Fél ötkor Érden is megkondultak a harangok: az országos kezdeményezéshez csatlakozva arra emlékeztünk, hogy száz esztendeje ezen a napon írták alá Versailles-ban az első világháborút lezáró szerződést. Az Országgyűlés tíz éve nyilvánította június 4-ét a nemzeti összetartozás napjává. A békediktátum területe kétharmadával megcsonkította a történelmi Magyarországot, amelynek területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent, így a magyarság harmada került az új határokon túlra.
Érden a megújult kutyavári országzászlónál emlékezett meg a város vezetése, a frakciók, pártok, intézmények, szervezetek vezetői, képviselői, illetve a lakosság. Elsőként Aradszki András országgyűlési képviselő idézte fel a száz évvel ezelőtt történteket, valamint a történelmi előzményeket, hazai és nemzetközi politikai hátteret. Elmondta, hogy jelenleg ugyanaz a két politikai pólus szerepel Magyarország politikai palettáján, mint annak idején: a nemzeti, konzervatív, kereszténydemokrata, és a balodali, liberális és radikálisabb pólus. „Mindkettőnek megvan a maga célja, mindkettő cél jól megfogható, alkotmányos és reális cél” – fogalmazott.
„Fontos az, hogy ne következzen be egy harmadik Trianon, ne következzen be, hogy szétesik a nemzet, ne folytatódjék az, hogy a magyarság fogyatkozzék a Kárpát-medencében. Minden magyar egyenlő jogokkal rendelkezik. Aki ezt vitatja, vagy bizonyos magyaroknak csökkentett jogokat akar adni, az nem a magyar egységért dolgozik, és nem is demokrata” – mondta, hangsúlyozva: az elmúlt tíz évben a nemzeti összetartozás törvényével és a visszahonosítás lehetőségével fokozatosan megtörtént a magyar nemzet határokon átívelő újraegyesítése.
Csőzik László polgármester megemlékezésében Trianon közvetlen hatásairól és hosszabb távú következményeiről beszélt, „Trianon be nem gyógyult sebéből egymást követő rossz döntések és óriási vérveszteségek sarjadtak, sőt, még a rendszerváltás után is alkalmat kínáltak a politikai csatározásokra, a hazai és a külhoni magyarság megosztására” – húzta alá.
„Nagyon örülök annak, hogy a nemzeti összetartozás napján pártállástól, világnézettől, meggyőződésünktől függetlenül egy közös megemlékezésen vehetünk részt Érden. Ez számomra azt üzeni, hogy jóval több köt össze minket annál, mint ami elválaszt. És ez a közös nevező nem lehet más, mint a szülőföldünk szeretete” – mondta a polgármester, aki szerint az a dolgunk, hogy ne az ellentéteket mélyítsük tovább, mert „a nemzeti és a progresszív, a jobb és a bal, a vidéki és a fővárosi, a szegény és a gazdag kijátszható egymás ellen, és ennek a játszmának minden magyar a vesztese. Ki kellene végre törnünk a vesztes, az örök áldozat pozíciójából” – hangsúlyozta.
„Meg kellene mutatnunk, hogy mi, magyarok, a múlt fájdalmaira akarunk és merünk is gyógyírt keresni, és nem dédelgetjük tovább a sebeinket, hanem azt keressük, hogy tehetjük mielőbb sokkal élhetőbb hellyé Magyarországot, a magyar kisebbségeknek pedig a szomszéd országokat, hiszen csak együtt, közösen építhetjük tovább az új Európát” – mondta Csőzik László, kiemelve: a mai ünnepség vezéreszméje nem a pótolhatatlan veszteség, hanem az összetartozás, a nemzet részeinek egysége. A közös eszmékre és a pozitív jövőképre lehet és kell is építenünk.
