Télen még ráteszünk erre egy lapáttal, eltüzeljük, amit csak éghetőnek vélünk. Amit így megspórolunk, nem említhető egy napon az életünkből elveszített évek számával.
Egy haszna mindenesetre van annak, hogy nincs Érden levegő-tisztaság-mérő műszer: nem tudjuk, mit szívunk be, így aztán nem is nagyon idegeskedünk miatta. Igaz, 2017-ben a városvezetés megbízásából a Levegő Munkacsoport (LMCS) nyolc hónapon keresztül mérte az ultrafinom részecskeszámot a város 20 pontján. A mért értékek láttán sem idegeskedett senki, pedig lett volna rá ok.
Néhány helyen kiugró értékeket észleltek, például a Kerékgyártó és a Szénégető utca sarkán – amely amúgy is meg van verve az M7 autópálya közelségével – friss, nyíltszíni égetés szagát hordozta a szél. (A részecskeszámok átlaga itt 2017 februárjában 17849 db/cm3 volt.) Közel ennyire szennyezett volt a Felső utca M6 autópályához közeli része, ami inkább a közlekedés rovására írható. Hasonló okokból magas a levegő szennyezettsége a Diósdi úti aluljárónál levő körforgalom környékén, de a városi átlag másfélszeresét mérték a Bajcsy-Zsilinszky és és az Egervári utca kereszteződésénél is. Nem meglepő módon a Duna-parthoz közeli utcákban a legtisztább a levegő, itt 4500 körüli részecskeszámot mértek, ami a városi átlag fele.
A LMCS jelentése 2017-ben valószínűnek tartotta, hogy télen a lakossági fűtés okozza a legnagyobb szennyezettséget. Ez nem egyedi jelenség, Magyarországon a legkritikusabb szilárd légszennyező részecskék, az aeroszolok 85 százaléka a lakossági fűtéssel, égetéssel szabadul ki a levegőbe. A másik jelentős szennyezőforrás a közlekedés. A LMCS javasolta, hogy a város szervezzen a fűtéssel kapcsolatos felvilágosító kampányt a lakosság körében, ami bemutatja a különféle fűtési módokból eredő légszennyezés eltérő veszélyességét. A kampány elmaradt, a mérések eredménye elsikkadt.
Füstölgő dobozok
Érd sok tekintetben speciális helyzetű város. Talán minden magyar városnál dinamikusabban nő a lakosságszám. A beköltözők egy része építkezik, ami azt jelenti, hogy a lakásállomány minősége, energiahatékonysága, kibocsátása kedvező. Ugyanakkor tele van hajdani nyaralókból „téliesített”, szigeteletlen füstölgő dobozokkal is. Aki figyelmes szemmel sétál, számos olyan udvart láthat, ahol bútorlapokat, kiszerelt fa nyílászárókat, és egyéb égethetőnek vélt hulladékot halmoztak föl. Aztán ezek a kupacok a tél végére szépen leolvadnak.
Miért nem kéne hulladékkal fűteni? „Ugyan – mondhatják most sokan –, amit én nem tüzelek el, annak jó része úgyis égetőbe kerül!” Csakhogy a hulladékégetőket nagyon szigorúan ellenőrzött kibocsátásszűrőkkel szerelik föl, és olyan technológiával működtetik, ami rengeteg mellékterméket képes hasznosítani. Erre a nagyitól örökölt öreg sparhelt, de még a húsz éves vegyes tüzelésű kazán sem képes, arra viszont igen, hogy lassan, de biztosan mérgezzük vele magunkat és a környezetünket.
A levegő tisztasága azonban nemcsak az egészségünk miatt fontos. A fosszilis tüzelőanyagok (kőszén, kőolaj, földgáz) elégetésével olyan gázok szabadulnak föl, amelyek hatással vannak a légkör melegedésére. Olyan világméretű probléma ez, amelyet globálisan kell(ene) kezelni. Helyi szinten pedig a „klímatudatos” életmód formálásában kulcsszerepük volna a települési önkormányzatoknak. Olyan klímastratégiákat kellene kidolgozniuk, amelyben feltérképezik az adottságokat, a trendeket, és ezekhez igazítják a helyi szabályozásokat. A végső cél az, hogy az életformánk környezetkímélőbb, ezáltal fenntartható legyen – többek között a levegőtisztaság terén is. Érd korábbi városvezetése 2018-ben elkezdte a város klímastratégiájának elkészítését, ám az még mindig nincs meg. Tetlák Örs alpolgármester szerint márciusra befejezik.
Hamarosan legalább mérni tudjuk
A feladatnak most már legalább van koordinátora és felelőse, dr. Palkó Zsolt személyében, aki egyúttal az Érdi Környezetvédő és Városszépítő Egyesület (ÉRDKÖVE) elnöke és a polgári természetőrség vezetője is. Szeptembertől az érdi önkormányzat kabinetjének klímavédelmi és zöldvárosfejlesztési biztosa, aki feladata ellátásában szerencsésen tudja kamatoztatni „civilségét”.
„Az egyesület lett októberben a Facebook-on zajló Civil licit jóté-konysági adománygyűjtés kedvezményezettje – újságolja. – A fel-ajánlásokból befolyó összegből többek között 6 db közösségi légszennyezésmérő rendszer vásárlását tervezzük. A Luftdaten (Sensor Community) nevű német közösségi kezdeményezés által kifejlesztett eszköz egy levegőszennyezést mérő hálózatba kapcsolja be a műszerek használóit. Ha a városvezetés is beszáll, akkor ezek a műszerek Érd minden kerületében láthatóvá teszik, hogyan alakul az adott környéken a levegő tisztasága.”
A készülék a PM2.5 és PM10 részecskék mérésére szolgál. Törökbálint már korábban vásárolt 35 ilyen készüléket. Budapest 18. kerületében pedig több iskola is kapott az eszköz mobil változatából a Levegő Munkacsoporttól. Azáltal, hogy komplex számítási feladatokat tudnak megoldani a gyerekek a mért adatok segítségével, a környezettudatosságuk is nő. Hasonló eredményre törekszik az egyesület is az eszközök kihelyezésével: ha a műszerek is mutatják, amit az orrunkkal érzünk, az remélhetően kihatással lesz a mindennapi döntéseinkre is. Például arra – és ez különösen fontos lenne átgondolni a Covid-19 járvány idején –, hogy ne tolódjon el még inkább a közösségi és az autós közlekedés Érden amúgy sem kedvező aránya. Tévhit, hogy a közösségi közlekedés növeli a fertőződés kockázatát.
Palkó Zsolt abban látja a mérések jelentőségét, hogy így olyan adatsor birtokába jutnánk, amelyhez évről évre viszonyíthatnánk a levegő tisztaságát. Nem beszélve arról, hogy látva a mérési eredményeket talán átgondolnánk az olyan káros beidegződéseinket, mint hogy „az avarégetés adja meg az ősz illatát”. Szerencsére április 1-je óta már tilos, súlyos bírságot szabnak ki érte.
Szegénység és/vagy tudatlanság
A fűtéssel történő levegőszennyezést a Levegő Munkacsoport tapasztalatai szerint 70 százalékban a tudatlanság/felelőtlenség, 30 százalékban a szegénység okozza. A 70 százalék csökkentése érdekében sokat el lehetne érni a lakosság tájékoztatásával – ezt is márciusra időzíti a városvezetés. Ha pedig ez is kevésnek bizonyul, szigorúbb hatósági fellépésre lesz szükség.
Tetlák Örs szerint a hatósági fellépés eredményességét maga a rendszer is jelentősen nehezíti. 2012 óta a levegőtisztaság védelmének hatósági jogkörét nem az önkormányzat, hanem – Érd esetében – a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala látja el. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az illegális égetést észlelő polgár általában az önkormányzatnál tesz bejelentést, amely kiküldi az embereit helyszíni szemlére, majd az ügyet továbbítja a járási hivatalnak. Ha a helyszíni szemléző mérőeszközök hiányában nem tudja igazolni a szabálysértés megtörténtét, akkor a katasztrófavédelmet is be kell vonni. Ha a bejelentő tisztában van a hatósági illetékességgel, és a kormányhivatalhoz fordul, akkor is visszakerül a labda. A járásnak ugyanis van illetékessége, de nincs embere, se helyismerete, tehát a jegyzőnek passzolja át a helyszíni szemlét.
„Hatékonyabban működne a rendszer, ha visszaadnák az önkormányzatoknak a hatásköröket és az eljáráshoz szükséges forrást – hangsúlyozza Tetlák Örs –, hiszen a munkát amúgy is mi végezzük el.”
Notórius szegények
A Polgármesteri Hivatal Lakosság-szolgálati Irodájának Hatósági Csoportvezetője, dr. Barabás Emőke szerint az illegális hulladékégetés mögött sokszor nem kifejezett felelőtlenség áll, inkább tájékozatlanság.
„Sokan meglepődnek, amikor mondjuk, hogy minden kezelt fát tilos elégetni, és ebbe a kategóriába tartozik a fa bútorlap, sőt a raklap is. A helyszíni szemlék során ritkán találkozunk eltökélt levegőszennyezőkkel. Legtöbbször hatásos a felszólítás, hogy az illegális égetést kérjük befejezni – állítja a hatósági csoport vezetője. – Mióta a járási hivatalhoz került az ügy, nincs már rálátásunk, de annyit azért tudunk, hogy kevés eljárás végződik bírsággal. Minimálisan 50 ezer forint a büntetés, amiből azért már majdnem megvan egy kemény téli hónap fűtési költsége.”
Becslések szerint tehát az illegális égetők harmada tartozik a mélyszegénység miatt szabályszegők csoportjába. Barabás Emőke szerint nem is volna értelme bírságolni őket. Az önkormányzat a szociális tűzifaprogram keretében évi 44 ezer forint értékű tűzifát biztosít a rászorulóknak, csak igényelni kell. Így olyan minőségű tüzelőanyagot kap a leginkább rászoruló réteg, hogy a legkisebb környezetterheléssel tudjon fűteni.
A szegénységben élők – illetve a fűtésükért aránytalanul sokat fizetők – számára igazi megoldás a lakóépületek hőszigetelése volna, hiszen a szigeteletlen otthonok fűtési igénye lényegesen nagyobb az átlagosnál. Ehhez azonban állami támogatás kellene. Egyedül nem megy, miképpen városunk levegőjének védelme sem. Érdre legtöbben azért jönnek lakni, hogy tiszta levegőn, zöld környezetben, kertes házban élhessenek. Hogy ez a vágyunk teljesüljön, abban egymásra vagyunk utalva.
Miért nem érdemes levegőt mérgezni?
A műanyagok, háztartási hulladékok égésekor olyan anyagok szabadulhatnak fel, mint az első világháborúban harci gázként alkalmazott foszgén vagy a vinil-klorid, dioxinok, cianidok. A festett vagy műgyantával ragasztott fa (OSB, pozdorja, laminált falemez, ablakkeret) égetésekor pedig izocianátok, formaldehid, formalin, hangyasav és poliaromás szénhidrogének keletkeznek.
A következmény: daganatos megbetegedések, impotencia, mag-zatkárosodás, máj- és vesekárosodás, májrák, légzési elégtelenség, tüdőgyulladás, vérsejt-károsodás, idegrendszeri károsodás, akár halál.
A levegő védelméről szóló 306/2010. számú kormányrendelet alapján félmillió forint bírságot is kiszabhat a járási hivatal, és a Btk. alapján akár 5 év letöltendő szabadságvesztésre is ítélhető az elkövető.
(Az égethető anyagokról bővebb tájékoztatást a http://www.futsokosankampany.hu/ weboldalon olvashatnak.) Mit tegyünk, ha valaki Érden hulladékot éget?
Ha a figyelmeztetés nem hoz eredményt, az alábbi telefonszám-okon lehet bejelentést tenni (kérhetjük adataink zártan kezelését!):
Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala: 06 23 504-100.
Érd Polgármesteri Hivtala: 06 23 522-300/241.
Hétvégén, munkaidőn kívül: 112.
