.

Szavaiból kiderül, hogy nem csak ő, hanem az egész környék kiemelt figyelemmel követi az előkelő szárnyas vendégek életét. Már csak azért is, mert emlékei szerint utoljára talán évtizedekkel ezelőtt, a minaret tetején látott utoljára gólyafészket Érden.

Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője az ÉrdMost kérdésére elárulta: egészen pontosan nem lehet tudni, hogy a gólyák mi alapján választják ki a fészekhelyet, ahova építkeznek. Mindenesetre általánosságban elmondható, hogy kötődnek a lakott területekhez. Régebben kéményekre, manapság inkább villanyoszlopokra építik a fészküket.

„Fontos számukra, hogy mivel a településeken nem tudnak mit enni, ezért a táplálkozási területeket néhány percnyi repüléssel elérjék. És szeretik azt is, ha a fészket minden irányból jól be lehet siklani, tehát a magas fák például zavarhatják őket” – hangsúlyozta a szakember.

Orbán Zoltán hozzátette, a 2019-es adatok alapján ezekben az években valamivel több mint 4000 gólyapár költ hazánkban. Ez az adat önmagáért beszél, ha tudjuk, hogy fél évszázada még 12-16 ezer volt ez a szám.

A csökkenésnek persze számos oka van. Ilyen a nagyüzemi mezőgazdaság révén eltűnő természetes élőhelyek, a szűkülő táplálékforrások, az elszaporodó kártevők, miként a klímaváltozás is szerepet játszik ebben.

És akkor még csak az összetett és hosszútávú folyamatokról beszéltünk, pedig az egyszeri ember is legalább ilyen veszélyes lehet a gólyákra nézve, mondja a szóvivő. Rendszeresen előfordul, hogy leverik a fészküket vagy épp elüldözik, akár lelövik őket. Ahogy az áramütés is sokukkal végez. Azt már nem is említve, hogy sokan etetni, itatni akarják a gólyákat, de ezt inkább ne tegyük, figyelmeztet Orbán. Mert egyfelől nem igénylik az emberi beavatkozást, másfelől fokozottan védett állatokról van szó. Ugyanakkor az MME Gólyales adatgyűjtő programja remek lehetőséget kínál a lakosságnak az érdi költés információinak feltöltéséhez, többek között az esetleges áramütésveszély bejelentéséhez is.

Mészáros Ildikó ennek kapcsán azt mondja, az érdi gólyapárral mindez nem történhet meg, hiszen Ófaluban mindenki nagyon büszke, hogy Kelep és Kamilla ezt a helyet választotta otthonául. Sőt, mint mondja, azóta minden évben gyermekáldás volt a környéken. Meg amúgy is, Gárdonyi Géza, Gólyák, méhek, kislibák című írásából is tudhatjuk, hogy a gólyák mindig a legbecsületesebb ember házára építkeznek, teszi hozzá.