Azok is, akik bizonyítványosztáskor megkönnyebbülten elrakták a hangszereiket, hadd vakációzzanak a gitárok is, most mégis örömmel veszik elő. Egy zenei táborban ugyanis nem az van, hogy gitáróra rondít bele nyári örömökbe, hanem az, hogy a szabadság édes íze fűszerezi a közösségi zenélés ritka élményét. Sőt, a Bögöthy Ádám gitártanár – nagybőgő és basszusgitár előadóművész – vezette Kreatív Műhely nem is igazán zenei tábor, hiszen a gyerekek nemcsak zenei téren mutathatják meg ügyességüket, ötleteiket, művészi érzéküket.
Talán nem véletlen, hogy Ádám 22 klasszikus gitárt tanuló növendékéből 11 eljött az idén először megrendezett nyári táborba is. Kellett hozzá a szülői bizalom, meg a gyerekek lelkesedése is.
Ami a bizalmat illeti, annak nyilván a megelégedettség az alapja. És ha egy szülő úgy látja – ahogyan egyikük el is mondta -, hogy gyermeke „kedves, türelmes, lelkiismeretes pedagógus” kezébe került, akivel „az első perctől kezdve megtaláltuk a közös hangot, és bármilyen helyzet adódott, meg tudtuk beszélni”, ráadásul a gyerek örömmel jár gitárórákra, akkor ott minden megvan, ami fontos.
Amikor az újságíró becsöppen egy tábori foglalkozásra, csak annyit érzékel, hogy 11 gyerek gitárral a kézben körbeül egy tanárt, és az „egyet-kettőt-hármat-négyet” felütésre megpróbál egyszerre pengetni valamit, ami egyelőre zenének nem nevezhető. Ebből aztán öt nap alatt mégis csak megszületik valami, ami már nemcsak hogy zene, de – és ez a lényege – közös munkával jött létre. Sok-sok befelé és egymásra figyelésből, türelemből, csapatmunkából. Közben pedig mind a 11 gyerek átéli, hogy önmaga nagyszerűségénél még fontosabb, hogy a másik szólamban a legkisebb és legkevésbé ügyes gyereknek is jól menjen a pengetés, mert a zene akkor fog jól szólni.
A tanár részéről pedig ehhez nemcsak sok türelem kell, hanem szakmai hozzáértés és tapasztalat. Látni kell, melyik darabot fogják szeretni a gyerekek, melyik lesz – a növendékek aktuális tudásszintjéhez mérten – alkalmas arra, hogy sikerélményt nyújtson.
„Ezt a két darabot, amit most a záró koncertre el fogunk készíteni, én hangszereltem 4 szólamra, végiggondolva, hogy melyik növendék mit fog tudni készségszinten eljátszani” – mondja a gitártanár, aki előadóművészként, különböző formációkban, gyakran a saját szerzeményeit is játssza.
Odaadását a szülők is nagyon értékelik.
„Vannak tanárok, akik megtartják az órát, feladják a házi feladatot otthoni gyakorlásra és a dolgok mennek, ahogy mennek, vagy nem mennek, és a gyerekek feladják az első kudarcnál – mondta el egyikük. – Ádám, úgy is mint gyakorló édesapa, magát a gyermeket látja, aki más, mint a többi. Az is lehet, hogy nem kiemelkedő tehetség, egyszerűen csak szeretne megtanulni gitározni. Esetleg nem is nagyon szorgalmas. Ádám mindig keresi a kulcsot a tanítványához, hogy megszerettesse vele a hangszert, és ez átlendíti őket a nehezebb periódusokon is. Jól kommunikál velünk is, mindig reális visszajelzést kapunk, hogy épp hol tart a gyermekünk a tanulásban.”
A Kreatív Műhely elnevezés is jelzi, hogy ez a tábor nem kifejezetten zenei, inkább zeneközpontú. Bögöthy Ádám azoknak a gyerekeknek is szeretne valamit adni, akik nem élnek-halnak a gitározásért.
„Még az is lehet, hogy tehetséges egy gyerek zeneileg, de nem az van, hogy alig várja, hogy elővehesse a hangszerét. Viszont esetleg megőrül a fociért – például Székesfehérváron volt egy ilyen növendékem: folyton a fociról beszélt, alig bírt a fenekén megülni, egyébként a gitározásban is nagyon ügyes volt. Beszéltem a szüleivel, és azt hiszem, én is adtam egy lökést abban az irányban, hogy végül komolyan elkezdett focizni. Most már korosztályos válogatott. A Kreatív Műhelyben szeretném azt is megmutatni, hogyan lehet a kreativitást kibontani. Azért is nevezem műhelynek, mert nem feltétlenül hangszerrel foglalkozunk, hanem a gyerekek festenek, rajzolnak, sőt, verset is írnak, és közben rengeteget játszanak.”
Mindez többnyire a zenéből indul el. Például lejátszott a tanár egy Eric Satie darabot a gyerekeknek, nem mondott róla semmit. Majd az ország-város játék analógiájára arra kérte őket, egyrészt, hogy adjanak a darabnak címet, másrészt, hogy különböző témakörökben asszociáljanak rá. Például írják le, milyen szín, íz, illat, alakzat, hangulat jut eszükbe róla. Aztán előkerültek a rajz- és festő eszközök is, és máris született sok-sok zenei ihletésű alkotás.
Az egyik gyerek így fogalmazta meg az élményét: „Nagyon érdekes volt zenéről mások gondolatai alapján festeni.”
Bögöthy Ádám maga is sokféle élményből szokott ihletet meríteni az alkotáshoz.
„Ideális esetben minden mindenre hatással van. Nekem is gyakran egy vizuális érzet ad olyan élményt, amiből zene születik. De lehet a hangok forrása egy természeti kép, egy festmény, vagy vers is.”
A fentiekből következően a tábor programja is kellőképpen improvizatív. Amikor nagy a meleg, és a reggeli órákban még elviselhető a kinti hőmérséklet, tornával kezdik a napot. Ha már kókadt a társaság a sok koncentrálástól, akkor is frissítő mozgásra váltanak.
Ehhez nagyszerű helyszínt kínál a Csuka Zoltán Zenei Könyvtár csodálatos udvara. Ádám azt mondja, számára külön jelentősége van a helyválasztásnak is.
„Itt nőttem föl, és meghatározó jelentősége volt az előadóművészi indulásomban a zenei könyvtárnak – nem is nagyon zenéltem még Érden máshol. A könyvtár vezetésével is nagyon jó a kapcsolatom. A helyszínválasztásban így a támogatás szándéka is benne volt. Nagyon remélem, hogy egy ilyen fontos kulturális intézménynek több megbecsülést tudok ezzel közvetíteni, és a fiatalabbak köréből is lesz olvasó-hallgató utánpótlás.”
A tábor zárásaképpen pénteken – július 21-én fél 6-tól a helyszínen – koncertet ad a kis csapat, és – ha minden jól alakul – bemutatják, mit tanultak az öt nap alatt. Itt persze nem a magas művészi minőség az elvárás, de az utána következő órában annak is tanúja lehet a közönség, ugyanis Bögöthy Ádám Bencze Alma énekesnővel fog duózni – jazz műfajban, amibe azért keveredik majd egy kis latin, egy kis pop is, jazz-es megközelítésben.
