Szeptember elején tartották a 31. Országos Jegyző-Közigazgatási Konferenciát, ahol olyan információk hangzottak el, amelyek alapján ismét elkezdték kongatni a vészharangot az önkormányzatok, hiszen sok település attól fél, hogy megfosztják a helyi iparűzési adóból származó bevételüktől.

Ahogy azt az ÉrdMost is megírta: konkrétan arról van szó, hogy akár már a szeptember végén kezdődő parlamenti ülésszakon is megszülethet a döntés, amely központosítaná a helyi iparűzési adót. Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter felszólalásából mindössze annyi derült ki, hogy jelenleg a szabályozás előkészítése zajlik.

A központosítási szándék úgy tűnik más területet is érint, ugyanis a konferencián részt vevő jegyzők közül többen is a Népszavához fordultak, állították, konkrétumok valóban nem hangzottak el az önkormányzati átalakítással kapcsolatban, de különféle lehetőségek szóba kerültek.

A legfrissebb információk szerint ugyanis a tervek között szerepel a helyhatóságok átalakítása úgy, hogy a megválasztott polgármester és képviselők maradnának, ám a szakmai-közigazgatási terület, vagyis a jegyző és az általa vezetett hivatal – vagyis a teljes szakapparátus a különféle helyi főosztályokkal, hatóságokkal – átkerülne a kormányhivatalokhoz, s a főispánok lennének a munkáltatók.

Az egyik városi jegyző szerint ezzel a lépéssel a teljes apparátus állami felügyelet alá kerülne, a települési önkormányzatokat így a megyei közgyűlések szintjére silányítanák.

„Az elnök, az alelnökök mellett nagyjából a titkárságaik és mondjuk a sofőrök maradtak, érdemi feladatok nélkül”

– fogalmazott a felháborodott jegyző.

Ez pedig az önkormányzatok szintjén egyet jelentene azzal, hogy a polgármestereket megfosztanák a  munkájukhoz szükséges szakmai háttértől.

Lamperth Mónika korábbi, az önkormányzatokért is felelős belügyminiszter, egykori XV. kerületi jegyző, önkormányzati szakértő is megszólalt az ügyben, aki elmondta, hogy egy ilyen átalakítás komoly zavarokat okozhat a települések életében.

„Ismerve a politikai viszonyokat a jegyző könnyen két álláspont, irányvonal, érdek közé szorulhat, és kérdés, kinek kell megfelelnie. A polgármesternek, akivel a településért kell dolgoznia elvileg, vagy a munkáltatójának?”

– mutatott rá a helyzet furcsaságára Lamperth.

Azt tudni kell, hogy jelenleg a törvény szerint a jegyzőt a polgármester nevezi ki, az esetleges átalakítás után érdekes helyzet állna elő: a településvezető kinevezettjének a kormányhivatal – a főispán – lenne a munkáltatója, ami komoly érdekellentéteket okozhatna.

Mindez pedig leginkább az ellenzéki vezetésű településeknél generálhat zavarokat, hiszen előállhat az a helyzet, hogy a jegyző nem a polgármesternek és a testületnek, hanem a munkáltatójának akar megfelelni.

A települési működés is veszélybe kerülhet, hiszen az önkormányzati hatáskörök a törvény szerint a képviselő-testületeket illetik, ám ezek közül sokat, szakmai okokból átruháznak a polgármesterre, vagy akár a jegyzőre. Ha viszont nem ők a munkáltatók, akkor milyen jogon?

Mindebből látszik, hogy egy ilyen lépésnek nem lehetnek szakmai indokai, viszont egy biztos: erősíti a kormány egyre nagyobb méreteket öltő központosítási akaratát.