Különösen nagy veszélyforrást jelenthet az őszi-téli hónapokban az, amikor az autósok útvonala keresztezi  a vadakét, ugyanis ilyenkor számos faj párzási időszaka zajlik – hívta fel a figyelmet Kőrös András, a Groupama tanpálya szakmai vezetője, a VIONN GO vezetéstechnikai szakértője az Érd FM 101.3 Bundáskenyér című műsorában.

A szarvasbőgés a természetföldrajzi jellemzőktől, az ökológiai adottságoktól és az időjárástól függően először az ország déli és nyugati részein kezdődik. Először Baranya, Somogy, Zala, Vas és Győr-Moson-Sopron megyében hallatják a bikák a hangjukat, majd folyamatosan észak, észak-keleti irányba haladva általában a zempléni tájegységben zárják a sort.

A bőgési időszakban a szarvasok izgatottabbak, jóval aktívabbak, veszélyérzetük csökken, ezért könnyen kiszaladhatnak a közútra. Mivel a nagyvadak viselkedése megélénkül, aktivitásuk késő délutántól kora délelőttig fokozódik. A hidegre forduló időjárás növeli a bőgés intenzitását, a szarvasok egész nap mozgásban lehetnek.

A szarvasgázolás súlyos következményekkel járhat, nemcsak a vad sérülhet, hanem a jármű vezetője és utasai is. Ugyanis a viszonylag magas testfelépítésű szarvas a szélvédőbe csapódva az utastérbe juthat. A becsapódás miatt az autó akár totálkárossá is törhet.

Hogyan kerülhetjük el az ütközést?

Intő jel lehet, hogy az éjszakai fajok szeme megcsillan a reflektor fényében, bár az állatok sajnos nem minden esetben néznek felénk. Ilyenkor hiba az erősebb reflektor használata, ha ugyanis elvakítjuk őket, lefagyhatnak, ahelyett, hogy arrébb mennének. Ilyenkor tehát inkább érdemes mellőzni a reflektor használatát.

“Érdemes óvatosan, visszafogott sebességgel, az út szélét pásztázva vezetni, figyelni a csillanásokra, a mozgásokra. Emellett pedig a vad megjelenését jelző táblára is figyeljünk, hiszen, ha az ki van téve, akkor a balesetet követően nem számíthatunk kártérítésre, hacsak nincs az autónak casco biztosítása” – hangsúlyozta a szakértő.

Mi a helyzet, ha elkerülhetetlen az ütközés?

Törekedjünk arra, hogy az intenzív fékezés mellett az állat mögé húzzuk a járművet. Ha el is ütjük, akkor sem mindegy, hogy az állat telibe kapva középre, a szélvédőre, vagy oldalra penderül és az út szélére zuhan.

“Ha elütjük a gímszarvast, az a motorháztetőn landolhat. De 100 kilométeres sebességnél akár egy ötkilós mezei nyúl is kitépheti alólunk a futóművet. Egy több száz kilós vadállat pedig a szélvédőt is áttörheti” – emelte ki Kőrös András.