Megfogtam egy szúnyogot

Az utóbbi hetek özönvízszerű esőzései után kénytelenek vagyunk elővenni örök-aktuális témánkat, a szúnyoggyérítést. A nagy zuhék után ugyanis jön a szúnyoginvázió.

Nézzük először, hogy is megy ez nagyban. Ahogy a Katasztrófavédelem tájékoztatójában olvashatjuk, a szúnyoggyérítésnek két fajtája létezik: a kémiai és a biológiai. Ez utóbbinál egy baktérium által termelt fehérjetartalmú készítményt juttatnak a szúnyogok tenyészhelyeire. A kisebb vízfelületekre járműre szerelt nagynyomású permetezővel, a nagyobbakra pedig repülővel juttatják ki a készítményt. A környezetbarát szer csak a szúnyoglárvákat pusztítja el, ártalmatlan minden más élőlényre, hátránya ugyanakkor, hogy a módszer a kifejlett szúnyogok (imágók) ellen nem alkalmazható, ahogy a nehezen megközelíthető, erdős területeken sem, mert nem tudják kijuttatni a készítményt a lombok takarásában lévő vízfelületekre. 

A kémiai védekezésnek több módja van: egyik a melegködképzés, a másik a finomcseppes eljárás. Ezek a melegvérű állatoknak, illetve a növényeknek nem ártanak, kijuttatás után néhány órával lebomlanak, a rovarokra viszont veszélyt jelenthetnek, ezért a permetezést este és éjszaka végzik, hogy a méheknek és más, nappal aktív rovaroknak ne ártsanak. A szúnyoggyérítés az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság hatáskörébe tartozik. 2020-ban április 3 és szeptember 7 között 730 ezer hektárnyi területet földi eljárással kezeltek, 180 ezer hektáron pedig permeteztek. Ezek összesen 1100 települést érintettek. A központi szúnyoggyérítési program idén április 22-én kezdődött; az országos programban eddig egy alkalommal végeztek gyérítést Ófaluban (információink szerint pár héten belül földi kémiai gyérítés várható, azaz a kifejlett szúnyogokat – imágókat – irtják majd). A települések elrendelhetnek további szúnyogirtást is, erre Érden is sor került tavaly, sőt, egy alkalommal már az idén is. 

Szúnyogbölcsők

Fontos tudni, hogy a szúnyogok elleni védekezés csak közterületekre terjed ki, viszont a szúnyogok jelentős része magántelkeken fejlődik ki. A Nemzeti Népegészségügyi Központ egyik tájékoztatójában például arra hívja fel a figyelmet, hogy számos, járványügyi szempontból fontos szúnyogfaj lárvája kis térfogatú pangó vizekben él, és néhány deci vízben több száz szúnyog fejlődhet. És nem, nem az jó megoldás, hogy felállítjuk az elektromos szúnyogcsapdát, amely tömegével csalogatja és süti meg az összes többi rovart is, hanem az, hogy kiöntjük az edényekből a pangó vizet, az udvaron tárolt vödörtől a gyerek talicskáján át az állatok itatóvizéig (ezt ne csak újratöltsük, hanem rendszeresen cseréljük frissre). A cserépalátétekről se feledkezzünk meg! Fedjük, vagy sűrű hálóval takarjuk le az esővízgyűjtő hordót, és tartsuk karban az ereszcsatornát, vízelvezetőt is.  
Ezekkel az egyszerű praktikákkal nemcsak a csípésektől óvhatjuk meg magunkat és háziállatainkat, hanem a fertőzésektől is, hiszen – ahogy az NNK közleménye hangsúlyozza – a hazánkban és a környező országokban is várható olyan csípőszúnyogfajok elterjedése, amelyek korábban nem fordultak elő Európában. Magyarországon egyébként már most is több mint 50 csípőszúnyogfaj honos.

Titkos féreg foga rág

„A szúnyogok súlyos fertőző betegségeket hordozhatnak. Ilyen többek közt a malária vagy a sárgaláz, illetve a Zika-vírus. Nálunk szerencsére ezek a fajok nem terjedtek el, de a globalizáció – azaz a rendszeres, távoli, egzotikus tájakra történő utazások – és a felmelegedés ennek veszélyét is magában rejti. Hazánk éghajlata egyre inkább kedvez a szúnyogoknak, és utazásaink során nemcsak a fertőzést, hanem magát a szúnyogot is ‘magunkkal hozhatjuk’, tehát fel kell készülnünk erre a veszélyre is” – mondta lapunknak dr. Veres Judit gyermekorvos, az Érdi Oltóközpont vezetője, hangsúlyozva: sem a malária, sem a sárgaláz, sem a Zika-vírus nem terjed emberről emberre, csak a szúnyogok a terjesztői.

Magyarországon a közegészségügyi szakemberek 2014 óta célzottan vizsgálják a behurcolt szúnyogfajok elterjedését. Három olyan szúnyogfajt észleltek idehaza, melyek eredeti élőhelye Délkelet-Ázsia: az ázsiai bozótszúnyogot és a koreai szúnyogot, valamint az ázsiai tigrisszúnyogot – áll az ÁNTSZ 2018-as tájékoztatójában. Hozzáteszik: a behurcolt szúnyogfajok valóban képesek lehetnek kórokozók terjesztésére, de ehhez a kórokozónak is jelen kell lenniük az adott területen. Az itthon előforduló szúnyogok által terjesztett legfontosabb betegség egyébként a nyugat-nílusi láz. Szintén szúnyogok közvetítésével terjed, de járványügyi szempontból kevésbé számottevő az usutu vírus és a dirofilariosis (bőrférgesség).

A szúnyogok a háziállatokra is veszélyt jelentenek. A szívférgességet egyértelműen ők terjesztik, és a fertőzést egyre több kutyában mutatják ki.

„A fertőzést a szúnyog egyik kutyáról átviszi a másikra, ezért nagyon fontos a megelőzés. Léteznek készítmények, amelyek védik a kutyát a szúnyogok csípése ellen, és ha mégis megtörtént a baj, a már fertőzött állatot is lehet gyógykezelni. A szívférgességet vérből egyébként ki lehet mutatni, és ez minél hamarabb történik meg, annál könnyebb a gyógyítás” - mondta lapunknak Böjtös Andrea, a Sirius Állat- és Természetvédelmi Alapítvány elnöke. Hozzáfűzte, tíz-tizenöt éve még szinte ismeretlen volt ez a betegség, most viszont a hozzájuk kerülő kutyák nagyjából tíz százalékánál pozitív eredményt mutat a vérteszt: „Ez a betegség nagyon lassan fejlődik ki az állat szervezetében. Évente egyszer érdemes elvégeztetni a tesztet, hogy időben el tudjuk csípni, és könnyen kezelni tudjuk a fertőzést”.