A műegyetemi sportrepülők az 1920-as évek végén hozták létre az Érdi Sportrepülőteret, ahol számos olyan pilótát képeztek ki, akik a magyar repüléstörténetben otthagyták a névjegyüket.
Innen indultak gépeikkel szerte az országban szervezett repülőnapokra, szálltak fel vitorlázó gépeikkel és repültek országos rekordokat. Itt repülték be a Műegyetem alagsori műhelyében a tagjaik által tervezett és épített motoros repülőgépeket.
Itt repülte be híres Gerle-13 gépét Bánhidi Antal.
Egy tragikus baleset is fűződik az érdi reptérhez: 1942 őszén innen felszállva, és a reptér közelében szenvedett halálos kimenetelű balesetet ifjabb gróf Károlyi Gyula, Horthy Miklós kormányzó sógora. Ebben a szerencsétlenségben hunyt el Tasnády László, az első magyar aranykoszorús pilóta is.
(A reptér történetéről bővebben itt írtunk.)
1944-ben a repteret felgyújtották, de számos érdi még emlékszik rá, és elhatározták, hogy emlékművet emelnek a helyén.
A Magyar Repülő és Légisport Szövetség engedélyével egy munkacsoport érdi lokálpatriótákkal együttműködve kialakította az emlékmű formájának elhelyezésének javaslatát, és megkezdték a tárgyalásokat az érdi önkormányzattal.
A város még 2020-ban megadta az elvi hozzájárulást az emlékmű elhelyezésével kapcsolatban, megbízták a kivitelezőt, és folyamatosan tárgyaltak az önkormányzattal, amely bevonta a Műegyetemet is – elvégre annak idején a műegyetemi sportrepülők hozták létre a repteret.
Megszületett a látványterv, elkészült az előzetes költségvetés is, és megalakult az Érdi Repülőtér Emlékműért Egyesület, amely amellett, hogy összegyűjti a volt reptérrel kapcsolatos képeket, dokumentumokat, és ápolja a reptér emlékét, gyűjtést is szervez az emlékmű felállítására. (Ezzel kapcsolatos korábbi cikkünket lásd itt.)
Mint a mellékelt képen is látszik, a háromoldalas obeliszk tetején egy vitorlázó repülő látható majd.
Az egyesület tagjai közt nemcsak lokálpatrióták és a városvezetés foglal helyet, hanem Besenyei Péter műrepülő-pilóta is, akinek oktatója valaha Katona Sándor világbajnok műrepülő volt. Katona – aki talvaly elhunyt – volt a kezdeményezője az emlékmű megépítésének – tudtuk meg Meszes Máriától, az egyesület elnökétől.
„Besenyei Péter nagy tisztelője Katona Sándornak, mentorunk és segítőnk minden tekintetben” – tette hozzá Meszes Mária.
Az elnök az ÉrdMostnak elmondta: egyesületüket most, július végén jegyezte be a Fővárosi Törvényszék. Így már megkezdhetik működésüket. Fő céljuk az emlékmű felépítése, közadományokból.
A közel 4 méter magas gránit emlékmű költsége mintegy húszmillió forint.
„Pénzbeli adományokat is gyűjtünk, a vállalkozóktól, cégektől pedig azt szeretnénk kérni, hogy segítsenek nekünk a különféle munkákban, mint például az alapozásban, faültetésben” – hangsúlyozta Meszes Mária.
Az Érdi Repülőtér Emlékműért Egyesület augusztus 16-án szeretne bemutatkozni, illetve bemutatni a tervezett emlékművet – ami kedvező esetben jövő nyárra épülhet meg leghamarabb – az érdeklődőknek. Az emlékmű tervezett helyszínén, a Mecset utcában (a vízmű előtt) várnak mindenkit sok szeretettel, délután két órától. A kicsiknek kézműveskedést terveznek, és adományozásra is nyílik mód.
