Második alkalommal rendezett idősügyi konferenciát Érden a Szepes Gyula Művelődési Központ és Városi Könyvtár. Tavaly az urbanizáció és az idősödés problémáit járták körül, most pedig az önkormányzatok és civil szervezetek együttműködési lehetőségeit vizsgálták meg az idősügy területén.

A konferenciát Csőzik László polgármester nyitotta meg, aki köszöntőjében elmondta: Érden több mint 16 ezer szépkorú él, támogatásuk kiemelten fontos a város számára. A polgármester kiemelte: Érd igen szép eredményeket tud felmutatni, hiszen míg pár éve csupán 3-4 ezer érdit tudtak elérni és bevonni a szenior programokba, az Idősen, Aktívan Érden projektnek köszönhetően ez a szám először 9 ezerre, majd 15 ezerre emelkedett.

Csőzik László elmondta: büszke arra, amit az idősügyekben a városnak sikerült elérnie, továbbá hangsúlyozta azt is, hogy rendkívül fontosnak tartja a közösségépítést, és azt is, hogy az önkormányzat együttműködjön a civil szervezetekkel, a gazdasági élet szereplőivel, a különféle intézményekkel és közösségekkel.

A rendezvényen hallhattunk előadást a civil szervezetek és önkormányzatok közti párbeszéd szerepéről, az aktív idősödés kecskeméti modelljéről, arról, hogyan segítheti egymást az önkormányzati és a nyugdíjas civil szféra. Fontos téma volt az idősek életminőségének javítása (európai kitekintéssel), és megtudhattuk, milyen szerepet vállal az idősügyben a Baptista Szeretetszolgálat. Az előadók hozták a jó gyakorlataikat, tapasztalataikat az ország számos pontjáról, sőt, még egy dán példával is gazdagodott a közönség. A résztvevők emellett új kapcsolatokra tettek szert – ami szintén nagyon fontos dolog, hiszen a jó ötletek, megoldások gyakran így, egymást inspirálva születnek.

De miért jó mindez? Miért jó az idősügybe ennyi energiát fektetni?

Vermes Zoltán, a Szepes Gyula Művelődési Központ és Városi Könyvtár igazgatója az ÉrdMosntak így fogalmazott:

„Amikor idősügyi programokba pénzt, energiát, szaktudást teszünk, a jövőbe fektetünk. Ha ma jól bánunk az idősekkel, figyelembe vesszük, mi mindent kaphatunk tőlük, gondoskodunk róluk és értelmet adunk az élet alkonyának, mi is ezt fogjuk majd kapni. Gondoljunk bele: a 30-as évekre a lakosság 20 százalékát is elérheti a szépkorúak száma.”

„Ez nem elhanyagolható szociális és gazdasági szempontokból sem. Azt a szaktudást, ismeretanyagot, élettapasztalatot, amit ők felhalmoztak, a gazdaságnak is értékelnie kell. Ezek az emberek a munkaerőpiacon is sokat érhetnek – és nem csak annyiban, hogy vigyáznak az unokákra” – hangsúlyozta Vermes Zoltán, aki az idősügyi programok mellett (amit nagyon szeretnek a szépkorúak) szeretné bevonni a  szenior korosztályt többféle önkéntes és civil tevékenységbe, úgy, hogy más generációkkal is találkozzanak.

Arra a kérdésünkre, hogy az idősügy területén milyen érdi eredményre, jó gyakorlatra a legbüszkébb, mi az, amit a konferencián szerettek volna bemutatni a vendégeknek, az igazgató az új demencia akcióprogramot nevezte meg.

Ez az ÉrDEM! Érd Demencia Akcióprogram, ami a város és a Modus Alapítvány közös projektje.

Szűcs Ágnes idősügyi referens elmondta: a projekt 2025-től 2029-ig tart, és azt a célt szolgálja, hogy az Érden élő demens szépkorúakat és hozzátartozóikat segítse, különös figyelmet szentelve a prevenciónak.

„Létrehozunk egy memóriapontot, ahol három tanácsadó működik majd. A diagnózist természetesen továbbra is a háziorvos állítja fel, és ő küldi tovább a betegeket a megfelelő vizsgálatokra, de a demenciatanácsadók ezt az utat teljes egészében végig tudják kísérni. Ők személyesen elérhetőek, gyakorlati tanácsot adnak, támogatnak, eligazítanak az ellátási rendszer útvesztőiben. A tanácsadó ott áll a család mellett is, lehet hozzá fordulni, ha baj van.”

„Szeretnénk hozzátartozói csoportokat is létrehozni, egymás támogatása érdekében. Az edukációra is nagy hangsúlyt szeretnénk fektetni, az emberek jórésze ugyanis egyenlőségjelet tesz az időskor és a demencia között. Márpedig ez nem így van: nem minden idős demens. Szeretnénk érzékenyítő programokat tartani iskoláknál, intézményeknél, hogy minél többen tudják, hogyan érdemes kommunikálni egy demens emberrel, és kit kell keresni, ha gond van. Koordinátoraink a szociális ellátásban dolgozókat is segíteni fogják” – sorolta Ági.

Az érdi program tehát egy komplex rendszer lesz. A projekt egyébként már elindult: az első lépés az érdi demenciahelyzet felmérése. Ez nem egyszerű feladat, hiszen a diagnosztizált esetek nem fedik le a teljes érintettséget – az enyhén demensek még nem jutnak el orvoshoz, és a középsúlyosak sem mindig mennek szakemberhez a panaszaikkal – mutatott rá Ági, aki kérdésünkre elmondta: az ÉrDEM! a maga nemében unikum, ugyanis három-négy olyan település van csak az országban, ahol ilyen akcióprogram működik.

A város és a Modus Alapítvány közös projektjéről természetesen a későbbiekben is hírt adunk, hiszen az eddigi, demenciával kapcsolatos előadások, programok azt mutatták, hogy ez a terület kiemelten fontos az érdi idősek és hozzátartozóik számára.

A Szepes Gyula Művelődési Központ további programjairól ITT olvashat bővebben.