Furcsa bűnesetek mindenhol történnek, és ez alól Érd sem kivétel. A minap számoltunk be arról, hogyan fogtak el egy élő „halottat” az egyik érdi szupermarket parkolójában. Ehhez hasonló esetek régen is előfordultak a városban. Ennek megfelelően egy újabb sztorit hozunk Érd régmúltjából, amelyre talán már nem is emlékszik senki. A múltidézéséhez pedig ismét Urbán László Érdi Sajtótükör című kötetéből hozunk egy (valószínűleg) országosan is egyedülálló esetet, 1957-ből.

Elloptak egy víkendházat

„Weidinger Ferenc május végén elhatározta: megnézi Érd-Parkvárosban a víkendházát, s azt rendbe hozza. Ki is utazott Érd-Parkvárosba, ahol először azt hitte, eltévedt, mert a víkendházát nem találta a helyén. Rejtélyes módon eltűnt.

Jelentette az esetet az érdi rendőrségen, amely a Budai Járási Kapitánysággal karöltve elkezdte a rejtélyes ügy nyomozását. Több tanú kihallgatása után megállapították, hogy a rendőrség előtt már jól ismert D. J. L. és a vele közös háztartásban levő H. J. lopták el a víkendházat. Az is kiderült, hogy D. J. és H. J. az ellenforradalmi események során szöktek meg a börtönből, ahová nem mindennapi csalásokért kerültek.

D. Zuglóban kiszemelt egy üres telket, a telekkönyvi hivatalban megnézte a tulajdonos nevét, majd iratokat hamisított. A hamisított iratok birtokában a telket ,,eladta” H. J.-nak, aki a megvett telket telekkönyvileg átvezette a saját nevére. H. J. ezután mint ,,jogos tulajdonos” 30-50 ezer forintért adta el az ily módon megszerzett telket. Ezt a trükköt tíz esetben ismételték meg, a végén természetesen börtönbe kerültek, ahonnan az ellenforradalmárok jóvoltából kerültek ki. 

A Budai Járási Kapitányság a víkendház lebontása miatt indított nyomozás során megtalálta a bujkáló D. J.-t és H J.-t. Vallomásukból kiderült, hogy május elején Horváth Júlia édesanyjának meglátogatásakor utaztak ki Érd-Parkvárosba. Ekkor látták meg Weidinger víkendházát és tüstént elhatározták, ellopják és eladják. Május 18-án elmentek a TEFU-hoz, kocsit béreltek, két napszámost fogadtak, akikkel lebontatták a víkendházat és Rákospalotára szállították egy üres telekre. Ezután felkeresték Tarján Imre tüzelőanyag kereskedőt és a részeire bontott víkendházat eladták neki 1600 forintért. Nyilatkozatot is adtak, amely szerint a víkendház anyaga saját tulajdonukat képezi.”

Pest Megyei Népújság, 1957. július 25.