Csillik Szilvia – két cavalier spániel gazdája – nemrég megalapította a Magyar Ebtartók Segítő Egyesületét (MESE), a Magyarországon regisztrált kutyafajták és gazdáik érdekében. Vele beszélgettünk.

Kezdjük az alapokkal: hogyan különböztethetjük meg a szaporítót a tenyésztőtől?

Szaporítótól lényegesen olcsóbban lehet vásárolni. Egy cavalier spánielt a szaporító 140 ezer Ft-ért ad, a tenyésztő 1000-1500 euróért. A felkínált szerződés vagy a tartási körülmények is árulkodók, illetve az olyan felajánlások, hogy házhoz viszi a kiskutyát. Emögött az állhat, hogy nem akarja, hogy lássuk a környezetet. Tavaly áprilistól megnehezíti a dolgukat, hogy csak az árusíthat kutyát, aki FELIR azonosítót vált ki a helyileg illetékes élelmiszerlánc-felügyeleti szervnél. Azért így is megtalálják a maguk piacát, és aki azzal szeretne spórolni, hogy szaporítótól vásárol, annak az „olcsóság” később esetleg visszaüt. Nekünk csak a két beteg kutyánk gyógyszerezése havi 70 ezer Ft-ba kerül. Aki szaporítótól vesz kutyát, ne csodálkozzon, ha így jár. Mi aranykoszorús mestertenyésztőtől vásároltuk mindkét Cavalier King Charles kutyánkat, így is pórul jártunk.

Gondolom, minden papírjuk rendben volt, míg a szaporítók nyilván törzskönyvet sem adnak?

A szaporítók nem adnak. A tenyésztő viszont – már amelyiknek valóban fontos a fajta sorsa – szerződéssel, számlával, féreghajtóval, chippel, kiskönyvvel, oltással fogja kiadni a kutyust. Mi is így hoztuk el Angie-t, aki hároméves volt, amikor diagnosztizálták az úgynevezett Chiari malformációt (CM). Ez a központi idegrendszer olyan fejlődési rendellenessége, melynek során a kisagy, vagy az agy hátsó-alsó területei az öreglyukon keresztül benyomódnak a gerinccsatornába, gátolva a gerincvelői folyadék áramlását. Ez a rendellenesség a leggyakoribb oka a cavalier spánielek rettegett betegségének, a syringomyeliának (SM).

Hogyan vették észre?

Mivel azt láttuk, hogy folyton vakarózik, egy évig allergiával kezeltük, de nem használtak se a gyógyszerek, se a tápváltás. Akkor mentünk el MR-vizsgálatra, ahol kiderült a betegsége. A CM, ha nem is százszázalékosan, de szűrhető MR-vizsgálattal. A megelőzés módja ugyanis a tenyésztésbe kerülő szülőpár szűrése.

Milyen tünete van még ennek a betegségnek?

A fantomvakarózás a fejfájás jele, ezért kezdi kaparni a nyakszirtjét. Norvégiában, ahol most betiltották a cavalier és az angol buldog tenyésztését, már 15 éve regisztráltan szűrnek a fajtabetegségekre, és egy ilyen állományban is komoly problémát okoz a betegség. Mi a fajta szűrése érdekében két éve petíciót indítottunk.

A család másik cavalier spánieljének mi baja?

Leó nagyobb testű az átlagnál, neki nincs CM rendellenessége. A hasnyálmirigy gyulladása után azonban cukorbeteg lett. A testvérének ugyanaz a betegsége volt, mint Angie-nek, ő már nem él. Leó hét éves, és azt jósolták, hogy hatéves koráig fog élni ezekkel a betegségekkel. Diétázik, kétszer kell inzulinozni mindennap, pontban hétkor reggel és este. Ezért nálunk nincs olyan, hogy itthon hagyjuk őt és elmegyünk színházba. Ennek a fajtának az a végzete, hogy ennyire aranyos, szerethető, családbarát kanapékutya – csak épp az egészségük ment rá a túltenyésztésre. Angie-nek fájdalomcsillapítót, epilepszia-gyógyszereket, nyugtatót, szorongásoldót és vízhajtót kell folyamatosan szednie.

Mit tud segíteni az egyesület a cavalier-rajongóknak?

A MESE elsősorban a tudatos vásárlásban és az érdekérvényesítésben tud segíteni. Aki fajtakutyát szeretne vásárolni, annak nagyon körül kell néznie.

Írja a cavalierspaniel.hu honlapon, hogy érdemes a „nézd meg a szülőt, vedd meg a kölyköt” elvet követve vásárolni. A tartási körülményekre gondol? Merthogy az is lehet, hogy csak egy kirakatot látunk.

Ez így van. Még az is előfordulhat, hogy van egy látványos bemutató pár, és hátul a sufniban születnek a kiskutyák. Rá kell kérdezni, hogy a tenyésztő milyen szűréseket csináltatott meg a szülőknél, nagyszülőknél, érdemes elkérni erről a dokumentációt. Mielőtt kiválasztunk egy kutyát, érdemes tisztában lenni a fajta specifikus betegségeivel. Ne azért vásároljunk abból a fajtából, mert olyan jól mutatott egy híresség oldalán. Aki még biztosabb akar lenni a dolgában, vigyen magával állatorvost. Az egyesületnek van két állat-egészségügyi szakembere és egy állatorvosa, akik szívesen elmondják, milyen problémák adódhatnak egy-egy fajtánál. Érdemes előre elkérni a szerződést, mert a kölyökkutya láttán már nem fog gondolkodni a gazdi, bármit aláír. Addigra már kapott a tenyésztőtől cuki videót, már felvásárolta az állatfelszerelés-boltot, és hiába olvassa a szerződésben – akár rövidítve is – hogy a tenyésztő milyen betegségekért nem vállal felelősséget, alá fogja írni. Sokan még azt is kikötik, hogy a közösségi oldalakon nem írhatnak róluk negatív kommentet a vevők, különben egymillió forint sérelemdíjat kell fizetniük. A tenyésztőknek van ügyvédjük, a gazdáknak általában nincs.

Melyek a tipikus panaszok?

Legtöbbször giardia-fertőzés okozta hasmenés, kennelköhögés és fülatka. Ezekről egyébként értesíteni kell a tenyésztőt, hogy a kutyáit és a környezetet fertőtleníteni tudja. Egy valamit magára adó tenyésztő ilyenkor felajánlja, hogy a kezelési költségeket megtéríti. A fertőzés eredetét nehéz bizonyítani, a tenyésztők ügyvédei azzal szokták a felelősséget hárítani, hogy a kiskutya útközben vagy otthon nyalta föl a kórokozót. Amikor egy tenyésztővel szemben panaszt tettünk – összesen 16 kárvallottal a háttérben -, az ellenőrzést végző állatorvos mindent rendben talált. Később megtudtuk, hogy egyébként a tenyésztő kenneljének is ő az orvosa. Amikor Angie betegsége kiderült, írtam a Cavalier Fajtaklub elnökének, hogy az nem normális, hogy egy kutyának ilyen fájdalommal kelljen élnie, de érdemi választ nem kaptam.

De hát minek kellett volna történnie?

Amikor már híre ment cavalier-csoportokban, hogy ezzel foglalkozom, és jöttek a panaszosok, kértük, hogy a tenyésztők kezdjék el szűrni a kutyákat, de nem tudunk előrelépésről.

Én egy felnőtt angol bulldogot kaptam ajándékba négy évvel ezelőtt, aki folyamatosan küzd a levegőért, mert szűk az orrjárata, a mancsán negyedévente vérdaganatok nőnek, a szeme folyamatosan váladékozik, az állkapcsa féloldalasan lefittyed, nem sorolom tovább. A bulldog a világ legjámborabb állata, de életképtelen: szülni sem tudna egyedül. Amikor olvastam, hogy Norvégiában betiltják a tenyésztését, azt mondtam: végre! Ön is ezt gondolja?

Azt azért nem szeretnénk, hogy betiltsák a cavalier-t. Túl szép, túl aranyos, túl kedves! De azt se, hogy kihasználják a népszerűségét! Ők családtagok – van két tartósan beteg „gyerekünk”. Pedig azért vettük őket, hogy együtt kiránduljunk, játsszunk, gyönyörködjünk bennük. Ők játszani sem tudnak, mert amint belelendülnek a játékba, jön a fájdalom.

Mivel a túl kicsi fejük okozza a problémákat, olyan nemesítési irányban kellene elindulni, amitől majd kevésbé cukik, de legalább egészségesebbek lesznek. Elvárható ez a nemesítőktől?

Ezt nyilván az angol fajtaklubnak kellene kezdeményeznie, hiszen az az anyaország. Egyelőre nem tudok róla, hogy megszólaltak volna ez ügyben. Annyit reagáltak a norvég hírre, hogy az ítélet még nem jogerős.

Végül is minden kutyaválasztás zsákbamacska, nem?

Valóban, de a genetikai szűrésekkel csökkenteni lehet a kockázatot. Egy ilyen kutyus már eleve annyira drága, hogy igazán beleférhet a szűréssel járó pluszköltség. Az MR-vizsgálat egyébként azért nem egyszerű, mert a betegség 2-3 éves kor között jöhet elő, addig tehát a szűrés nem ad pontos képet. Dr. Clare Rusbridge, a CM/SM-kutatás úttörője 1997-ben felhívta a tenyésztők figyelmét a fajtát sújtó problémára. Azt tanácsolja, hogy két és fél éves kora előtt ne tegyék tenyésztésbe a cavalier-t. Érthető, hogy a tenyésztők erre azt mondják, hogy ha akkor derül ki, hogy beteg, az nekik komoly veszteség. Ezért kipipálják a szűrést egyéves korban, és eladják az almot. Az már a gazdi baja, ha esetleg kiderül, hogy a kiskutya mégiscsak beteg. A megoldás az lenne, ha 2-5 éves koruk között évente elvégeznék a vizsgálatot a szülőpáron. Amire azt mondják a tenyésztők, hogy nem szeretnék ennyiszer elaltatni a kutyát – ebben valahol nekik is igazuk van. Most a leendő gazdi annyit tehet, hogy rákérdez, hány évesek voltak a szülők a szűrés idején.

Szóval, ha még egyszer választanának kutyát? 

Magyarországról esetleg egy-két tenyész- tőtől vennék, de inkább Hollandiából vagy Kanadából, ha lenne rá pénzem. 3000 euró egy kiskutya, viszont regisztrálnak minden tenyésztőt, és a szuka és a kan szűrési eredményeit be kell mutatni a vásárlónak. Én ezt a fajtát tényleg nagyon szeretem, és még várni is hajlandó lennék, az olyan helyeken ugyanis, ahonnan érdemes kutyát elhozni, több év a várakozási idő. Szoktam is mondani a gazdiknak, hogy ahol várólista van, ott érdemes várni. Persze némi kockázat mindig marad – maga a fajta az. Egyszer már megmentették a cavalier-t a múlt század elején, amikor egy gazdag úriember sok pénzt ajánlott azért, hogy olyan spánielt tenyésszenek, amilyeneket a 15-16. századi udvari festményeken látni. Azoknak a kutyáknak – például II. Károly kedvencének – még hosszabb volt az orruk, más volt a fejük, az arcszerkezetük. Legendásan ragaszkodó természetükről számos anekdota fennmaradt, például az is, hogy I. Mária kis spánieljét az alsószoknyája alá bújva találták meg, lefejezése után. Sajnos egy ideje megint a kis fejméretű kutyák jöttek divatba. Bevallom, amikor először olvastam a cikket, hogy Norvégiában betiltották a King Charles spánielt, elégtételt éreztem, hogy hát erről beszélünk! De aztán arra gondoltam, a szaporítók úgysem hagyják abba a tenyésztését, mivel a kereslet megmarad. Úgyhogy majd a norvégok is külföldről fogják őket vásárolni, és akkor már utánkövetésre sem lesz lehetőség. Azt hiszem, másodszor is újra kellene gondolni ezt a fajtát!

Mindenesetre nehezebb lesz a szaporításuk, ha hivatalosan nem lehet meghirdetni…

Ne gondolja! Érdekesen hirdetnek a szaporítók, olyanokat írnak például, hogy „költözés miatt gazdát keres”. Megvannak a módszerek a szabályok kijátszására.

Magyarországon mit tesznek a hatóságok a szaporítók ellen?

Az állatvédelmi törvény módosítása fontos előrelépés, hiszen a szaporítás az állatkínzás minősített esete lett, és 2022. január 1-jétől 1-5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, aki „az állatkínzást szaporítással összefüggő haszonszerzési cél érdekében tíznél nagyobb számú kedvtelésből tartott állatra a jó gazda gondosságának elmulasztásával követi el”. Az viszont nem változott, hogy a kutya a „dolog” jogi kategóriába tartozik, adásvétele nem különbözik egy mosógépétől. Hiába írják bele a tenyésztők, hogy kicserélik vagy visszafizetik az árát, kevés olyan gazdit láttam, aki visszavitte volna a kutyáját.

Vezet feketelistát azokról a tenyésztőkről, akikről rossz tapasztalatokat szereztek a vásárlók?

Alakul a listánk, igen. Fontos, hogy a leendő gazdik időben kérdezzenek. Egy fiatal pár akkor kért tanácsot, hogy az adott tenyésztőtől vásároljon-e, amikor már kifizették a foglalót. Mondtam, hogy inkább vesszen a foglaló. Végül mégis elhozták a kutyust, és másnaptól megindult az állatorvoshoz járás, már az első alkalommal odalett a foglaló ára. Azóta sincs rendben a kutyus. Vannak szerencsére pozitív élményeink is: látszik, hogy az elmúlt két évben akadtak olyan tenyésztők, akik elkezdtek komolyabban foglalkozni a fajtával, és szűrik a kutyusokat. De ez még hosszú folyamat lesz.

Egy tenyésztő sem tett még feljelentést az egyesület ellen?

Nem. Igyekszünk úgy fogalmazni, hogy ne legyen gond, de nem ijedünk meg, ha egy erőteljesebb fellépésünkre ügyvéd válaszol.