Az Európai Unió tagállamainak polgárai 1979 óta közvetlenül választják meg az Európai Parlament tagjait. Az európai parlamenti választásra ötévente kerül sor, az Európai Parlament által meghatározott, csütörtöktől vasárnapig tartó négynapos időszakban, 2019-ben május 23. és 26. között.
A tagállamok maguk dönthetnek, mely napon tartják a voksolást. Az Európai Parlament kutatási szolgálatának tájékoztatása szerint a lehető legkorábbi napon, csütörtökön csak az Egyesült Királyságban és Hollandiában szavaznak. Pénteken szintén két országban lesz szavazás: Csehországban és Írországban. Csehországban két napos szavazást tartanak: itt pénteken és szombaton is lehet majd szavazni. Így tehát szombaton négy országban lesz voksolás: Csehország mellett voksolhatnak Lettország, Málta és Szlovákia választópolgárai.
A legtöbb uniós országban vasárnap lesz szavazás: vasárnap szavaznak Ausztriában, Belgiumban, Bulgáriában, Cipruson, Dániában, Észtországban, Finnországban, Franciaországban, Görögországban, Horvátországban, Lengyelországban, Litvániában, Luxemburgban, Magyarországon, Németországban, Olaszországban, Portugáliában, Romániában, Spanyolországban, Svédországban és Szlovéniában.
Bár hat tagállamban már vasárnap előtt befejeződik a szavazás, az eredmények közzétételével ezekben az országokban is meg kell várni, hogy az unió egész területén befejeződjön a szavazás. Az unió előírása szerint ugyanis addig nem lehet előzetes eredményt közzétenni, amíg minden szavazókört be nem zárnak, ezért Magyarországon is meg kell várni, amíg bezárnak az olaszországi, este 11-ig nyitva tartó szavazóhelyiségek.
A választás egyfordulós, a választópolgárok kilenc pártlista egyikére szavazhatnak. A szavazólapon sorrendben a következő pártok és pártszövetségek listái szerepelnek majd: MSZP-Párbeszéd, Magyar Kétfarkú Kutya Párt, Jobbik Magyarországért Mozgalom, Fidesz-KDNP, Momentum Mozgalom, Demokratikus Koalíció, Mi Hazánk Mozgalom, Magyar Munkáspárt, Lehet Más a Politika.
Az EP-választás arányos választási rendszerben, listás szavazással történik. A választáson Magyarország területe egy választókerületet alkot, a mandátumokat az úgynevezett legnagyobb maradék elve szerint osztják ki. Mandátumot az a párt kaphat, amelyik a voksoláson több szavazatot kap, mint az összes listára leadott összes érvényes szavazat öt százaléka. A listáról a jelöltek a párt által eredetileg bejelentett sorrendben jutnak mandátumhoz.
A május 26-i szavazáson a választópolgárok 10 277 hazai szavazókörben, 132 külképviseleten személyesen szavazhatnak, a több mint 115 ezer regisztrált választópolgár pedig levélben adhatja le szavazatát.
Az ANY Biztonsági Nyomda (korábban Állami Nyomda) a héten szállítja ki a megyeszékhelyekre a május 26-i európai parlamenti (EP-) választás szavazólapjait, jegyzőkönyveit és szavazási kellékeit. A kiszállítás május 21-éig befejeződik.
Az M1 aktuális csatornán Pócza István, az Alapjogokért Központ vezető elemzője vasárnap úgy nyilatkozott: a korábbiaknál magasabb részvételi arány várható. Az EP-választások általában kis érdeklődést szoktak kiváltani, most azonban a választók azt érzik, jelentős, a hétköznapjaikat is érintő, sőt, a gyermekeik-unokáik jövőjét is befolyásoló választásról van szó, hiszen el fog dőlni a migráció kérdése, és az unió jövőjének a sorsa is. Ezeket a vitákat tereli mederbe a voksolás – tette hozzá.
