Értsék meg, nem lehet láncon a kutya

Alábbi cikkünk tulajdonképpen helyreigazítás. Augusztus 25-i számunkban írtunk arról, kihez fordulhatunk, ha állatkínzásról, rossz állattartási körülményekről van tudomásunk. Abban az írásunkban több helyen pontatlanul idéztük Barabás Emőke hatósági csoportvezetőt.

Reményeink szerint most már minden állítás és információ megfelel a valóságnak.

Barabás Emőkétől megtudtuk, ha rossz állattartási körülményeket tapasztalunk, érdemes minél előbb bejelentést tenni, ezt első körben a jegyzőnél tehetjük meg. A kedvtelésből tartott állatok kapcsán tett bejelentések többnyire kutyákra vonatkoznak és ezeknek az állatvédelmi eljárásoknak a lefolytatása jegyzői hatáskörbe tartozik. Fontos tudni, hogy a bejelentőt anonim módon kezelik, így az állattartó nem fogja megtudni, ki volt az, aki a bejelentést megtette.

„Mi ezeket a bejelentéseket panaszként kezeljük. Ha egy panasz miatt kimegyünk hatósági ellenőrzést tartani, és ott hiányosságokat tapasztalunk, akkor már hivatalból indul meg az eljárás, nem a bejelentésre.”

A hatósági eljárás lefolytatása után tájékoztató levelet küldenek a bejelentőnek, akit részletesen ugyan nem tájékoztathatnak az eljárásról, de annyit közölnek vele, hogy indul-e hatósági eljárás az ügyben, vagy pedig nem, mert mindent rendben találtak. Amennyiben hiányosságokat tapasztalnak a hatósági eljárás során, akkor először figyelmeztetik az állattartót és felszólítják a hiányosságok pótlására, határidő kitűzésével, ami általában 8 nap szokott lenni, attól függően, milyen jellegű hiányosságokról van szó. Ha a kötelezettségének nem tesz eleget az illető, akkor állatvédelmi bírságot szabnak ki, melynek összegét a vonatkozó jogszabályok határozzák meg. Van egy alapbírság és a hiányosságokhoz kapcsolódik egy szorzó érték.

„Kutya kiszökése esetén például 90 000 Ft-os bírság szabható ki, de ennél súlyosabb probléma esetén, amikor mondjuk láncon tartják az ebet - amihez a tapasztalatok szerint többnyire egyéb hiányosság is társul - nem ritka a több százezer forintos bírság sem.”

Barabás Emőke arra is kitért, hogy az elkobzásnak nagyon szigorú szabályai vannak. Erre akkor kerülhet sor, ha a kutyánál életveszélyes állapot vagy tartós és súlyos egészségromlás veszélye áll fenn, ilyenre bár volt már példa, de szerencsére nem túl gyakori. Ilyen esetben egyébként a hatósági állatorvos segítségére is szükség van. 

„Ha nem együttműködő a gazda, akkor az ügyészséget és a rendőrséget is be kell vonni. Az elkobzott állatok Érd Megyei Jogú Város menhelyére kerülnek, melyet a Sirius Állat-és Természetvédelmi Alapítvány üzemeltet."

A hatósági csoportvezető azt a tényt is megosztotta velünk, hogy havonta 10-15 bejelentés érkezik, de elég kevés az az esetszám, amikor valóban hiányosságot vagy súlyos hiányosságot tapasztalnak a hatósági ellenőrzés során. A jogszabály ugyanis úgy rendelkezik, hogy tartósan nem lehet kikötve az eb, de ezt sokan másképp értelmezik. Előfordul, hogy egy kutyát kikötve lát egy lakos és azonnal bejelenti. „Nagyon magas az az esetszám, amikor 100 százalékig meg tudunk bizonyosodni arról, hogy nem állandó jelleggel van kikötve a kutya. Ilyen esetekben nem indítunk eljárást.”

A hatósági ellenőrzés során szóban figyelmeztetik a gazdát, hogy tartósan nem lehet kikötve tartani az ebet, és ha újabb bejelentést kapnak, hogy ismét ki van kötve a kutya, akkor indítanak eljárást.

A gazdasági haszonállattal kapcsolatos eljárás lefolytatása a Járási Hivatal hatásköre, illetve van egy osztott hatáskör a Járási Hivatal és a jegyző között, ugyanis ha a hatósági ellenőrzés során olyan ebet találnak, amelyik nincs oltva és chipelve, akkor az ügy átkerül a Járási Hivatalhoz.

Kedvtelésből tartott állatok kapcsán a következő elérhetőségeken lehet bejelentést tenni: E-mailen a jegyzo@erd.hu címen, személyesen, ügyfélfogadási időben, postai úton,illetve az 522-360-as telefonszámon, valamint  az 522-300/241-es melléken.

forrás: Szabó Beáta, Szabó Réka Nikoletta/Érdi Újság