T. Mészáros András polgármester az eseményen először visszatekintett a klub előző, 2011 és 2017 között eltelt időszakának stratégiai terveire. Ezzel kapcsolatban a városvezető kifejtette a csapat ezeket a célokat 99 százalékban teljesítette mind a társadalmasítást, mind az elért eredményeket tekintve.

– A feladat az most, hogy a következő tíz évre is megfogalmazhassuk az elképzeléseinket és ennek végrehajtására próbáljunk meg minél több erőt koncentrálni – húzta alá T. Mészáros András.

Szabó Edina, az ÉRD NB I-es csapatának vezetőedzője elmondta, az elkészült stratégiai tervvel egy olyan átfogó munka készült el, amely alapján tovább lehet fejleszteni a klubot. Megjegyezte, a társadalmasítás is hangsúlyos, hiszen az érdi kézilabda szerepe a városban nem csak az élsportot jelenti, hanem hogy az embereknek legyen hova tartozni, együtt sírni és nevetni.

– Az első csapat szerepe, hogy példát mutasson az embereknek, gyermekeknek küzdeni tudásból, értékek képviseletéből, úgyhogy én azt hiszem, ez az út tovább folytatódik – mondta el Szabó Edina, hozzátéve, a tervek között szerepel, hogy minden korosztálynak lehetősége legyen Érden kézilabdázni a legkisebbektől a legidősebbekig.

Rácz Marianne, az ÉRD sportszakmai igazgatója pedig T. Mészáros András szavait idézte azzal, hogy az érdi kézilabda egy brandet teremtett.

– Érd városát felhelyeztük nem csak Magyarország, hanem Európa térképére is. Ezt a stabilitást, eredményességet és sportágszeretetet szeretnénk megtartani és továbbvinni

– tekintett vissza az elmúlt évekre Rácz Marianne, aki elmondta továbbá, a klub számos programot indított az elmúlt években, így a Rózsaszín Síp akció mellett már a kétéves gyermekeknek és néhány hete az óvodásoknak is tartanak foglalkozásokat, sőt, a klub játékosai különböző szakmai előadásokon is szélesíthették tudásukat.

– Ezek olyan minták, amik a jövőben is inspirációt adnak, hogy továbbfejlesszük azokat az ötleteket kreativitással, hogy magát a kézilabdát is építsük – fűzte hozzá Rácz Marianne.

Előadásában Győrfi János, a Testnevelési Egyetem Rektori Hivatalának stratégiai főtanácsadója először a klub alapítása óta 2010-ig eltelt időszakra tekintett vissza, hiszen a város vezetése 2006-ban határozta el, hogy néhány év alatt az NB I-be jut a csapat, amely az élvonalban is megragadt, s remek eredményeket ért el.

Győrfi János 2019 és 2028 közötti időszakra elkészített stratégiai tervében szerepel, hogy a klub válogatott játékosokat, érdi példaképeket neveljen, amely által a klub is növeli a város imázsát. Beszélt arról a misszióról is, amit kitűztek a csapat elé. Ennek értelmében a lakosságnál szeretnék elérni, hogy a szurkolók ünnepként tekintsenek a klub eseményeire.

– A küldetés az, hogy azok az alapok, amik az ünnepeken, közösségi eseményeken, a gyermekekkel való foglalkozások során megteremtődtek, azok tovább folytatódjanak és – ahogy ez már folyamatban van – egy-egy mérkőzés közösségi ünneppé alakuljon – hangoztatta Győrfi János.

– Szerencsére az utánpótlás bővítésére van lehetőség, létszámában is növelhető az utánpótlás, tehát van egy mennyiségi felelősség, de alapvetően van egy minőségi felelősség is – mondta az utánpótlásfejlesztéssel kapcsolatban a stratégiai főtanácsadó.

A Magyar Kézilabda Szövetség is készített hosszútávú stratégiát, amellyel párhuzamot kell vonni, hiszen az MKSZ-nél a bázis bővítése mellett a válogatottak eredményességének javítását, az innovációt és a szervezet modern menedzsmentjének kialakítását tervezték – avatott be a stratégia kialakításába Győrfi János.

Az ÉRD stratégia terveivel kapcsolatban elhangzott, hogy a látványsport feladatai mellett a mindennapos testnevelésnek köszönhetően a térség diákságát is be kell vonni a sportágba.
Győrfi János kifejtette, a lakosság életminőségére is hatással lehet a klub, hiszen ezáltal többen sportolhatnak. Sőt, sportgazdasági, turisztikai, társadalmi és kulturális hatások által a kézilabda egy összekapcsoló erőként működik, ezáltal egy sporthálózat jön létre.

Stratégiai tervében három prioritást emelt ki Győrfi János: az eredményesség és minőség kérdéskörét, a lokális aranykort és az innovációt.
A sportági eredményesség alapján négy alcélt határozott meg Győrfi János: az iskolai tevékenységgel az alapokat elsajátítsák a diákok, a technikai alapok stabilitását, az eredményességet (amelyhez szükségesek az edzők, a létesítmények, az eszközök, a felmérések, a programok és a források), illetve a csapatsportág értékeit.

Hangsúlyos volt még az előadás során a nevelőegyesületi arculat, melynek lényege, hogy az utánpótlásból való kiöregedés után se szakadjanak el a klubtól a kézilabdázók.

A sajtótájékoztatón elhangzott a három prioritási tengelyen belül 64 különböző projekt áll az érdi női kézilabda csapat előtt.

Győrfi János kiemelte még a technikai és mentális fejlesztéseket, melyekhez elengedhetetlen a kézilabdaedzők pedagógiai munkája is.