A közelmúltban Szűcs Gábor, Érd alpolgármestere járt podcast stúdiónkban, akit a várost érintő aktuális ügyekről kérdeztünk. Az interjúban számos téma felmerült, az alábbiakban ezekből próbáltuk a legfontosabbakat kimazsolázni.

• A városi költségvetés megtervezésének nehézségei, a különféle elvonások, a bizonytalanság.
• A Fenyves-Parkváros Köznevelési Centrummal kapcsolatos feladatok, egy új tankerületi körzet, és iskola elindítása.
• A Gárdonyi uszoda újranyitása.
• A múzeumkert felújításának jelentősége.
• Az érdi női kézilabda csapat jövője, valamint a versenysport és/vagy a tömegsport támogatása.

Hamarosan az érdi közgyűlés elé kerül a város idei költségvetése, aminek a létrejöttét azonban számos tényező hátráltatja, árulta el Szűcs Gábor. Az egyik ilyen, hogy még mindig nem lehet tudni, ezúttal mekkora összeget kell befizetnie Érdnek szolidaritási adóként. Ahogy pillanatnyilag még annak, a kötelező önkormányzati feladatokra fordítható pénznek a mértékét sem látni, amit évről-évre normatívaként kapnak meg a települések.

„Úgy kell terveznünk költségvetést, hogy nem tudjuk, vagy nem tudjuk teljesen azt, hogy a kötelező feladatokra, amit az államnak száz százalékban kéne finanszíroznia, – de soha nem finanszírozza, száz százalékban – arra mennyi jut. Ágazatonként változó, átlagban azt mondom, ilyen 50-60 százalék az átlag, de például a szociális szférában ott 50 százalék alatt van a kötelező feladat finanszírozása az állami normatívából” – fogalmazott a politikus.

Egyúttal hozzátette, egy szerinte normálisnak mondható rendszerben mindenkinek a lélekszám alapján járna egy alap összeg, majd ha ezek után egyenlőtlenségek adódnak a települések közt, akkor azt további indikátorokkal, támogatásokkal kellene, lehetne kiegyenlíteni.

„De nem ez a célja a kormányzatnak, hanem sajnos az önkormányzatok teljes kifosztása, és ezáltal pedig a helyi lakosok, az érdieknek a kifosztása”

– tette hozzá.

Ennek apropóján megemlítette a kormányzat idei évtől induló új kezdeményezését, a Versenyképes járások programot, ami ugyan egy fejlesztési lehetőség, viszont több gond is van vele, vélekedik.

Az egyik az, hogy ennek a programnak a forrását a települések iparűzési adójának a többletéből biztosítanák, ami az iparosodottnak nem mondható Érd esetében amúgy sem egy komoly összeg, de ha még azt is elveszik, akkor az különösen fájó. Az alpolgármester szerint a másik probléma pedig az, hogy a programra úgy lehet pályázni, hogy az elnyert összeget csupán a kormány által kitűzött célokra lehet fordítani.

A podcastban külön szó esett a Fenyves-Parkváros Köznevelési Centrumról. Nemrégiben az ÉrdMoston is beszámoltunk róla, hogy a város illetve a tankerület együttműködésében, kívül-belül megújult a köznevelési centrum régi épülete, vagyis az egykori Teleki Sámuel Általános Iskola, ahova jelenleg az intézmény első osztályos tanulói járnak. Miként azt is megírtuk, hogy az intézmény Búvár utcai épületkomplexumát körülölelő utcák aszfaltburkolatot kapnának.

A régi Telekivel kapcsolatban Szűcs Gábor elmondta, a jelenlegi létszámot ugyan elbírja az épület, azonban ha egyszer sor kerülne arra, amit az önkormányzat javasol a tankerületnek, hogy a Törökbálinti úti iskola egy saját körzettel rendelkező, önálló oktatási intézménnyé váljon, akkor biztosan szükség lesz a létesítmény bővítésére. Hogy ez megvalósulhat-e, az most még bizonytalan.

„Ugye a Tárnoki úttól nagyjából Parkváros tetejéig van egy körzet, egy beiskolázási körzet, ami teljesen egészségtelen. Mert a két épület, a fenyves-parkvárosi, illetve a Bem téri az egy köznevelési intézmény keretében működik. Miközben ezt ketté kéne osztani. Reméljük az új tankerületi vezetéssel, – akik felé nagy bizalommal, várakozással, bizakodással vagyunk – dűlőre tudunk jutni, és tudnak ebben segíteni. Mert azt gondolom, hogy az érdiek, az érdi gyerekek és az érdi szülők számára ez jelentené a legjobb megoldást” – hangsúlyozta a városvezető.

Míg az iskola új épülete kapcsán megtudhattuk, hogy az önkormányzat nem csupán a már említett aszfaltozást tervezi, hanem további kisebb-nagyobb beruházásokat is. Így például olyan feltételek megteremtését, amelyek lehetővé tennék, hogy az intézményhez tartozó sportcsarnokot és uszodát az iskolától függetlenül is lehessen üzemeltetni.

És ha már uszoda, a beszélgetésben a régóta zárva tartó Gárdonyi uszoda kérdése is felmerült. Szűcs Gábor elmondása szerint a Szent László téri uszoda olyan technológiával épült, ami a mai energiaárakkal, a mai üzemeltetési költségekkel fenntarthatatlan. Amennyiben a város találna olyan fejlesztési forrást, pályázatot, aminek keretében át lehetne alakítani, és meg lehetne teremteni egy gazdaságosabb működést, akkor meg lehetne nyitni, addig viszont esélytelen.

A Gárdonyi uszodával ellentétben a városközpontban található Magyar Földrajzi Múzeum és Érdi Galéria közös kertjének megújulása ennél jóval előrehaladottabb állapotban van, erről itt írtunk részletesen. Az alpolgármester úgy gondolja, ennek a projektnek a különlegesség az, hogy ilyen mértékű, – egész konkrétan 253.504,85 euró – közvetlen Európai Uniós forrást soha korábban nem kapott Érd.

De fontos az is, hogy ez a beruházás olyan lehetőségeket nyithat meg a jövőben, amelyek segítségével további közvetlen uniós pénzek érkezhetnek a városba, emelte ki Szűcs Gábor.

„Mindannyian sportszerető emberek vagyunk, arról szó nincs, hogy a kézilabda megszűnne!”

A politikus ezt már arra a kérdésre válaszolta, ami Csőzik Lászlónak a január 25-én megjelent Facebook posztja apropóján merült fel. Az idézett bejegyzésben az Érdnek az Orosháza elleni, hazai pályán elszenvedett súlyos veresége volt a téma, miután a polgármester úgy fogalmazott: „A mai gyászos eredmény után egy korszak véget ért a kézilabdában Érden. Ideje új fejezetet nyitnunk.”

Simics Judit vezetőedző azóta távozott is a klubtól, jelenleg az utódját keresik. És, mint azt Mészáros László, az Érdi Sport Kft. ügyvezetője elmondta, az egyesület célja továbbra is az, hogy Érden felnőtt szinten is komoly célokért küzdő csapat legyen.

Az alpolgármester álláspontja az, hogy a sporttámogatásoknak akkor van értelmük, ha annak az a célja és eredménye, hogy minél több gyerek sportol, amivel minél több családnak lehet örömet okozni.

„Ezt a kézilabdánál – és ez abszolút a saját véleményem – én nem láttam megvalósulni. Míg a focinál, egyéb sportágakban azt látom, hogy az érdi gyerekek játszanak nagy többségében, akár az első csapatokban is, és családok mennek közösen ki azért, hogy megnézzék a gyereket, ezt annyira nem látom az érdi kézilabdában most. És az a baj, hogy régebben se, mert az, hogy közpénzből felfújunk egy sportágat, irgalmatlan támogatásokat adunk, és abból valamilyen eredményt, amúgy összevásárolt játékosok létrehoznak, az is nagyon szép, és van sportértéke, nem erről van szó. Csak abban én nem látom, hogy a közösségünk épülne”

– fogalmazott Szűcs Gábor, aki jó és követendő példaként az Érdi VSE-t említette, ami véleménye szerint a kézilabda klubbal ellentétben sokkal inkább a helyi kultúra részévé vált. Mint elmondta, a kézilabdánál nem látja a sok gyereket, a több generációt.

Abban a sokszor emlegetett kérdésben pedig, hogy a versenysport vagy épp a tömegsport támogatása-e az előbbre való, határozottan a tömegsport finanszírozása mellett teszi le a garast.

A Szűcs Gáborral, Érd alpolgármesterével készült podcastunkat teljes hosszában itt lentebb tudják megnézni.