Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Varga Illés Levente építésszel.

Az Európai Unió irányelve szerint 2021. január 1-től már csak „közel nulla” energiafogyasztású házak épülhetnének, de nálunk mintha még mindig kuriózum lenne az ilyesmi. Ön is így látja?

Amikor a CSOK-ot bevezették, a szakma elkezdett örömködni, mert az EU azt írta elő, hogy az állami támogatású ingatlanok energiafogyasztásának a nullához kell közelítenie. Európában alapelv, hogy a közpénzből megvalósuló beruházásoknak jó példával kell elöl járniuk. Aztán a kormány pillanatok alatt cáfolta a hírt, mondván, a CSOK nem számít ilyen jellegű állami támogatásnak. Láhttps://erdmost.hu/wp-content/uploads/2021/06/business-blog-session-cover-img-03.jpg, hogy itt, Érden is milyen házak épülnek. Lehet, hogy rárakják a kornak megfelelő vastagságú hőszigetelést, de problémás egy tucat megoldás a csomóponti kialakításoktól kezdve a nyílászárók beépítésén át a tetők csatlakozásáig. Sokszor a lábazatok is hőhidasak.

Kezdjük az alapokkal. Mit jelent egyáltalán a passzív, illetve az aktív ház kifejezés?

A passzív ház gyakorlatilag nulla energiafelhasználású épület, ami a saját belső gépészetével minden lehetséges energiát a legmagasabb hatásfokon használ fel. Eleve olyan jó a hőszigetelő képessége, hogy nagyon kevés energia szükséges az épület működtetéséhez. Az aktív ház ehhez képest annyival tud többet, hogy nem egyszerűen kevés energiát fogyaszt, hanem több energiát termel, mint amennyit felhasznál.

Ha valaki most építkezik vagy új otthont vásárol Érden, és fontos számára az energiatakarékosság, akkor mire kell odafigyelnie?

A legfontosabb a tervező megválasztása. Olyan tervezőt válasszunk, akinek minősített jogosítványai vannak energiahatékony házak tervezéséhez. A következő feltétel, hogy a kivitelező is alkalmas legyen a feladatra – ez azonban sajnos ritka, mint a fehér holló. A legjobb, ha a tervező hozza magával a kivitelezőt.

Mi éri meg jobban? Egy régi házat kisebb energiafogyasztásúvá átalakítani vagy újat építeni ebben a szellemben?

Ez sok mindentől függ. Meg kell nézni az épület tájolását. Egy energiatakarékos ház ugyanis délre van tájolva. A falvastagság is fontos kérdés. Könnyű szerkezetes ház esetében nem igazán gondolkoznék felújításon. Régi vályogházakhoz is csak nagyon óvatosan szabad hozzányúlni. Sajnos sok rossz példát látunk, amikor polisztirollal szigetelik a vályogfalakat és bevizesednek, megroskadnak a falak. Mielőtt belevágunk bármibe is, mindenképp érdemes költség-haszon elemzést készíttetni.

Bécsben hoztak egy rendeletet, hogy az új építésű házak legalább ötödét növényekkel kell befuttatni. Ez mire lehet jó?

Ennek nem a téli hőszigetelésben, hanem a nyári klímában lehet óriási szerepe. Rettenetesen kiirtottuk magunk körül a természetes klímát biztosító zöld felületeket, amivel nemcsak az a baj, hogy nincs árnyékunk, hanem, hogy nincs, ami párologtatni tudna. Bizonyított tény, hogy azokban az utcákban, ahol fasorok vannak, akár tíz-tizenöt fokkal hűvösebb a hőmérséklet, mint az ugyanolyan adottságú, fasor nélküli utcákban. Ha nincs hely nagy, lombos fáknak, akkor a homlokzatra futtatott zöld repkény is sokat tud segíteni. Nyáron árnyékol, a növényekből párolgó csapadék pedig jelentős hőmérsékletcsökkentést eredményez. Ha Érden körülnézünk, azt látjuk, hogy különösen az új építésű társasházaknál egyáltalán nem marad zöld felület, mert mindent térköveznek. Pedig ez teljesen szabálytalan, hiszen legalább harminc százalékot zöld felületnek kellene borítania.

A dombház is úgy működik, mint a növényekkel borított homlokzat?

A dombház még tovább megy, majdnem olyan, mint egy pince. A talaj ugyanis egy bizonyos réteg alatt már nem melegszik át, nyáron is hűvös marad, a dombház pedig ebben a rétegben található. Ennek köszönhető, hogy télen-nyáron állandó, ideális hőmérséklet van benne.

Dombház a város szélén                                                            „Itt lesz a veteményeskertünk.” A mondat szokatlan helyen hangzik el, egy ház tetején, Érden, nem messze az M6-os autópályától. Tóth Andor építésvezető és családja két év alatt építette fel új otthonát, a dombházat. Tömör, masszív vasbetonkockát toltak bele a földbe a lejtős területen, ahol minimális földelszállításra volt szükség. Ez a ház száz év múlva is állni fog, ráadásul nagyon jó a hőszigetelése, mivel a kétharmada a föld alatt van. A természetes fényről az ablakokon kívül a középen kialakított kis udvar és fénycsatornák gondoskodnak. Energiafogyasztása megközelíti egy passzívházét, de a hangszigetelése is kiváló. Odabent gyakorlatilag semmit sem lehet hallani a közeli autópálya zajából. De ami a legfantasztikusabb, a zöld felület aránya a telken 95 százalékos. Bőven van hely kertészkedésre és kuckóépítésre – ez utóbbi az öt gyerek kedvenc időtöltései közé tartozik. A magyar építési szabvány nem ismeri a dombházat, ezért adódtak nehézségek a tervezésnél. A geodétának például gondot okozott, hogy csak két falat tudott felrajzolni a térképre, mert amit a föld eltakar, azt a földhivatal nem tudja értelmezni. „Szereztünk jó néhány mókás vagy épp bosszantó tapasztalatot az építkezés alatt, mert nem mindent lehet beleilleszteni a mai magyar jogi környezetbe. Bő húsz éve dolgozom a szakmában, és azt láhttps://erdmost.hu/wp-content/uploads/2021/06/business-blog-session-cover-img-03.jpg, hogy minden újonnan bevezetett technológiának 10-15 év kell, mire átmegy a gyakorlatba, és a jogi környezet is képes lekövetni.”