A gázár elszállása legalább egy éve tart, csak a híre veszett el a kommunikációs ködben. Az áprilisi választások múltak azon, elhiszi-e a nép, hogy míg a világ világ, olcsó marad a gáz. „A rezsicsökkentést megvédjük!” – zengte a tavasz. A nyár ezt úgy korrigálta, hogy a rezsicsökkentés megvédésének legjobb módja az áremelés. Ezt az időleges ársapkáknak köszönhetően a lakosság zsebe kevésbé bánja – egyelőre.

Dönthetünk úgy, hogy ha lekerül a sapka a benzinárról, nem autózunk, inkább buszra, vonatra szállunk át – aki még nem tette –, de a fűtésnek nem alternatívája a nem fűtés. Sok ezer háztartásban megy most az agyalás, hogyan lehetne nekimenni úgy a télnek, hogy a fűtés ára ne vigye el a családi kassza tetemes részét.

Annak felelőssége nem kizárólag a magyar embereké, hogy erre az agyalásra csak most kényszerülnek rá, amikor már alig van mozgástér. A lakásállomány túlnyomó többségének szigetelése, a nyílászárók és a fűtés korszerűsítése, a gáz részbeni kiváltása megújuló energiákkal – kormányzati támogatással – nem történt meg, pedig az Európai Unió biztosította volna hozzá a támogatást.

Nem vagyunk vele előrébb, de azért mondjuk ki: a megoldások keresésére, a felkészülésre lett volna idő és lett volna pénz, csak másra ment el. De ki láthatta előre, hogy háború lesz? – kérdezheti most az olvasó. Csak hát az a helyzet, annak, hogy ide jutottunk, az energiaválság kellős közepébe, nem (csak) a háború, és főleg nem az EU-s szankciók az okai.

A háborútól függetlenül sem kellene, hogy Magyarország legyen a leginkább orosz gázfüggő, energetikai beruházások tekintetében pedig az utolsó a térségben. Egyébként pedig a gáz hozzáférhetőségét nem csupán Putyin kénye-kedve befolyásolja, hanem laikus számára átláthatatlan nemzetközi trendek, tőzsdei folyamatok, amelyek már tavaly ilyenkor, a háború előtt is az egekbe hajtották az árakat.

Mennyi lesz az annyi?

Attól ma nem kell félni, hogy az emberek nem tudnak majd fűteni, hiszen a lakossági ellátás garantált, erre magyar és uniós szabály is van. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal szeptember 19-i adatai szerint a hazai földgáztárolók töltöttsége átlépte az összkapacitás 70 százalékát. A fogyasztásarányos töltöttséget tekintve Magyarország európai összehasonlításban a harmadik.

Most amiatt van okunk aggódni, hogy mi lesz a kulturális-, a sport-, a szociális és a köznevelési intézményekkel? A kormány ugyanis nyáron bejelentette, hogy kiteszi az önkormányzatokat és intézményeiket a rezsicsökkentett energiavásárlók köréből, amelyben már csupán a lakossági fogyasztók és a mikrovállalkozások maradhatnak.

Megkérdeztük az érdi Polgármesteri Hivatal kommunikációs vezetőjét, hogy ez mekkora plusz költséget jelent az amúgy is pénzhiánnyal küzdő önkormányzatnak. „Az önkormányzati fenntartású nonprofit intézmények számára az év végéig egy mérsékeltebben emelt árkategóriát biztosít az energiaszolgáltató, ez az úgynevezett végső menedékes ár – magyarázta László Ferenc.

– Úgy számoltunk, hogy augusztus 1-jétől idén mintegy 350-380 millió forint plusz kiadással kell szembenéznünk. Ez elsősorban azoknak a vételezési helyeknek a költségnövekedéséből fakad, amelyek nem tudtak behúzódni a végső menedékes kategóriába. Ilyenek az önkormányzat gazdálkodó cégei – például az Érdi Városfejlesztési Kft. – és az általuk működtetett intézmények – mint például az Aréna.

Pluszköltséget jelent természetesen a rezsicsökkentett és a végső menedékes ár közötti különbség is. Az árkategóriák különbsége tetemes: a rezsicsökkentett ár nagyjából 3,2 Ft/MJ, a végső menedékes 13 Ft/MJ, a piaci ár erősen mozog, most kb. 30 Ft/MJ körül van.” Az önkormányzati intézményeknek jövő ilyenkor  ráadásul új szerződést kellene kötni egy évre.

Ám a végső menedék csak az év végéig van nyitva, ez is kiszámíthatatlanná teszi a helyzetet. Ha fedezet hiányában – vagy mert a szolgáltató úgy gondolja, hogy valamiért nem indul a közbeszerzésen – nem sikerül szerződni, akkor a gázt ugyan továbbra is vételezhetik az intézmények, de a hálózat üzemeltetője (szerződés nélküli fogyasztó esetében) büntetőárat alkalmazhat.

László Ferenc szerint legrosszabb esetben, tehát ha a mostani piaci áron kell beszerezni jövőre a gázt és az áramot, akkor az önkormányzatnak a tavalyi több mint 700 millió helyett 4 milliárd forintnál is többet kellene költenie rezsire.

Energia-vészhelyzet van

Néhány önkormányzat – például Budapesten a hegyvidéki XII. kerület az energia-vészhelyzetre tekintettel bejelentette, hogy januártól áprilisig bezárja több intézményét: színházakat, kulturális intézményeket, uszodákat, idősek nappali ellátását végző gondozási központokat.

Elsődleges feladatának tekinti ugyanakkor az általa fenntartott bölcsődék, óvodák, orvosi rendelők folyamatos működtetését, és Energia Veszélyhelyzeti Működési és Fejlesztési Alapot hoz létre. Ezen kívül a fűtési támogatás helyett egy új ellátási forma, a „téli rezsitámogatás” bevezetését készíti elő, a korábbinál magasabb jogosultsági összeghatárral.

Tervez-e az érdi önkormányzat hasonló intézkedéseket? – kérdeztük a kommunikációs vezetőtől.
László Ferenc szerint olyan csapdahelyzet alakult ki, amelyből az önkormányzatok nem tudnak segítség nélkül kilépni.

Ezért is javasolta Csőzik László polgármester a Magyar Önkormányzatok Szövetsége elnökségi ülésén, hogy a benzinárhoz hasonlóan a kormány állapítson meg árstopot 2023 áprilisáig az önkormányzatoknak eladott áram és gáz esetében is.

A MÖSZ elnöksége továbbá a Nemzeti Energiacsúcs összehívását kezdeményezi még a fűtési szezon előtt, hogy az energiaszektort képviselő cégek, a kormány és az ország települései közösen találjanak megoldást a válságra. Javaslataikat elküldték a miniszterelnöknek.
„Felelős döntéshozóként az érdi városvezetésnek működtetnie kell az intézményeket. Különösen az óvodákat, a bölcsődéket és az orvosi rendelőket” – tette hozzá László Ferenc.

„Ezért, ha segítség nélkül hagyja a kormány az önkormányzatokat, rá fogunk kényszerülni a racionalizálásra, második körben pedig egyes intézmények bezárására annak érdekében, hogy a kiemelten fontos intézmények fenntartását biztosítani tudjuk. Nálunk is folyamatban van vészforgatókönyv kidolgozása, amelynek fő célja, hogy az érdi családokat minél kevésbé érintse az intézkedéssorozat.”
Egy egész ország kénytelen most saját fontossági sorrendet felállítani: miről fog lemondani, ha muszáj lesz? Hasonlóképpen az önkormányzatoknak is tervezniük kell a racionalizálás szempontjait. Egy nagy fogyasztót zárjanak be, vagy több kicsit? Elsőként azt, amelyik a legdrágábban fenntartható, ám sokan használják – ilyenek például az uszodák.”

Melyik ujját harapja?

„Egyelőre nem zártunk be egyetlen intézményt sem, csak a nyitás előtt álló új, a Fenyves Parkváros Köznevelési Centrumhoz tartozó uszoda tesztüzemét állítottuk le, amelyet tehát még az érdiek nem vettek használatba. A további döntéseket, a racionalizálás mértékét meghatározza, mit lép a kormány, illetve hogyan alakulnak a beszerzéseink.”

Konkrét megtakarítási ötletekkel, a költségvetés átgondolásának és Érdi Energia Működtetési Alap létrehozásának javaslatával állt a nyilvánosság elé az érdi közgyűlés pénzügyi bizottságának elnöke – a volt fideszes polgármester -, T. Mészáros András. Az alap feltöltésének forrásaként az alábbi intézkedések meghozását ajánlja:

• Az önkormányzat szolidaritási hozzájárulás címen fagyassza be az osztalékok és egyéb, a havi illetményen felüli díjazások kifizetését az önkormányzati cégekben és intézményekben.
• Csökkentse felére az Érd Médiacentrum 2023. évi működésére szánt költségeket.
• Csökkentse felére a sördélutánokra, piknikekre és egyéb „kulturális programokra” szánt költségeket.
• Mondja fel tanácsadói szerződéseit. T. Mészáros számításai szerint ezen intézkedésekkel egymilliárd forint könnyen átcsoportosítható a létrehozandó Energia Működtetési Alapba.

A városvezetés reagált T. Mészáros András javaslataira. László Ferenc kommunikációs vezető így foglalta össze:

Az érdi városvezetés azon dolgozik éppen, hogy takarékoskodással, költségcsökkentéssel, racionalizálással minél több érdi intézményt mentsen meg az őszi-téli bezárástól. Vizsgáljuk, hogyan tudunk a rezsiárak berobbanásának kitett lakosságon segíteni.

Egy biztos, az óvodák, bölcsődék nyitva maradnak! Egyelőre semmit nem zártunk be, miközben számos, igencsak jól eleresztett fideszes vezetésű önkormányzat is erre kényszerült.

A volt polgármester javaslatainak jó része zavaros vagy komolytalan. Például: az intézményekben egyáltalán nem létezik osztalék, az önkormányzati cégek önkormányzati feladatokat látnak el, amikor pedig szerény osztalékot fizetnek, akkor is az érdieket gyarapítják, hiszen a költségvetésünkbe kerül át ez a pénz.

Továbbá a városvezetésnek nincsenek is tanácsadói. Az év hátralevő részében pedig nem lesznek önkormányzati szervezésű rendezvények, legfeljebb olyanok, amelyeket nagyobb vállalatok szponzorálnak (például AVL, OTP).

Az elmúlt években a kormány több milliárd forintnyi adóbevételt, támogatást vont el tőlünk. T. Mészáros András kormánypárti politikusként lobbizzon inkább azért, hogy ezt visszakapjuk. Ezen felül fizesse be az általa felállítani javasolt – magyartalan nevű – Érdi Energia Működtetési Alapba azt a sok százmillió forintot, ami az ő tevékenysége miatt bukott el a város.

Például az általa bosszúból üldözött Műszer Automatika 430 milliós kártérítését, az óvodamutyi 70 millióját, a csatornatársulás elnöki tisztségéért éveken át felvett, összesen 72,1 milliós tiszteletdíját, amelyet a minisztérium előírása ellenére szavaztatott meg magának.

Azért is meglepő, hogy rezsiügyben T. Mészáros bírálja a jelenlegi városvezetést, mert helyi kampányfőnökként tavasszal még azt harsogta: pártja tűzön-vízen keresztül megmenti a rezsicsökkentést, ám a választások után kidobták a lakosságot, a vállalkozásokat és az önkormányzatokat is a rezsivédelemből.

Finoman szólva: pártunk és kormányunk nem éppen példamutató a lemondások terén – még nincs egy hónapja, hogy esőnap árán is ragaszkodott az augusztus 20-i tűzijáték megrendezéséhez, amelynek rakétáiért 1,65 milliárdot jó előre ki is fizetett.

Nem tud lemondani továbbá a fűtési gáz 27 százalékos áfájáról, sem az önkormányzatokat megillető helyi iparűzési adóról. Arról nem beszélve, hogy 715 milliárd forintért veszi meg a 4iG Nyrt.-vel karöltve a Vodafone-t.

Szeret úgymond „maga gazdálkodni” a forrásokkal, és nem is szokott rosszul járni: az úgynevezett rezsicsökkentésen kifejezetten nyerészkedett, mert a rendszer indulásakor – 2014 – 2019 között – éppen jelentős árcsökkenés volt az európai energiapiacon, mind a gáz, mind az áram a rezsicsökkentett ár alatt maradt.

Ahogyan Holoda Attila energetikai tanácsadó elmondta nemrég az ÉrdFm 101.3 műsorában: drágábban adta a lakosságnak, mint amennyiért beszerezte az európai piacról. Hát most itt az ideje kompenzálni! Ettől függetlenül mindenki más számára is eljött a számvetés és a nadrágszíj meghúzásának ideje.