A szolidaritási adó mellett az előző évhez képest keletkezett helyi iparűzési adó(hipa) többletet is elvonja az állam, amit a Versenyképes Járások Program keretében tudnak majd visszapályázni a települések. Ennek a rendszere még nem teljesen ismert, de az biztos, hogy nem helyben dől el, hogy az adott összegeket mire használhatják fel az önkormányzatok.
Ezek a kormányzati intézkedések az ellenzéki és a fideszes városokat is érintik, sőt van olyan kormánypárti polgármester, aki nemtetszését fejezte ki az ügyben. Papp László, Debrecen polgármestere a minap közösségi oldalán Navracsics Tibor miniszternek írt levelében reagált a Magyar Nemzetben megjelent interjúra, amelyben a közigazgatási és területfejlesztési miniszter a szolidaritási hozzájárulás és a Versenyképes Járások Program kapcsán a polgármesterek eltérő nézőpontjairól beszélt.
Navracsics szerint ugyanis Székesfehérvár kormánypárti polgármestere az első pillanattól kezdve támogatja, de Budapest már „a főváros kifosztásaként” tekint a szolidaritási hozzájárulásra, míg a szintén fideszes vezetésű Debrecen is ellenzi az intézkedést.
A miniszter az interjúban kiemelte, mindez egy polgármester látókörétől függ; van, aki csak városban tud gondolkodni, van, aki a térséget is látja, és tudja, hogy a városa gazdaságát a környéken élők legalább olyan mértékben tartják fenn, mint a város polgárai.
A debreceni polgármester azonban hangsúlyozza, hogy megítélésben nem a „szűklátókörűség”, hanem az önkormányzatok pénzügyeinek pontos ismerete a döntő. Emlékeztet arra, hogy Debrecen volt az első város, amely térségi agglomerációs fórumot hozott létre a környező települések fejlődésének összehangolására, és hogy ő maga javasolta a szolidaritási adó egy részének térségi fejlesztésekre fordítását.
Vitába száll Navracsics azon kijelentésével is, miszerint a város gazdaságát a környéken élők ugyanolyan mértékben tartják fenn, mint a debreceniek. Szerinte a várost és annak gazdaságát, sőt annak működését elsősorban a város polgárai tartják fenn.
„Debrecent az a közel 200 ezer debreceni, aki itt él és akik nap mint nap teszik a dolgukat és a város kasszájába fizetik be az iparűzési és építményadójukat”
– hangsúlyozza Papp László.
Végezetül kiemeli, hogy bár egyetértenek abban, hogy egy nagyváros felelősséget visel a környezetéért, a szolidaritási adó mértéke vitatott kérdés marad, és a jövőben is folytatni fogják erről a párbeszédet.
„A szolidaritási hozzájárulás és a Versenyképes Járások Program minden megyei jogú városnak komoly érvágás”
– ezt már Péterffy Attila, az ellenzéki összefogás pécsi polgármestere írja közösségi oldalán, hivatkozva a debreceni városvezető szavaira.
Kiemeli, hogy a kormány idén 4,56 milliárd forintot von el Pécstől szolidaritási adóként, amelynek felhasználására a városnak nincs rálátása.
Ezt tovább súlyosbítja egy újabb, közel 1 milliárd forintos elvonás, amelyet a pécsi járás településeinek fejlesztésére fordítanak, miközben a városvezetésnek erre minimális befolyása van.
„A két kormányzati sarc együtt meghaladja Pécs idei költségvetésének 10 százalékát. Ezt a jelentős vagyont a pécsiek fizetik be, de nem fejlődhet belőle a helyi közösségi közlekedés, nem épülhetnek belőle Pécsett utak, járdák a közlekedőknek, vagy játszóterek, modern óvodák a gyermekeinknek”
– írja Pécs polgármestere.
Péterffy Attila hangsúlyozza, több nagyváros vezetőjével együtt keresik a megoldást arra, hogy ezek a kormányzati elvonások ne akadályozzák városaik működését és fejlődését.
A megyei jogú városok közül Érden sem túl rózsás a helyzet, olyannyira, hogy csődbe juthat Pest vármegye legnagyobb települése, ha nem kap támogatást a kormánytól.
Csőzik László polgármester a minap az ATV vendége volt, ahol elmondta, idén közel 515 millió forintnyi szolidaritási adó fizetésére kényszerítik Érdet, valamint a hipa-többletet is elviszi a kormány, így összesen nagyjából 800 millió forinttal kurtítják meg az érdi büdzsét.
„Csődben lesz Érd, ha nem kapunk valamilyen segítséget a kormányzattól, ugyanis ilyen még soha nem volt. 22 milliárdos a város működése, költségvetése, de nagyon alapszinten, tehát beruházásra, aszfaltozásra már nem is futja. Ez tényleg az, hogy takarékosan tudjunk működni”
– fogalmazott a műsorban a polgármester.
Másfél milliárd forintnyi támogatásra lenne szüksége a városnak ahhoz, hogy elkerülje a csődöt. További megtakarítást célzó intézkedésekkel 200-300 millió forintot még ki lehet gazdálkodni, de a hiányzó közel két milliárd forintot lehetetlen lefedni.
Érd önkormányzatának idei számai – a 2025-ös költségvetés tervezete alapján – fényévekre vannak a „normális” állapottól. ITT elmagyarázzuk, hogy miért.
