Minden nyomorúságunk ellenére van egy dinamikusan terebélyesedő vagyoneleme az országnak: a gépjárműállomány. Csaknem 6 millió gépjármű után fizet az ország népe kötelező felelősségbiztosítást. Nem meglepő módon az agglomerációban a legdinamikusabb a növekedés üteme: míg 2010-ben 418 ezer volt a Pest megyei személygépkocsik száma, 2022-ben már 618 ezer. A növekedés tehát mintegy 50 százalékos, és ez az úthasználat, a közlekedési dugók és a levegőszennyezést mellett számos egyéb terhet jelent a városoknak.

Korábban még létezett az önkormányzatoknak olyan bevételük, amelyből valamelyest kompenzálni tudták a települések gépjárműforgalom okozta terhelését, és ez a gépjárműadó volt. 2013. január 1-től azonban az Orbán-kormány elvonta ennek a bevételnek a 60 százalékát.

Majd a 92/2020. Kormányrendelet arra kötelezte az önkormányzatokat, hogy a teljes gépjárműadó bevételt engedjék át a központi költségvetésnek, amely ezt a Járvány Elleni Védekezési Alapba olvasztotta. Ezen kívül szolidaritási hozzájárulást is beszedett a településektől, a területükön működő kis- és közepes vállalkozásoknak iparűzésiadó-kedvezményt adott, tovább csökkentve ezzel a helyi bevételeket. Továbbá megtiltotta az önkormányzatoknak, hogy adót emeljenek, vagy akár strukturálisan változtassanak a helyi adóikon.

A járvány ugyan véget ért, a vészhelyzet viszont a kormány döntése nyomán hatályban maradt, így továbbra is a központi kincstár nyeli be évről évre azt az adót, amit az érdiek azért fizetnek, hogy jobb utakat használhassanak. Hogy utak épüljenek, hogy a legyen kátyúzás. Ám ezt a pénzt 2013 óta részben, 2020 óta pedig teljes egészében úgy nyeli el a Pénzügyminisztérium, hogy abból nem jut vissza egy fillér sem az érdi utakra, hiszen azok többsége önkormányzati fenntartású.

Mint már 2020 júniusában megjelent a sajtóban, a kormány 2024-ig szóló költségvetési kitekintése tartósan az állami bevételek közt tartja számon a kiskereskedelmi különadó és a szolidaritási hozzájárulás mellett a gépjárműadót is. Annak ellenére, hogy a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége azonnal jelezte, hogy a települések 70 százalékának semmilyen bevétele nem marad.

Szentes polgármestere, Szabó Zoltán odáig merészkedett, hogy megpróbálta visszakérni a gépjárműadót, arra hivatkozva, hogy a járvány elleni védekezés már nem aktuális, az energiaválság és infláció által is sújtott településen viszont „már a kötelező feladatok ellátását is veszélyeztető finanszírozási gondok körvonalazódnak”.

Érd vezetője, Csőzik László a Megyei Jogú Városok Szövetségének ülésein – ahogy azt korábban a Szabad Európának adott interjújában elmondta – több alkalommal megkérdezte a pénzügyminisztert, Varga Mihályt, mikor kapják vissza a gépjárműadót a magyar önkormányzatok, de konkrét időpontra ígéretet nem kapott.

A gépjárműadó összbevételen belüli aránya a kistelepüléseken a legnagyobb, így az érvágás is a kicsiket sújtja leginkább, de például az iparűzési adóbevételekben szűkölködő Érdet is igen jelentős veszteség érte emiatt.

2019-ben az érdiek 260 millió forint gépjárműadót fizettek be, és ez a város saját, tehát nem költségvetési bevételeinek kb. 8-10 százalékát tette ki.

2022-ben a NAV nyilvántartása szerint Érden 29 070 adózónak 45 587 gépjármű után 741 971 703 forint gépjárműadó kötelezettsége keletkezett.

Ha ezt megkapta volna a város, háromszor annyi utcát aszfaltozhatott volna le, mint ennek hiányában, vagy költhette volna bármi másra, ami a város érdekét szolgálja.

László Ferenc, az Érdi önkormányzat szóvivője szerint

ennyi pénzből, illetve a város szabad felhasználású forrásaiból évente 25-30 poros, murvás utcát burkolhatna a város, ezért a városvezetés folyamatosan lobbizik a többi önkormányzattal összefogva – a Magyar Önkormányzatok Szövetsége és a Megyei Jogú Városok Szövetsége keretében – azért, hogy ezt az adót visszatérítsék a települések kasszájába.