271718833_677322186629034_479692944025271781_n

Regényes történelem a könyvtárban

271718833_677322186629034_479692944025271781_n

Regényes történelem a könyvtárban

Kovács István műfordító volt a vendége az Érdi Lengyel-Magyar Kulturális Egyesületnek és a városi könyvtárnak. A Prima Primissima Díjas történész a nemzeti hősként tisztelt második világháborús lengyel ellenálló és a lerombolt Varsót újjáépítő Stanisław Jankowskiról szóló könyvet mutatta be.

Érdfm 101.3 – Hallgasd bárhol! Bármikor!

HIRDETÉS

A Csuka Zoltán Városi Könyvtárban gyűltek össze szombat délután az Érdi Lengyel-Magyar Kulturális Egyesület tagjai és az érdeklődők, akik Kovács Istvánra voltak kíváncsiak, aki a magyar-lengyel történelmi és kulturális kapcsolatok kutatójaként is elévülhetetlen érdemeket szerzett.  Az Érdi Lengyel-Magyar Kulturális Egyesület tiszteletbeli tagja Stanislaw Jankowski Hamis igazolvánnyal Varsó halálgyűrűjében című könyvét mutatta be. 

A történész az Érd Médiacentrumnak elmondta: a  hitleri Németország és a sztálini Szovjet­unió felosztotta ugyan Lengyelországot 1939 augusztusában, de az a franciaországi, majd a londoni emigráns kormány vezetésével földalatti államként megszervezte önmagát, és eredményes ellenállást folytatott a német és a szovjet hatalom ellen. Az emigráns lengyel kormány megbízásából Angliában kiképeztek mintegy 350 lengyel ejtőernyőst, akik részt vettek a honi ellenállás szervezésében. Az Angliából ledobott, úgynevezett csendes-sötét ejtőernyősök közé tartozott az építészmérnök Stanisław Jankowski, fedőnevén Agaton, aki hihetetlenül eredményesen működött a földalatti mozgalom dokumentumhamisító részlegének vezetőjeként. Varsót még elhagyni sem lehetett hivatalos papírok nélkül a megszállás idején, a lengyel ellenállásnak tehát szüksége volt a legkülönfélébb hamis igazolványokra. A Lengyel Földalatti Állam működése elképzelhetetlen lett volna személyazonosságot igazoló dokumentumok nélkül, mivel az utcákon rendszeresen igazoltatták, összefogdosták a civileket, és küldték őket németországi kényszermunkára, rosszabb esetben Auschwitzba. Bizonyos munkahelyek viszont védettséget jelentettek. Akinek úgynevezett „kemény papírja” volt, amely bizonyította, hogy tulajdonosa német cégnél vagy hivatalnál dolgozik, azt többnyire elengedték igazoltatáskor – róla szól a könyv. 

További cikkeink

További cikkeink

Facebook

Facebook
Twitter
LinkedIn
Pinterest
Reddit
Telegram
WhatsApp
Email