Még 2019 nyarán szavazta meg a parlament a köznevelési törvény módosítását, melynek értelmében megváltozott a gyermekek iskolai érettségéről szóló döntés menete. Arról van szó, hogy az adott évben a szeptemberi iskolakezdésig a hatodik életévét betöltő, tehát már törvény szerint tanköteles gyermek esetében hogyan dönthetnek arról, hogy mégis maradhasson még egy évet az óvodában, mert a képességei (amibe beleértendők a testi, pszichés, kognitív és szociális képességek egyaránt) alapján még nem áll készen az iskolakezdésre.

A módosítás lényege, hogy míg korábban a gyermeket mindennap látó óvodapedagógusok (a szülőkkel szorosan kooperálva) feladata volt eldönteni, hogy a gyermek iskolaérett-e, addig az új szabályozás értelmében ez már az Oktatási Hivatal, illetve az az alá rendelt szakértői bizottság dolga.

Az óvodapedagógusok szakmai véleményét az új rendszerben is lehetőség van becsatornázni az Oktatási Hivatal felé, az azonban nem követelmény, és a végső döntést nem a helyi, hanem a központi szereplők hozzák meg.

És mindezt akkor, ha a szülő azon év január 15-ig, indoklással egybefűzve kérvényezi a plusz egy év óvodai nevelést, amely év augusztus 31-ig gyermeke betölti a hatodik életévét, és tankötelessé válik. A január közepi határidő után nincs mód arra, hogy kérni lehessen a plusz egy évet, illetve az a lehetőség is megszűnt 2020-tól, hogy (az SNI-s, azaz speciális nevelési igényű és a BTM-es (beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségű, az SNI-snél enyhébb) gyerekek kivételével) a szülők a pedagógiai szakszolgálattól kérhessék gyermekük iskolaérettségi vizsgálatát.

Így a szülőknek több, mint fél évvel a tanévkezdés előtt már tisztázniuk kell magukban: készen áll-e a gyermekük arra, hogy iskolába menjen?

Hallgassa meg az Érd FM 101.3 interjúját Miklós Györggyel, a Szülői Hang Közösség képviselőjével!

A Szülői Hang Közösség pedig ennek kapcsán végzett felmérést, amiben összesen 1179 érintett vett részt. Mint írják, a határidő lejártával sem kérvényezni, sem módosítani nem lehet, pedig ebben a korban a kisgyermekek nagyon gyorsan változhatnak, fejlődhetnek, és alapvető fontosságú, hogy a szülők széles körű és egyénre szabott szakmai támogatást kapjanak, hogy gyermekük szempontjából a legjobb döntést hozhassák meg.

A válaszokból többek között az derült ki, hogy a szülők csupán 44%-a kapott tájékoztatást a döntés pedagógiai szempontjairól, és 70%-uk megtapasztalta, hogy a szakértők vagy óvodák indokolatlanul elutasítják a kérvényezés támogatását, pedig egyébként egyetértenek annak tartalmával. Ezen belül 42%-ban találkoztak a szülők azzal, hogy egyáltalán nem is állították ki az írásos szakmai véleményt, 28%-ban pedig azt tapasztalták, hogy bár a szakember egyetért a további egy év óvodával, ezt konkrétan mégsem meri beleírni a szakmai véleménybe. Ilyenkor azt a téves tájékoztatást adták a szülőknek, hogy számukra nem engedélyezett a szülők ilyen formában való támogatása, holott a valóságban ezt semmi sem tiltja.

Bár a szülők jó eséllyel kérvényezhetnek az Oktatási Hivatalnál, hiszen az elfogadási arány 90% körüli, a törvény mégis akár több mint tízezernyi olyan hatéves kisgyermeket kényszeríthet éretlenül az iskolába, akiknek a szülei nem kaptak megfelelő tájékoztatást és támogatást a kérvényezés megindításához, áll a hivatalos közleményben.

A tavalyi év nyilvános adatai szerint mintegy 10 ezer kérelmet fogadtak el, emellett 2019-ben még mintegy 12 ezren szerezhettek egyes szakszolgálatoknál szakértői véleményt az óvodában maradásról. Így tavaly összesen mintegy 22 ezer gyermek maradhatott még egy évet az óvodában, ami kb. 10 ezerrel kevesebb, mint a korábbi években jellemző 30–35 ezer közötti szám. Vélhetően ennek a 10 ezer gyermeknek jelentős része éretlenül került az iskolába pusztán azért, és a szülők hangja közösség szerint idén a helyzet akár még rosszabb is lehet.