Érd is csatlakozott az országos Idősek Barátai Programhoz, melynek keretében nyugdíjas önkéntesek segítik a társaságra vágyó, otthonról nehezen kimozduló időseket.  A program Franciaországan indult, hazánkban 2016 óta működik.

Közös séta, beszélgetés, segítség a bevásárlásban, gyógyszerek kiváltásában – már ez nagyon nagy támogatást jelent az egyedül élő, magányos idős emberek számára, nem beszélve arról, hogy ezek az alkalmak egy kis vidámságot, társaságot visznek a valamilyen okból elszeparált idős ember életébe.

Az önkénteseknek pedig azért érdemes részt venni a programban, mert kellemes elfoglaltságot és társaságot jelent, emellett nagyon jó azt érezni, hogy várnak ránk és örülnek az érkezésünknek.

A programra eddig már négy önkéntes jelentkezett, köztük egy hetvenhat esztendős hölgy, Ibolya (képünk illusztráció, nem őt ábrázolja). Tizenkilenc éve ment nyugdíjba egy nagyvállalattól, ahol személyzetisként dolgozott. Mindig is nagyon szeretett emberekkel foglalkozni. „Hatvanéves lehettem, viszonylag friss nyugdíjas, mikor láttam egy hirdetést, amelyben idősgondozót kerestek egy kilencvenéves néni mellé. Nagyon sokan jelentkeztek, és engem választottak. Egy héten három éjszaka voltam mellette. Nagyon megszerettük egymást, hiányolt, ha nem látott. Csak úgy emlegetett, hogy nővérke.

Sajnos, 94 esztendősen meghalt. Utána úgy hozta a sors, hogy két embert is ápoltam: egyik a nővérem volt, aki agyvérzést kapott, és magatehetetlen lett, őt két és fél évig gondoztam. A férjem is megbetegedett, ő is állandó ápolásra szorult. Egy éven belül elmentek mind a ketten” – mesélte Ibolya, aki a két betege mellett sokáig ki sem lépett a házból, utána pedig a gyász miatt zárkózott be.

„Egy ismerősöm elvitt egy ófalusi sétára, ott megismerkedtem Szűcs Ágnessel. Neki köszönhetem, hogy ismét ki mertem lépni a négy fal közül. Ági beszélt nekem az időseknek szóló érdi programokról, lehetőségekről, és buzdított, hogy menjek én is. Azóta ahová csak tudok, megyek.”

Ibolya azóta már tagja egy nyugdíjasklubnak, ott is segít egy idős néninek.

„Tízen voltunk testvérek, van négy unokám is, megszoktam, hogy valakiről mindig gondoskodom”

– tette hozzá a hölgy. Persze, az unokák az elsők, de napközben, amikor ők óvodában, iskolában vannak, marad szabadideje saját elfoglaltságaira.

„Nemrég ide költözött a közelbe egy nyolcvanéves asszony. Megismerkedtünk, összebarátkoztunk. Együtt járunk a boltba, voltunk már Pesten kiállításon is. Fennmaradó időmben szívesen vállalok önkéntes munkát.”

„Tudom, hogy kezdetben lehetnek zökkenők, hiszen senki nem szívesen enged be egy idegent a lakásába. Meg kell találnunk a közös hangot, és ha már kialakult a bizalom, fokozatosan lehet előbbre lépni. Az is lehet, hogy az első találkozó után valamelyik fél nemet mond. Én ugyanakkor bízom abban, hogy az önkéntesek és azok, akik segítséget, társaságot igényelnek, egymásra találnak, hiszen nagyon sok az egyedül élő idős ember”- zárta szavait Ibolya.

Szűcs Ágnes, a Szepes Gyula Művelődési Központ idősügyi referense az ÉrdMostnak elmondta: eddig még nem regisztráltak olyanok, akik szívesen vennék az önkéntesek látogatását. A program akkor startol el, ha összegyűlik tíz önkéntes és öt-hat olyan idős, akinek segítségre, társaságra van szüksége, így aki szeretne részt venni, érdemes mielőbb jelentkeznie Áginál, a 06(70)333-1729-es telefonszámon, illetve a szucs.agnes@szepesmk.hu e-mailcímen.