Sokan lelik kedvüket abban, hogy a kevés kis földbe a házuk körül ne csak dísz- hanem haszonnövényeket is ültessenek. Magam is ezt teszem, és pár év alatt a sikertelenség tanulságok levonására késztetett. Rá kellett jönnöm: az egy dolog, hogy én szeretem a paprikát, a padlizsánt és a hagymát, ha a paprika, a padlizsán és a hagyma nem szereti az én kertemet. Például, mert kevésnek érzi a neki jutó napfény mennyiségét, vagy egyszerűen nem elég tápláló neki a talaj. Rukkolából, spenótból, mángoldból, citromfűből és borsmentából viszont fél Érdet elláthatnám, annyi nő, holott a kisujjamat sem mozdítom értük.

Ha most ez valami spéci oldal lenne, már itt állna egy csodatápoldat reklámja, ami mindent megold és édenkertet varázsol a ványadt palántáid helyére, de nem ez jön. A magam részéről elhatároztam, hogy idén nőjön, ami nőni szeretne alapon fogok kertészkedni, lássuk, mi jön ki ebből. Zsebkendőnyi területről beszélek, önellátásról tehát szó sem lehetne, de azt nem adom fel, hogy ha kimegyek a kertbe, tudjak onnan behozni valamit, amit meg lehet enni. Ha más nincs éppen, akkor csalánt a reggeli teámba.

A gazdálkodás eredendően erőszaktevés. A földet, melynek legfőbb jellemzője a biodiverzitás, vagyis a fajok sokfélesége, mi eleve termőtalajnak tekintjük, amelyben annak kell nőnie, amit el tudunk adni a piacon, illetve a tányérunkon szeretnénk látni. Ezért a gazda kiszántja/kiássa, ami benne nő, és a helyére tuszkol évről évre valamit, ami ott amúgy – nagyobb mennyiségben, pláne kizárólagosan – nem teremne. Ezt úgy érheti el, ha jól bevegyszerezi a földet, és kiirtja, amit nem tekint haszonnövénynek, illetve lepermetezi, ami elenné előle a termést. Mostanra ott tartunk, hogy egyre többet kell költeni turbózásra, a megtermelt haszonnövénynek pedig a sok vegyszer és gyorsérlelő miatt egyre kétesebb a tápértéke.

A legtöbb nagy civilizációnak a talaj túlhasználata, a vízhiány és a túlnépesedés következtében elvándorlás/kihalás vetett véget. Ha a maják, a Húsvét-szigeteki, anasazi emberek példájából nem tanulunk, ugyanaz lesz a sorsunk. De milyen okosság következik ebből egy érdi kiskerttulajdonos számára?

Először is az, hogy tanuljunk olyanoktól, akiktől érdemes. Én például megörültem, amikor adódott a lehetőség, hogy kertészeti körsétára jelentkezzem a somogyvámosi Krisna-völgybe. Egyébként is régóta kedvelem a Krisna-hívőket. Derűs, élénk tekintetük azt tükrözi, ahogyan az életről gondolkodnak. Nem görcsölnek fölösleges dolgokon. Alapelvük, hogy a világmindenség úgy gyönyörű, ahogyan van, minden élőlénynek otthona, és az ember nem arra született, hogy manipulálja, hanem, hogy megismerje, és vele harmóniában tudjon élni. Régóta érdekelt, hogyan tudnak ezzel a filozófiával gazdálkodni, ezért többször is jártam már a Krisna-völgyben.

Ezen a tavaszi körsétán pedig arról is meggyőződhettem, hogy a kívánt célt, az élelemtermelést ők egészen más megközelítéssel érik el, mint a monokulturális alapon gazdálkodó nagyüzemek, pedig ők is hatalmas mennyiségeket termelnek. Ezt a megközelítést pedig akár egy kis hobbikertben is érdemes alkalmazni. Az ő megközelítésük egyébként tökéletesen illeszkedik a mezőgazdaság legfrissebb trendjének számító regeneratív gazdálkodás alapelveihez.

Ne szánts, ne bolygasd a talajéletet. Kiskertedben felejtsd el az ásót, használj helyette ásóvillát, ami nem megforgatja, csak fellazítja a talajt.

Ne hagyj földet használatlanul. Furcsán hangzik, ugye, hiszen épp azt hallottad eddig, hogy a talajt nem szabad túlhasználni, sőt, pihentetni kell. A természetben azonban a talaj sosem „pihen”, hiszen természetes növénytakaró borítja. Ősszel vesd be talajtakaró növényekkel, amiket aztán tápanyagként fogsz visszaadni a földnek, vagy ha van állatod, megetetheted vele. Ezzel és a mulcsozással egyúttal növeled illetve megtartod a talaj nedvességtartalmát, ami nem mindegy az egyre aszályosodó nyarakon.

Mindent, amit a ház körül eddig növényi hulladéknak tekintettél és a kukába dobtál, jobb esetben zöld zsákokba tömködtél, hasznosíts komposztálással, és add vissza a földnek. Mindezzel egyúttal növeled a talaj biodiverzitását, széndioxid-elszívó képességét is, ezáltal csökkented a klímaváltozást fokozó káros kibocsátást. Tehát trendi klímabajnok leszel.

És nem utolsósorban: egészségesebb élelmiszerhez jutsz, mivel kevesebb vegyi anyagot kényszerülsz használni a kertedben.

Hogy miként láss hozzá, abban pontról pontra segítünk, addig is olvasgass a talajról, mert minden ott kezdődik és ott végződik.