Jövő héten Budapesten rendezik a birkózó Európa-bajnokságot, ahol az 53 kilogrammosok között március 31-én kezded a versenyzést. Mielőtt az Eb-ről lenne szó, beszéljünk az elmúlt időszakról, hiszen már november óta a kontinensviadalra készültök.
– Az elmúlt néhány hónapban voltunk egy erős romániai magaslati edzőtáborban, utána itthon készültünk, majd januárban voltunk Lengyelországban, majd egy héttel később Franciaországban versenyeztünk volna, de azt a versenyt a koronavírus miatt törölték és mentünk volna Olaszországba is, de ott is törölték a versenyt. Aztán mégis eljutottunk Olaszországba, ahol csináltak nekünk kontroll-meccseket, mintha verseny lenne. Ez valamilyen szinten már hasonlított a versenyzésre, de én mégis elkeseredett voltam, hogy az Eb előtt már nem lesz több versenyem – ismertette az elmúlt időszakot Dénes Mercédesz az ÉrdMost.hu-val. – Aztán végül Bulgáriában megrendezték a Dan Kolov–Nikola Petrov Emlékversenyt és oda már úgy mentem, hogy: „Végre van egy verseny!” Ez szerintem látszódott a szőnyegen is. Azóta egyre jobban megy a birkózás, szóval bízom benne, hogy ez jövő héten is látszódni fog.
Ahogy a januári hazai válogatón sem kellett meccselned. Mennyire befolyásolhatja a szereplésedet, hogy végülis volt négy éles mérkőzésed?
– Nagyon jó meccsek voltak olyan szempontból, hogy négy teljesen különböző stílusú birkózóval tudtam meccselni és arra is rájöttem, hogy egészen addig nem akartam felébredni a mérkőzéseken, amíg nem csináltak rajtam pontot. Ezt próbáljuk javítani az edzéseken és kicsit előbb belehelyezni magamat abba az állapotba, ahonnan kezdeni kellene a versenyt.
És az edzőtáborok milyenek voltak? Nyilván nem ugyanaz, mint a verseny, de bőven megvan a haszna azoknak is.
– Múlt hét elején még kevesen voltunk, mert az U23-asok előtte voltak kint a bulgáriai Európa-bajnokságon és nem nagyon volt edzőpartner, aztán megérkeztek a bolgárok, az azeriek és azóta az olaszok is csatlakoztak hozzánk Dunavarsányban, ahol már jól lehet építkezni.
Milyen az 53 kilogrammos súlycsoport? Évek óta ebben a mezőnyben szerepelsz, gondolom, hogy ismerős ellenfelekkel.
– Ha jól láttam, az átlagosnál kevesebb versenyző lesz, mert az oroszok és fehéroroszok nem indulnak, viszont az ukránok mégis részt vesznek. Bár kevesebben leszünk, a sűrűje itt lesz. Nem lesznek új ellenfeleim, akik indulnak, azokkal már mind birkóztam, akár meccsen, akár edzésen, szóval nagyjából mindenki ellen megvan a stratégia, hogy mit kell csinálni. Jövő héten kiderül, meg tudom-e ezt valósítani.
Korábban jártál már több világbajnokságon, Európa-bajnokságon, Európa Játékokon, van junior világbajnoki ezüstérmed is és 28 évesen te vagy a magyar válogatott rangidőse. Ki lehet használni ezt a rutint?
– Ezzel a rutinnal most sajnos nem nagyon tudok mit kezdeni, ugyanis az elmúlt két évben alig volt versenyünk. Én idén egy versenyen tudtam indulni, ahol voltak meccseim, tavaly pedig az áprilisi kvalifikáció volt az utolsó versenyem. Utána ugyan volt egy magyar bajnokság még, de az nem azt a színvonalat képviseli, mint a nemzetközi mezőny.
A mostani egy hazai rendezésű Európa-bajnokság. Néhány éve a budapesti világbajnokságon már megtapasztaltad a hazai közeg hangulatát. Most mennyi pluszt adhat, hogy itthon léphetsz szőnyegre?
– Ilyenkor mindig egy plusz teher is van az emberen, mert hazai közönség előtt még inkább ki akarja adni magából, ami benne van. Nekem legalábbis ez még nem sikerült hazai közönség előtt. Most nem érzek magamon nagy terhet, mert most jutottam el oda, hogy magamnak szeretnék teljesíteni, nem a közönségnek.
Akkor milyen eredménnyel lennél elégedett?
– Én minden versenyen úgy indulok, hogy szeretném megnyerni, szóval most is úgy fogok felállni a szőnyegre.