Gyepvédelmi Tanácsadó Szolgálat kezdte meg működését a környezet- és természetvédelmi projekteket magában foglaló uniós LIFE program keretében. A LIFE projektek jelentős része kiemelt hangsúlyt fektet a gyepes élőhelyekre, hiszen olyan Natura 2000 hálózatba tartozó, illetve országos jelentőségű védett területekről van szó, amelyek jelentős természetvédelmi értéket képviselnek. Bár aránylag kis részt borítanak gyepek az országban, a hazai védett növényfajok kétharmada és a védett állatfajok fele itt él (egyes szakemberek szerint fajgazdagságuk az esőerdőkével vetekszik). Fontos, hogy használatuk során ezek az értékek ne sérüljenek; a Gyepvédelmi Tanácsadó Szolgálat (GYTSZ) ezért a gazdálkodók és a természetvédelmi szakemberek közötti együttműködést szeretné szorosabbra fűzni.
Az ilyen területeken kaszáló vagy legeltető gazdálkodóknak rengeteg jogszabálynak kell megfelelniük, ebben is segítenek eligazodni a szolgálat munkatársai. Mint a 2026 végéig tartó Grassland-HU elnevezésű projektet koordináló Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.-től megtudtuk, a program egyes kiemelt gyepterületekre fókuszál – ez a Duna–Ipoly Nemzeti Park (DINPI) vonatkozásában az Esztergomnál található Strázsa-hegy –, de az eredményeket máshol is alkalmazni tudják. Bárki, aki az országban természetvédelmi területen legeltet, kaszál, keresheti a tanácsadókat, és ott is segítenek, ahol a gyepterületeken nem folyik gazdálkodás.
Érd ez utóbbi kategóriába tartozik. A városban három Natura 2000 terület található, az Érd-százhalombattai táblarög, a Duna és ártere, valamint az Érd-tétényi plató. A gyepes élőhelyek közül nagy kiterjedésű szubpannon sztyeppék és síksági pannon löszgyepek találhatók itt. Mint Halász Antal természetvédelmi területfelügyelő (DINPI) lapunknak elmondta, az érdi Natura 2000 területeken nincs gazdálkodás.
„A sóskúti, állami tulajdonú részeken, mint a Kálvária-hegy és környéke, legeltetnek állatokat, de túl sok terület ott sincsen” – jegyezte meg. „Ahol viszont volna teendő, az az országos védettségű Kakukk-hegy. Ott sincs gazdálkodás, de jó volna, ha lenne, mert nagyon cserjésedik a terület. Ez az érdi önkormányzat tulajdonában van, tehát a városnak kellene élőhelykezelést végeznie. Ott sem gyepgazdálkodásról volna szó tulajdonképp, hanem elsősorban cserjeirtásról, és ezt követően kellene kitalálni a továbbiakat. A cserjeirtás sem egyszerű feladat, mert nagyon meredek a hegyoldal, gyalogos, kaszáló emberek tudnának csak dolgozni rajta, belőlük pedig már nem sok van” – jegyezte meg a természetvédelmi területfelügyelő, aki szerint ebben a témában érdemes lenne konzultálni a most induló Tanácsadó Szolgálattal.
