22_03_29_erdmost_nincskep

Melyik út az igazi?

22_03_29_erdmost_nincskep

Melyik út az igazi?

Sok víz lefolyt a Dunán, mire Érden is rájöttek, mi fán terem az Eurovelo, vagyis az európai turisztikai célú kerékpárút-hálózat, amelynek 6-os számú vonala éppen a Duna mentén halad.

Érdfm 101.3 – Hallgasd bárhol! Bármikor!

HIRDETÉS

Amikor már a kapukon is dörömböltek, hogy hé, itt a lóvé, építünk nektek európai kerékpárutat, csak tervezzétek meg, akkor végül Érdnek is lett Eurovelo 6 útvonalterve. Nem is egy.

A kerékpárosok ugyan már mondogatták egy ideje, hogy élni kellene a lehetőséggel, de végül maga Orbán Viktor miniszterelnök lendített az ügyön, amikor 2015 júliusában – kormányhatározatban is rögzített megállapodásban – tett ígéretet arra, hogy az Érd által készített Batthyány 2015-2020 program támogatásával többek között a várost érintő kerékpáros regionális hálózatfejlesztés megvalósítását is segíti, a Modern Városok Program részeként. Az önkormányzat akkor a Trenecon Kft.-t bízta meg azzal, hogy készítse el a koncepciót, valamint az Eurovelo 6 érdi szakaszára vonatkozó döntéselőkészítő tanulmányt. Sőt, elkészült a város kerékpárforgalmi hálózati terve is, mint arról előző cikkünkben részletesen írtunk.

Az EV6 projekt tervezése során Érd egyeztető tárgyalásokat kezdeményezett az érdekelt önkormányzatok (Budafok-Nagytétény és Százhalombatta) és az állami szereplők részvételével. A projekt forrásaként felmerült a Modern Városok Program mellett az Európai Uniós VEKOP pályázat is, mint lehetőség, az M0-ás híd és Százhalombatta közötti szakaszra. Ez azonban korántsem jelentette azt, hogy a pénz rendelkezésre áll. A teljes Nagytétény – Érd – Százhalombatta nyomvonal megépítésére mintegy kétmilliárd forint bekerülési költséget becsültek az első körben.

Ezt követően ismét csak folyt a sok víz a Dunán, közben többször is felröppent a hír, hogy most már aztán tényleg épül az EV6, aztán valahol mindig elakadt. Több kritikus pontja is van a Budapest-Százhalombatta szakasznak, ahol kezdettől megtört az együttműködés, nézetkülönbségek, illetve nehézségek mutatkoztak. 

De mit lehet mutatni Érden?
Az EV6 projekt gazdái kezdettől nyilvánvalóvá tették, hogy a város ugyan maga javasol nyomvonalat, de azért az minél közelebb menjen a Dunához. Az Eurovelo nem szeret túl hosszan unalmas szántóföldeken, városokban, forgalmas utak mentén haladni. A kerékpáros turisták a természetben kerekeznek, és ahol megállnak, ott a történelmi, kulturális, gasztronómiai különlegességekre, értékekre kíváncsiak. Nem kellett hozzá sok idő, hogy a városvezetésnek eszébe jusson, jó lesz, ha végre turisták jönnek Érdre. No de mit fogunk nekik mutatni? Mi lesz, ha megállnak „Ófalunkban” és körülnéznek? Sőt, akarnak valamit enni, inni? Még jó, hogy legalább a barlanglakásoknak használt pincesort kistafírozták elődeink – kerékpárútra szánt forrásból! –, inni legalább tudnak. De megszállni már nem, hiszen szálláshelyek nincsenek – egy volt, az sincs már meg, és még a gyógyfürdőt is magával rántotta az enyészetbe. Az európai szenzációnak számító minaret környezete lehangoló, a 15. századi kastélyt majd’ fél százada fölrobbantották a komcsik, a téglagyárnak még a kéményét is elhordtuk. Nincs más mutatnivalónk, mint a Földrajzi Múzeum. Meg aztán ott van az a jó tervünk a Papi-földekkel, lehetne a záportározóra adott pénzből csónakázótó is, azzal már eldicsekedhetünk a turistáknak. Menjen tehát először arra az Eurovelo. Aztán úgyis eljut a Duna-partra, oda meg álmodjunk valami nagyot. Így jött létre a „Történelmi időutazás Érden” elnevezésű projektterv, egy Százhalombattát Érddel összekötő hadiút víziójával, melynek keretében „vásár, lakoma, jelmezes játékok stb. révén bemutathatóvá válnak a történelmi emlékek, hagyományok”. Az Érd Megyei Jogú Város Stratégiai Fejlesztési Tervében 2016-2020-ra előirányzott programban Duna-parti gyógyturisztikai centrum, zarándokút zarándokházzal, sőt még skandináv típusú népfőiskola is szerepelt, a volt Szapáry-kastély és környezetének helyreállítása, hasznosítása, a gazdatiszti ház és a volt kastély alatti pincerendszer felújítása mellett. Mindebből egy kapavágásnyi sem valósult meg, nem jöttek turistahadak Érdre, a helyiek meg már megszokták az agglomerációs alvóvárosi létezést.

Új helyzetet jelentene most, ha mégiscsak megépülne a kerékpárút, mert akkor nagyságrendekkel több turista kóvályogna Érden, látnivalók után kutatva. És lám, Dunakeszinél és Szentendrénél tényleg épül az EV6, ezért a tárgyalások újraindultak Érddel is, hátha lehet ebből a szakaszból is egy csőre töltött, indulásra kész projekt. Egyelőre nem úgy néz ki.

Több út is van, de egyik se az igazi
Az érdi szakaszon már a 2013-as döntéselőkészítő tanulmány is több alternatív útvonaltervet rajzolt meg. (lásd: keretes írásunkat) Ezek közül valójában kettő hangolható össze az EV hálózat alapelveivel (az A és a C), de mindkettővel van némi gond. Az előző városvezetés – ezeket nem elutasítva – előállt egy saját kezdeményezéssel is, amely a B verzióból a bevezető szakaszt megtartva a Papi-földek helyén létesített csónakázótó felé terelte volna a turistát. Az engedélyeztetést 2019 augusztus végén el is indította, és négy nappal a – T.Mészáros András számára vesztes – választások előtt az illetékes kormányhivatal meg is adta az engedélyt „a Papi-földek és az Eurovelo kerékpárút kerékpáros összekötésének” létesítésére. Miután a lezárt műveleti terület környékén mostanában jobb semmit se nézni, az útvonal lekerült a napirendről.

Süle Zsolt, az Érd Körbe Kerékpáros Egyesület akkori elnöke, aki kezdettől részt vesz az egyeztetéseken (amikor meghívják), szíve mélyén a Duna-parti kecses cölöpökre épített pallókból készült kerékpárutat támogatná.
„Hiába írja a tanulmány, hogy itt a part omlásveszélyes, nem az, hiszen nem löszös, hanem agyagos. Mindig is vezetett itt út, még szekerekkel is jártak át Battára a régiek, és az ár sem sodorná el, hiszen nem lent haladna, a parton, hanem magasabban. Ha azonban elnézem a látványtervet, amely ide izmos betonhidat szerkesztett, azt tudom mondani, hogy ez nem az, amire én gondoltam, és amit anélkül meg lehetne építeni, hogy a természetes környezet jelentős károkat szenvedjen.”

Ezt a megoldást a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) szakértői sem támogatták, azzal érvelve, hogy a berendezést az első árvíz elsodorná, gondot okozna a lerakódó hordalék, a (szerintük) löszfal omlása – amely egyébként 1985 óta védett –, továbbá közlekedésbiztonsági aggályokat is fölvetne. A tulajdonjogi problémákat Érd vezetése rövid úton megoldotta: borsos áron visszavásárolta a bagóért elprivatizált volt téglagyár területét, amellyel egyébként más tervei is voltak. Vizsgálták itt a Battára vezető volt téglagyári út kiépítését is, amely kisebb terepmunkákkal, pihenők kialakításával megvalósítható volna, viszont olyan részeken át vezetne a battai téglagyárhoz, amelyek már a régészet, örökségvédelem érdeklődési körébe is tartoznak.

Érd előző vezetése mindvégig ragaszkodott a magaspart alatt haladó nyomvonalhoz. Emellett fenntartotta a volt téglagyár területéről történő átvezetést, illetőleg a pincesoron – az őslakosok szóhasználatával a „Gyormán” – át a Mély úton történő kapcsolódást is. Ennek az útnak a megépítése egyébként régi adóssága a városnak. Ha az EV6 beruházás arra vezetne, az taktikailag azt jelentené, hogy kis ráfordítással két legyet üthetne egy csapással. Érd korábbi vezetése mégis a Duna-parti hídhoz ragaszkodott, amely úgymond a Duna esztétikai előnyeit hasznosítja, és nem szántóföldek között vezet. A két legyet egy csapásra gondolatot inkább egy másik útvonalon igyekezett érvényesíteni, fölvetve, hogy nem lehetne-e a gáton a kerékpárút mellett egyúttal egy jó kis autóutat is fejleszteni. (Amit a DINPI következetesen leszavazott, tekintettel a töltés alatti védett növényfajokra.)

Az Eurovelo sem szereti magát szántóföldeken át vezetni, ugyanakkor, aki járt már a Donauradweg osztrák és német szakaszán, az tudja, hogy van rá példa. Az érdi tető is beleférne, nem is annyira a mezőgazdasági jellege a gond, inkább a Mély út 6 százaléknál meredekebb emelkedője. Ugyanakkor az érdi pincesor önmagában is van annyira vonzó, hogy ez ne jelentsen áthidalhatatlan akadályt.

Csak legyen már belőle valami!
Megkérdeztük a projektgazdát, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. képviselőjét, a jelenlegi érdi városvezetést, illetve Budafok-Nagytétény önkormányzatának főépítészét, hogy mennyire állnak közel az elképzeléseik az EV6 Nagytétény-Százhalombatta közti szakaszát illetően. Van-e akadálya annak, hogy a projekt a megvalósítás szakaszába lépjen? A NIF és Tétény válaszait még várjuk, de úgy néz ki, hogy az érdi szakaszon a NIF szakemberei egyértelműen és kezdettől a gát-Gyorma-Battai út nyomvonalat preferálták. Csőzik László polgármester sajtófelelősétől pedig az alábbi tájékoztatást kaptuk:
„A turisztikai célú nyomvonal kiépítése a Duna mentén, Érd Óvárosán keresztül Százhalombattáig alapvető szándékunk. A kerékpározhatóság fejlesztése Érd területén, és a szomszédos településekkel való összekötések a 2016-ban elkészített Kerékpáros Hálózati Terv szerint haladnak majd. Az ebben foglalt komplett turisztikai és hivatásforgalmi hálózati tervnek a Papi-földek (és környéke) bekötése is fontos eleme. Erre 2018-ban külön EU-forrásra is pályázott a város – eredménytelenül. Miután Érd és Százhalombatta összekötésére az egykori római utat érintő nyomvonalat pályáztatta meg a NIF ez év elején, jelenleg nincs napirenden az Érd és Százhalombatta Óvárosa közti Duna-parti nyomvonal megépítése. Emellett egyébként nem kevés érv szól, de csak akkor támogatható, ha a természeti környezetbe minimális beavatkozással megoldható a létesítése és üzemeltetése. Az Érd korábbi vezetése által támogatott masszív vasbeton híd építése nem ebbe a kategóriába tartozik. Tudomásunk szerint felmérés, megvalósíthatósági elemzés nem készült egy tájba illeszkedő, kismértékű beavatkozással járó megvalósítás lehetőségéről.”

Érd tehát, úgy tűnik, letette voksát a NIF változata mellett, abban a reményben, hogy úgy épül meg a leggyorsabban az EV6.

Érdi Újság – Mihalicz Csilla

Hol menjen át Érden az EuroVelo 6?
A 2013-ban készült döntéselőkészítő tanulmány eredetileg négy útvonalváltozatot készített az Eurovelo 6 érdi szakaszára, a későbbi elképzelések ezeket variálták. Számunkra az A és a C az érdekes.
„A” nyomvonal változat: a Duna parthoz közel
Nagytétény felől a gáton vezet két kilométernyi kerékpárút az Érd Óváros központjában található egykori Thermál Hotelig (jelenleg is az EuroVelo útvonal része). Ezt a Duna felé terjeszkedve 3 méteresre kívánták szélesíteni. A nyomvonal a Római úton folytatódik, majd a Molnár utcán halad tovább a Duna partra. Innen Százhalombatta határáig a Sánc-hegy lábánál folytatódik. Ez a volt bányához tartozó rész magánterület, árvízveszélyes, és mivel  a nyomvonal Natura 2000-es területeken haladna át, a javaslat szerint deszkapallón vezetnék, cölöpökre alapozott természetes anyagokból építenék meg, betartva a zöldhatóság feltételeit. 
„C” változat: az „A” nyomvonal egy részének alternatívája
A Thermál Hoteltől a Római úton, és a Mély úton a Fehérkereszti útig kerékpárosbarát utcaként vezet a pincesoron át, rövid szakaszon eléggé meredeken. A Fehérkereszti úton, majd a Battai utcán vezet tovább az útvonal Százhalombattáig, a Régészeti parkig. A Fehérkereszti úti leágazásig egyébként ez a kijelölt EuroVelo 6 útvonal. 
 

További cikkeink

További cikkeink

Facebook

Facebook
Twitter
LinkedIn
Pinterest
Reddit
Telegram
WhatsApp
Email