Az év első hat hónapjában összesen 3815 otthonban keletkezett tűz, 263 esetben panellakásban. Összesen több mint 47 ezer négyzetméternyi ingatlan égett le, csaknem akkora terület, mint Budapest egyik legnagyobb bevásárlóközpontja.

A tűzoltók 341 ember életét megmentették, 42-en azonban meghaltak ezekben a lakástüzekben, a legtöbben füstmérgezés miatt. 302 ember szerzett kisebb-nagyobb sérüléseket, többségük füstmérgezést szenvedett. Átlagosan 40 perc kellett ahhoz, hogy a tűzoltók megfékezzék a tüzeket. A leghosszabb beavatkozás 8 órán át tartott, sok tüzet percek alatt elfojtottak. Az első félévben keletkezett lakástüzek eloltásához összesen 2400 munkaórára volt szükség, 7313 tűzoltóautót riasztottak a helyszínekre – számolt be az elmúlt félév tapasztalatairól honlapján a Katasztrófavédelem. 

A kémények kétévenkénti ellenőrzése nagyon fontos. Ez a szolgáltatás öt éve ingyenes, a társasházban, egylakásos ingatlanban élőknek nem kell fizetniük érte. A biztonságos működtetéshez a szilárd tüzelőanyaggal működő berendezések esetében évente, a gázüzemű és zárt rendszerű berendezések égéstermék-elvezetőinél pedig kétévente célszerű a katasztrófavédelem kéményseprőivel díjmentesen elvégeztetni a munkát. 

Egy 2018-ban hatályba lépett jogszabály-módosítás miatt már csak a társasházakban és a gazdálkodó szervezetek ingatlanjaiban kötelező az égéstermék-elvezetők rendszeres átvizsgálása. Az egylakásos ingatlanokba, családi házakhoz tehát csak a tulajdonos kezdeményezésére, az általa kért időpontban érkezik a kéményseprő.

Csámpai Attila, a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője.egy korábbi cikkünkben elmondta: a kémények rendszeres vizsgálata azért elengedhetetlen, mert a hibák rejtve maradnak, állapotukról csak az időszakos ellenőrzés adhat valós képet. A katasztrófavédelem azt javasolja a kéménytulajdonosoknak, hogy a fűtési szezonon kívüli időszakban végeztessék el a tüzelő-fűtő berendezések – kályhák, kandallók, gázkazánok és konvektorok – karbantartását is.

Fontos: ahol nem megfelelő tüzelővel fűtenek, ott a tüzelőberendezések és a kémények is hamar tönkremennek. Ha csak két hétig háztartási hulladékot raknak a tűzre, ugyanannyi korom és kátrány rakódik le a kémény belső falára, mintha hat hónapon keresztül jó minőségű (két éven át szárított) fával fűtöttek volna. Ha nem távolítjuk el a kémény falán lerakódó, egyre vastagodó korom- és kátrányréteget, az előbb-utóbb meg fog gyulladni. Minden hatodik lakástűz a kéményben keletkezik – hangsúlyozta Csámpai Attila, hozzátéve: az érdi kémények ellenőrzésekor ilyen jelekkel nem találkoztak.

A kéménytüzek mellett fontos odafigyelni a szénmondoxidra is. Az éghető anyagok tökéletlen égése során keletkező szénmonoxid (co) akár halált is okozhat. Színtelen, szagtalan, mérgező, belégzése során a belélegzett mennyiségtől függően különböző tünetek jelentkezhetnek: enyhe fejfájás, émelygés, hányinger; lüktető fejfájás, álmosság, elmezavar, erős szívverés; eszméletvesztés, görcs, légszomj, halál – olvasható az önkormányzat honlapján közzétett tájékoztatóban.