22_03_29_erdmost_nincskep

Tegyünk ellene!

22_03_29_erdmost_nincskep

Tegyünk ellene!

Évente számtalan nő válik erőszak áldozatává, leggyakrabban a saját családján belül. A Szociális Gondozó Központ csütörtökön, a nők elleni erőszak megszüntetésének nemzetközi napján rájuk hívja fel a figyelmet egy rendhagyó utcai akcióval.

Érdfm 101.3 – Hallgasd bárhol! Bármikor!

HIRDETÉS

Huszonkét éve nyilvánította az ENSZ november 25-ét a nők elleni erőszak megszüntetésének nemzetközi napjává. Negyven évvel ezelőtt ezen a napon öltek meg két dominikai emberi jogi aktivistát, a Mirabal nővéreket. Hiába teltek el évtizedek, hiába változott a nők elleni erőszak társadalmi megítélése és szigorodtak a törvények, még mindig sok az az eset, ami nem jut a hatóságok tudomására, vagy ha igen, akkor elbagatellizálják vagy egyszerűen nincs módjuk segíteni. Tipikusan igaz ez akkor, ha az élettárs a bántalmazó. Ilyenkor az áldozat gyakran olyan anyagi, érzelmi függésben áll, annyira elszigetelődik a családjától, barátaitól, hogy hiába szeretne kitörni, nem látja maga előtt a szabadulás lehetőségét.
 
„Érd forgalmasabb helyein kartonpapírból kivágott emberalakokat helyezünk el – lesz, amelyik az áldozatot, és lesz, amelyik az elkövetőt szimbolizálja. Olyan mondatokat írunk a figurákra, amelyek ezekben a kapcsolatokban rendszeresen elhangzanak” – mondta kérdésünkre Gecse-Simon Orsolya, a Szociális Gondozó Központ szakmai vezetője.  „Az elkövetők, akik gyakran maguk is bántalmazó szülők gyermekei, rendszeresen védekeznek azzal, hogy „egy-két pofonba én sem haltam bele”, és jellemzően a társukat hibáztatják azért, hogy eljárt a kezük. Mondjuk, mert nem készült el időben az ebéd, vagy nem elég meleg a vacsora; mert hangos a gyerek; mert az asszony késett tíz percet a bevásárlásból… Reméljük, sikerül minél több ember figyelmét felhívni erre a problémára, és sikerül tudatosítanunk azt is, hogy egy bántalmazott nem azért marad benne egy ilyen kapcsolatban, mert neki az jó” – húzta alá.

A bántalmazásnak van egy folyamata – általában nem egy pofonnal kezdődik, hanem szép lassan válik az egyik fél egyre agresszívabbá, a másik pedig ezzel párhuzamosan egyre kiszolgáltatottabbá, erőtlenebbé. Az a nagy kérdés, hogy az ellátórendszer tud-e menedéket, alternatívát nyújtani az áldozatoknak?

Hiszen nem az a jellemző, hogy a bántalmazót emelik ki a családból, hanem az, hogy az áldozatnak kell menekülnie, gyakran a gyermekeivel, és megteremtenie valahol máshol egy új életet. Ez pedig megint a bántalmazók malmára hajtja a vizet” – jegyezte meg Gecse-Simon Orsolya, hangsúlyozva: természetesen így is van esély a menekülésre.

Gecse-Simon Orsolya volt a vendége a keddi Bundáskenyérnek is, a beszélgetést itt hallgathatják meg: 


 

További cikkeink

További cikkeink

Facebook

Facebook
Twitter
LinkedIn
Pinterest
Reddit
Telegram
WhatsApp
Email