meteoritmuzeumCZB12

Többmillió éves időutazásra invitál a Földrajzi Múzeum

meteoritmuzeumCZB12

Többmillió éves időutazásra invitál a Földrajzi Múzeum

Meteoritok mesélnek bolygónk és naprendszerünk keletkezéséről.

Érdfm 101.3 – Hallgasd bárhol! Bármikor!

HIRDETÉS

Csodálatos földönkívüli utazásra invitálja látogatóit a Magyar Földrajzi Múzeum Bolygósztori kiállítása: a Naprendszer keletkezésének szó szerint is kézzelfogható oldaláról, a meteoritok felől megközelítve járja végig bolygórendszerünk keletkezésének kalandos történetét. Abba a korba repülünk vissza, amikor még nem létezett sem a Nap, sem a Föld, sem bolygószomszédaink.

Megcsodálhatjuk a legősibb, még a Földünk kialakulása előtt keletkezett meteoritokat, a bolygócsírák szétrobbanásával felszínre került bolygómag-anyagokat, a már kialakult és jól ismert égitest-szomszédaink, a Hold, a Mars, vagy a Vesta kőzeteit. Olyan meteorit darabkáit is láthatjuk (és ez igazi kuriózum), amely pár hete még kint volt a világűrben.

Egy másik tárlóban pedig egy, a középkorban fellelt meteorit fényesen csillogó szelete csábít megállásra. Rácsodálkozhatunk az úgynevezett líbiai üvegre is, ami nem más, mint megüvegesedett szaharai homok. Nem emberi kéz alkotta: egy aszteroida lökéshulláma eredményezte a hőhatást, ami megolvasztotta a kvarcban gazdag sivatagi homokot. Ebből a 29 millió éves üvegdarabból faragták annak idején azt a szakarabeuszt, amit Tutanhamon fáraó melldíszén csodálhat meg az utókor.

A kiállítás február 20-án nyílt meg a múzeum tetőterében. Szklenár Tamás, a Magyar Meteoritikai Társaság alelnöke, a kiállítás tulajdonosa tartott izgalmas és a nagyközönség számára is jól követhető, vetített képes előadást, majd végigkalauzolt minket a tárlaton, amely több mint tíz év gyűjtőmunkájának eredménye.

„Az itt látható, a világűrből érkezett kőzetminták belsejébe be van zárva Naprendszerünk keletkezésének története. Ha ezeket a mintákat megvizsgáljuk, geológiai történelemkönyvet kapunk arról, hogy mi történt a Naprendszerünkben az elmúlt időszakban. Ha meteoritokat vizsgálunk, a bolygók keletkezésének folyamatát nézhetjük végig kezdetektől egészen addig, amíg a nagybolygók létrejöttek” – mondta az ÉrdMostnak Szklenár Tamás.

Érdemes pár szót ejteni a kiállítás értékéről is – mármint nem az eszmeiről, hanem a kézzelfoghatóról. Meteoritot nem kapni a sarki boltban két fillérért (bár néhány helyen ráfogják egy-egy kőre, hogy egy aszteroida darabja). Van olyan meteorit, amelynek grammja 1500 dollár, és a holdi, marsi, illetve ritka típusú meteoritok is nagyon drágák.

„Az itt lévő meteoritok mindegyike bevizsgált forrásból származik, ténylegesen tudjuk, milyen összetételű, milyen típusba sorolható. A megadott adatbázisszámon rá is kereshetőek” – hangsúlyozta a csillagász.

Nagy élmény volt nemcsak látni, hanem kézbe is fogni egy-egy meteoritdarabkát, rácsodálkozni a súlyára (jóval nehezebb, mint ahogy a méretéből gondolnánk, mivel magas a fémtartalma), és elmerengeni azon, hogy ez a fekete, finom és sima tapintású „kődarab” a világűrből érkezett hozzánk, és idősebb, mint a Földünk.

Azon is eltűnődtem, miféle, a Földön ismeretlen anyagot tartalmazhat ez a darabka, ám Szklenár Tamás kiábrándított: semmilyet.

„Van egy-két olyan meteorit, amelyben találtak a Földön nem létező ásványokat, de többségük ugyanazokból az anyagokból áll, mint a Föld. Ami nem csoda, hiszen a Föld ugyanazokból az anyagokból keletkezett, mint a meteoritok. Az viszont igaz, hogy van egy-két anyag, például az iridium, ami a meteoritokban dúsabb állapotban található, mint bolygónkon” – jegyezte meg a csillagász.

Aki megnézi a kiállítást, óhatatlanul is elgondolkozik azon, hogy vajon itthon találhatunk-e meteoritot. „Magyarország területén nyolc meteoritot ismerünk, de annak az esélye, hogy valaki a mezőn mászkálva meteoritdarabot fog találni, nagyon csekély, a magyarországi időjárási és geológiai, valamint vegetációs viszonyok miatt” – mondta a Meteoritikai Társaság elnöke, hangsúlyozva: a kőmeteoritok nagyon sérülékenyek, a földi környezetben mállanak, rozsdásodnak.

A vasmeteoritok jobban ellenállnak, de ezeket is konzerválni kell ahhoz, hogy ne porladjanak szét – szóval aki meteoritokat akar látni, inkább jöjjön el a kiállításra, aminek ez már a negyedik állomása. Budapest, Tata és Kaposvár után érkezett a tárlat a múzeumba (a kiállítás dizájnja Leviczky Anita kreatív munkáját dicséri). Érdről aztán további városokba is elutaznak majd a meteoritok.

A Bolygósztorit eddig több mint húszezren látták, és nagyon jók a visszajelzések. Ennek bizonyára az is oka, hogy a kiállítás gazdagon illusztrált, és a szöveges táblák segítségével minden információt megkaphatunk a meteoritokról és Naprendszerünk keletkezéséről tárlatvezetés nélkül is. Aki mégis szeretné Szklenár Tamás társaságában megcsodálni a „köveket”, azt február 27-én várják a Csillagászati Klub estjére, amelynek Szklenár Tamás lesz a vendége.

Mint Fekete-Mácsai Anetta múzeumigazgatótól megtudtuk, március 23-án, a múzeum immár hagyományos családi napján is találkozhatunk a csillagásszal. Lesz kvízjáték, izgalmas kérdésekkel, és különböző állomások, ahol játékos feladatokat oldhatnak meg a gyerekek (és persze szüleik), és a végére tiszteletbeli meteoritkutatókká válhatnak.

A Bolygósztori – a Naprendszer története meteorit mintákba rejtve című kiállítás május 10-éig tekinthető meg, a múzeum nyitvatartási idejében. Aki szívesen olvasna többet a kiállításról, illetve a meteoritokról, annak érdemes elolvasnia a Svábhegyi Csillagvizsgáló kiállítására írt képes összefoglalót.

 

Fotó: Czere Bálint

További cikkeink

További cikkeink

Facebook

Facebook
Twitter
LinkedIn
Pinterest
Reddit
Telegram
WhatsApp
Email