Fókuszban az epilepszia

Február 14. az epilepszia világnapja, mely remek lehetőség arra, hogy jobban odafigyeljünk az epilepsziával élőkre. A betegséggel kapcsolatban még ma is számos olyan tévhit él, amelyek megnehezítik az epilepsziások beilleszkedését. Az esemény kapcsán. Dr. Amrein Ilona neurológussal beszélgettünk.

Az epilepszia krónikus idegrendszeri betegség, melyre időszakosan ismétlődő, spontán rohamok formájában jelentkező tünetek jellemzők. Leggyakrabban gyermekkorban vagy idős, 65 év fölötti életkorban kezdődik. Oka az agy egyes területein az idegsejtek kóros túlműködése. A tünetek változatosak lehetnek, attól függően, hogy az agy mely területén található ez a kórosan működő sejtcsoport.

"Ha a kóros túlműködés az egész agykéregre kiterjed, generalizált epilepsziás rohamot észlelünk. Ez mindig tudatvesztéssel jár, és gyakran társul hozzá a végtagizmok megfeszülése, görcsös rángatózása."

Emellett azonban számos más rohamfajta létezik. Fokális rohamok esetében a tünetek csak a test egy részére terjednek ki, pl. egyik végtag vagy arcfél rángatózását látjuk. Ez járhat tudatvesztéssel vagy anélkül is. Előfordulhat, hogy a roham során a beteg viselkedése változik meg, esetleg csak néhány másodperces elrévedést, üres tekintetet észlelünk.

Ha valakinél epilepsziás roham jelentkezik, mindenképpen keresni kell az okát, ehhez el kell végezni néhány vizsgálatot. Egy roham önmagában még nem jelent epilepszia betegséget, az ugyanis ritkán egészséges embereknél is kialakulhat bizonyos ingerek hatására.

"Az epilepszia betegség az esetek 70%-ában gyógyszeres kezelésre jól reagál. Megfelelően beállított, rendszeresen szedett antiepileptikumokkal tartós rohammentesség érhető el. Egyes esetekben idegsebészeti beavatkozás javíthat a beteg állapotán."

fotó: korkep.sk