22_03_29_erdmost_nincskep

Zöld kerti praktikák

22_03_29_erdmost_nincskep

Zöld kerti praktikák

Valószínűleg kertünk összes lakója, legyen az sün, madár, méh vagy akár növény, hálásan fogadja, ha nem használunk mérgező vegyszereket sem a permetezéshez, sem a gyomirtáshoz, hanem mi magunk kotyvasztunk környezetbarát szert, aminek hozzávalója ráadásul ott lapul a konyhában vagy az út mentén.

Érdfm 101.3 – Hallgasd bárhol! Bármikor!

HIRDETÉS

Kezdjük talán a kertek és erdők-mezők mostohagyerekének számító csalánnal. Ez a csípősségéről elhíresült növény tele van nitrogénnel, foszforral, káliummal, magnéziummal, vassal és különböző nyomelemekkel, tehát kiváló szer lehet trágyázásra, de permetezésre is. Ha ilyesmire akarjuk használni, csalánlevet, vagyis egyfajta koncentrátumot kell készítenünk belőle, ami hosszú időn keresztül eltartható. Ehhez szedjük le még virágzás előtt (kesztyűvel) a csalán levelét, szárát vágjuk kicsi darabokra. A nagy könyvben azt írják, egy kilogramm csalánra öntsünk 10 liter vizet, de ha épp nincs mérleg a kezünk ügyében, annyi vizet öntsünk a csalánra, ami éppen ellepi. Legjobb az esővíz vagy kútvíz, ha ez nincs, akkor hagyjuk állni a csapvizet két napig, hogy elpárologhasson belőle a klór. Ne olyan edénybe tegyük, amit színültig ellep, mert az erjedéskor keletkező hab kifolyhat, és ne is fedjük le teljesen, mert az erjedéshez kell az oxigén. Az is fontos, hogy ne fémedényt válasszunk a művelethez, mert az reakcióba léphet a csalánlevünkkel.

Ha elkészültünk, lehetőleg napos, de félreeső helyen tároljuk a szert, mivel egy darabig áthatóan büdös szagot fog árasztani magából. Naponta egyszer keverjük meg, majd 10-14 nap múlva, amikor már nem habzik, viszont jó sötét a színe és a szaga sem annyira orrfacsaró, öntsük át zárható üvegekbe, így ugyanis sokáig el tudjuk tartani. Az így kapott koncentrátumot minimum tízszeres hígítással használjuk majd, tehát permetezéshez vagy öntözéshez egy liter csalánlevet tíz liter vízben kell feloldani.

A gyomirtó hozzávalójáért a konyhába kell mennünk. Az ecetről van szó, amivel azonban óvatosan kell bánnunk, vigyázva, hogy csak a sorok közé kerüljön, nehogy a növényeinknek is ártson. A legjobb és legkényelmesebb megoldás persze a mulcsozás, mint arról már múlt héten is volt szó.

Végül még egy pár tipp, mi mindent hasznosíthatunk a kertben trágyaként. A kávézaccban (legalábbis a kotyogós kávéfőzőben készült kávé zaccában) rengeteg nitrogén van, ezért nyugodtan adhatunk belőle mind a szobai, mind a kerti vagy balkonvirágok földjébe, csak ne vigyük túlzásba, mert nagy mennyiségben savanyúvá teheti a talajt. (A rododendron, a hortenzia, a magnólia vagy azálea még ezt sem fogja bánni, mert szereti a savanyú talajt.) A gyepünknek is jót tesz, ha 10 liter vízzel elkeverjük, állni hagyjuk egy napig, és aztán meglocsoljuk vele.

A másik tápanyagban rendkívül gazdag zöldhulladékunk a banánhéj, ami tartalmaz nátriumot, kalciumot, káliumot, magnéziumot, ként és foszfátot is. Ha vízben áztatjuk 2 napig, a vízzel meglocsolhatjuk a növényeinket is, illetve a héját apróra darabolva érdemes a földjükhöz keverni, de csak óvatosan, hogy a gyökerüket ne sértsük meg.

Ha van tyúkunk, biztos tudjuk, hogy a tojáshéj remek kalciumforrás, ezért érdemes porrá zúzva a talajhoz adni. Sőt, valaki arra esküszik, hogy a növények töve köré tett, összetört tojáshéj eredményesen távol tartja a csigákat is.

Az sem baj, ha a csalán, a kávézacc, a banán- és a tojáshéj a komposztra kerül, hiszen amikor a kész, érett komposztot szétterítjük a talajon, akkor is kiválóan ki tudják fejteni a cikkben részletezett áldásos hatásukat. De ez már a következő cikkünk témája lesz.

További cikkeink

További cikkeink

Facebook

Facebook
Twitter
LinkedIn
Pinterest
Reddit
Telegram
WhatsApp
Email