Már a rendkívüli közgyűlés első perceiben érezhető volt, hogy momentán a közgyűlés összehívásának módja váltja ki az első komoly vitát.

Tetlák Örs (Független) szokásához híven élesen bírálta a városvezetést, amiért a képviselők ismét későn kapták meg az előterjesztéseket, a bizottsági ülések pedig jóval tovább tartottak a tervezettnél, ezért a képviselőknek több mint egy órát kellett várniuk a tanácskozás kezdetére. Szerinte ez már nem egyszeri kellemetlenség, hanem rendszeres gyakorlat, amely ellehetetleníti a felkészülést.

Való Viktor (Kétfarkú Kutyapárt) fokozva a hangulatot szóvá tette, hogy korábban még keddi ülésről volt szó, ezért ahhoz igazította teendőit.

Csőzik László polgármester visszautasította a bírálatokat. Azt mondta, a rendkívüli ülés megtartását az időszűke, a költségvetés módosítása, az Érdi Sport Kft. üzleti tervének elkészülése, valamint a tankerülettel folytatott egyeztetések indokolták. Hangsúlyozta, hogy előre jelezte a képviselőknek a változásokat, és senki nem kifogásolta az időpontot. Éppen ezért nem szórt hamut a fejére.

Az Érdi Sport Kft. üzleti tervével kapcsolatban a képviselők együttes erővel igyekeztek megfejteni, hogyan lehet hosszú távon fenntarthatóvá tenni az érdi női kézilabda működését. Az egész ügy annyira komplikált, hogy fővesztés terhe mellett sem vállalkoznék a vita teljes és részletes visszaadására. Akinek van kedve és ideje, nézze vissza a felvételen. Néhány momentumot tudok kiragadni a teljesség igénye nélkül.

Például azt, hogy Tetlák Örs kifogásolta az Aréna használatáért fizetett bérleti díjak korábbi és jelenlegi rendszere közötti óriási különbséget. Valamint azt is, hogy miközben az uszoda és az Aréna működtetése jelentős veszteséget termel, a finanszírozási modell továbbra sem tűnik megnyugtatónak.

Csibrák Csaba ügyvezető elmondta, sikerült új együttműködési megállapodásokat kötni a Váccal, a Mosonmagyaróvárral és a Budaörssel, így több fiatal NB I-es játékos érkezik Érdre kölcsönbe vagy kettős játékengedéllyel. Ugyanakkor azt sem titkolta, hogy az NB I/B már jóval kevésbé vonzó a szponzorok számára, ezért a bevételek növelése komoly kihívást jelent.

Harmat Ákos (Szövetség Érdért) alpolgármester arra volt kíváncsi, hogyan áll össze a női kézilabdacsapat játékoskerete, mert az üzleti terv alapján számára nem volt egyértelmű, miként fedik egymást a saját nevelésű, amatőr szerződéses, kettős játékjoggal szereplő, kölcsönadott és hivatásos játékosok kategóriái. Azt is felvetette, hogy a felsorolt létszámok alapján több mint harminc fős keret rajzolódik ki, ami szerinte túl nagynak tűnik.

Az alpolgármester emellett arra is rákérdezett, milyen garancia van arra, hogy az érdi játékosok valódi játéklehetőséghez jutnak, és miért nem látszik nagyobb előrelépés a helyi utánpótlás beépítésében. Arra volt kíváncsi, jelenleg hány érdi játékos szerepel a csapatban, illetve milyen konkrét lépéseket tervez az egyesület annak érdekében, hogy a jövőben még több saját nevelésű kézilabdázó kapjon szerepet.

A válasz szerint a klub a 2025-ös szezont szinte teljes egészében érdi utánpótlás-játékosokkal kezdte, ám a gyenge eredmények miatt később erősítésekre volt szükség. Az akkori, zömében érdi nevelésű, de más kluboktól visszatérő játékosok szerződése lejárt, többen pedig magasabb osztályba vagy jobb fizetésért más egyesületekhez igazoltak. A klub vezetése hangsúlyozta, hogy a jelenleg is Érden maradó helyi játékosokat továbbra is számításba veszik, melléjük pedig fiatal, NB I-es szintű tehetségeket igazoltak, akik korábbi klubjukban kevés lehetőséghez jutottak. A cél, hogy az új érkezők és az érdi játékosok egységes csapattá formálódjanak a felkészülés során. A vezetés szerint a tényleges keret várhatóan inkább 22 fő körül alakul, nem harminc körül.

A vita egyik visszatérő kérdése az volt, milyen forgatókönyvvel számol a Sport Kft., ha a tervezett támogatások vagy szponzori bevételek nem érkeznek meg.

Való Viktor szerint az üzleti terv túl optimista bevételi oldallal számol, miközben korábbi évek tapasztalatai alapján több bevételi tétel rendre elmarad.

Csőzik László erre úgy reagált, hogy a valódi problémát nem a tavalyi, még kifizetésre váró támogatás jelenti, hanem az idei 40 millió forintos önkormányzati hozzájárulás előteremtése. Szerinte ugyanakkor a város nem engedheti meg magának, hogy magára hagyja a kézilabdát és az utánpótlást.

A polgármester úgy fogalmazott: egy önkormányzatnak elvileg csak a kötelező feladataira kellene költenie, de a magyar sport ma olyan helyzetben van, hogy önkormányzati támogatás nélkül számos egyesület működésképtelenné válna.

A közgyűlés végül 11 igen szavazattal, négy tartózkodás mellett elfogadta az Érdi Sport Kft. üzleti tervét.

Parkolási mizéria

A következő nagy falat a városi parkolási koncepció előkészítése volt. Csőzik László nem győzte hangsúlyozni, egyelőre nem a fizetős parkolásról döntenek, csupán arról, hogy szakértők (Magyar Mérnöki Kamara által igazolt jogosultsággal rendelkező szakemberek) készítsék el azt a koncepciót, amely alapján később felelős döntést hozhat a közgyűlés. A tervek szerint a folyamatot széles körű lakossági egyeztetés is kíséri majd.

Elsőként Bitskey Kata, a ÉRDKöVE Egyesület elnöke kapott szót, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a készülő parkolási koncepciót szorosan össze kell kapcsolni a város nemrég elkészült Fenntartható Városi Mobilitási Tervével (SUMP). Szerinte a parkolás kérdése nem szűkíthető le az autókra, hiszen ugyanúgy foglalkozni kell a kerékpártárolók, a P+R és B+R rendszerek fejlesztésével, valamint a zöldfelületek szerepével is. Emellett azt kérte, hogy a koncepció kidolgozása a lehető legnagyobb nyilvánosság mellett történjen, és a város honlapján minden kapcsolódó dokumentum legyen könnyen elérhető.

A felvetésekre reagálva Csőzik László polgármester úgy fogalmazott: az előterjesztés valójában éppen a SUMP ajánlásaira épül, és a széles körű társadalmi egyeztetés is része lesz a folyamatnak.

A polgármester szerint a legfontosabb kérdés, hogy szükség van-e fizetős övezetre a belvárosban, és ha igen, milyen díjakkal, kedvezményekkel és mentességekkel lehetne azt igazságosan működtetni.

Való Viktor több aggályt is megfogalmazott. Tolmácsolta Szklenár Tibor külsős bizottsági tag javaslatát, miszerint a később esetlegesen beszedett parkolási díjakat kizárólag utak felújítására és karbantartására fordítsa a város. Emellett azt is kifogásolta, hogy miközben az önkormányzat jelentős kintlévőségekkel küzd, újabb terhet róna a lakosságra.

– Mielőtt pénzt kérnénk az érdi lakóktól, előbb próbáljuk meg behajtani a várost megillető bevételeket – fogalmazott a képviselő. Azt is felvetette, hogy szerinte sok érdi egyáltalán nem fizet helyi adót, ezért előbb ezen a területen kellene rendet tenni.

Csőzik László ismét hangsúlyozta, a parkolási rendszer célja nem a bevételszerzés, hanem a rendteremtés, vagyis elsősorban azokat szeretnék szabályozni, akik egész napra elfoglalják a belvárosi parkolókat, például a vasúttal ingázók, vagy akár azok, akik eladásra kínált autóikat közterületi parkolóban tárolják reklámfelületként.

A polgármester szerint a cél egy mérsékelt díjrendszer kialakítása, amely biztosítja a parkolóhelyek folyamatos cserélődését, és megszünteti a belvárosi parkolóhelyhiányt. Azt is kiemelte, hogy jogszabály írja elő a részletes felmérések elkészítését, ezért még hosszú szakmai és társadalmi egyeztetés várható.

A testület ezt követően szavazott Szklenár Tibor módosító javaslatáról, amely előre rögzítette volna a parkolási díjak felhasználását. A kezdeményezést három igen, tíz nem és két tartózkodás mellett elutasították. Csőzik László ugyanakkor megjegyezte, a javaslat tartalmával egyetért, csupán az időzítését tartotta korainak.

Végül a képviselő-testület 12 igen szavazattal, három tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztést, vagyis megkezdődhet a parkolási koncepció kidolgozása. De hogy Érden valóban lesz-e fizetős parkolás, arról csak a későbbi szakmai vizsgálatok és a lakossági egyeztetések után születhet döntés.

Aki még több részletre kíváncsi, merüljön el a kétórás felvételben.