Éveken át folytatott gépjárművekkel kapcsolatos szabálytalan ügyintézést az az érdi család, akiket a napokban fogtak el a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozói, számol be az esetről a hivatal honlapja. Elfogásukról videó is készült, ezt láthatják lentebb.

Mint írják, az érintettek elsősorban autók átírását vállalták, de a kocsikkal szabálysértéseket, sőt különböző bűncselekményeket is elkövettek. Ahogy arra is volt példa, hogy a gépjárművekre jogtalan illetékmentességet igényeltek.

A társaság egy közel húsz cégből álló cégláncolatot épített fel, ezzel leplezték a trükkös megoldásokat a hatóságok előtt, és ezért sem bukkantak sokáig a nyomukra. A vállalkozásoknak nem volt valós gazdasági tevékenységük, azokat kizárólag az autók átírásához használták, amivel közokirat-hamisítást követtek el.

A cégek, amelyek papíron tulajdonosai voltak az autóknak, a járművek megszerzéséből és használatából eredő közteher-fizetési kötelezettségüknek sem tettek eleget, és erről a valódi használók is tudtak. A jogszabály szerint a kötelezettség a bejegyzett tulajdonosokat, vagyis a cégeket terhelte volna, azonban azokat – fiktív mivoltukból fakadóan – nem lehetett behajtani rajtuk.

Ráadásul a cégekkel szemben kezdeményezett eljárásokat úgy akarta a család akadályozni, hogy megpróbálta a gazdasági társaságok látszólagos tulajdonában lévő autókat eladni.

„A feldolgozott adatok alapján a család több mint 1 200 jármű átírása során járt el az okmányirodákban. Csak a vagyonszerzési illetéket érintően csaknem 65 millió forint összegű vagyoni hátrányt tártak fel a nyomozók, amit az elkövetők nem fizettek meg a központi költségvetés részére. Ezzel megvalósították a jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás üzletszerű elkövetését“

– olvashatjuk a NAV beszámolójában, amiből az is kiderül, hogy az ügy apropóján több, mint 5000 járművet vonnak ki a forgalomból.

Habár további gyanúsítások is lehetnek, eddig négy embert költségvetési csalás, míg másik négy személyt közokirat-hamisítás elkövetése miatt hallgattak ki a nyomozók, akik mindannyian szabadlábon védekezhetnek.

A családi vállalkozásban elkövetett költségvetési csalás miatt az érintettek akár 8 évig terjedő szabadságvesztést is kaphatnak.