Egységben Magyarország Szívéért – Budapest és az agglomeráció címmel rendezett konferenciát a Fővárosi Önkormányzat az Újvárosházán. Az eseményre meghívták a fővárosi és agglomerációs polgármestereket is.
Karácsony Gergely főpolgármester mellett több kerületi, illetve agglomerációs település első embere beszédet mondott, köztük Csőzik László, Érd polgármestere, aki szólt a kifejezetten érdi jellegzetességekről, valamint olyan dilemmákról, problémákról is, amelyek közösek a többi agglomerációs településével.
Mint mondta, szükség van közös agglomerációs politikára, mert sok a közös probléma. „Ötszázezer ember költözött Budapest környékére, 300-350 ezer a fővárosból. Érd ma körülbelül 80 ezer lakossal rendelkezik, Magyarország tizedik legnagyobb városa lettünk. Ugyanakkor az agglomerációs létforma és városszerkezet nem tette lehetővé a teljes mértékű urbanizációt. Azzal kell szembesülnünk, hogy a fővárosból kiköltöznek a gyermekes 30-as, 40-es családok, hozzák magukkal a cégüket, a teljes életüket. De mitől számít a település teljes értékű városnak? Ahol az emberek nem tartózkodnak napközben, az nem biztos, hogy teljes értékű. Érdet alvóvárosként aposztrofálják, mert ide az emberek aludni járnak haza. Szeretnénk itt tartani őket, munkahelyeket, szolgáltatásokat, intézményhálózatot, kultúrát biztosítani számukra. Azt látjuk, hogy a munkavállalók kétharmada ingázik, visszajár a fővárosba. A közlekedés így hatalmas probléma” – hangsúlyozta Csőzik László.
„Ha a választáson az ellenzék diadalmaskodik április 3-án, akkor két dologban, azt hiszem, egyetérthetünk: visszakérjük az alapfokú oktatási intézményeket saját fenntartásba – a hozzárendelt forrásokkal, természetesen -, a másik pedig, amit meg tudtunk fogalmazni az agglomerációs tanácsban, a MÖSZ égisze alatt, hogy az építéshatósági jogköröket egy kézben szeretnénk összpontosítani. Ezek javarészét elvették, átkerültek a kormányhivatalokhoz, 300 négyzetméter alatt nincs engedélyeztetés. Megváltozik városaink karaktere, a társasházépítők elözönlik a mellékutcákat, kizsákmányolják a foghíjtelkeket, lebontva a Kádár-kockákat, és a joghézagokat teljesen kihasználva próbálják meg a kiköltözők igényeit kielégíteni” – hangsúlyozta Csőzik László, hozzátéve: lehet, azok is csalódnak, akik e társasházi lakásokba költöznek. „Érden sokan mondhatják el magukról, hogy hirtelen arra ébredtek: huszonhat szomszédjuk van” – jegyezte meg, hangsúlyozva: a folyamat megállíthatatlan, ha most nem avatkoznak be, ahogy Zsámbék vagy Szentendre tette – ezért újraalkotják a helyi építési szabályzatot.
Azt is elmondta, hogy hogy keresni kell a hatékony kooperáció lehetőségét a fővárossal, mivel az élet nem áll meg a közigazgatási határoknál. „Annyi közös ügyünk van! A közlekedés, a munkahelyteremtés, a felszíni vízelvezetés. Ezek a problémák összekötnek minket” – hangsúlyozta.
„Az agglomerációs városok létrejöttek, egyre nagyobbak, helyet kérnek maguknak a magyar politikában is, és ez az ötszázezres összlakosság arra pedesztinál minket, hogy a politikában is letegyük a névjegyünket. Ezt nem a fővárossal szemben kívánjuk tenni, hanem maximálisan az együttműködés lehetőségét keresve” – mondta a polgármester, aki még egy problémát felvetett: azt, hogy a települések finanszírozásában a helyi iparűzési adóé az oroszlánrész. „Ma minden a helyi iparűzési adóra épül, ez a .legnagyobb bevételi forma, a legmasszívabb adónem” – mondta Csőzik László, aki utalt arra is, hogy Érdnek nincs megfelelő ipara. „Ma ezeket a témákat felvetettük. Ha egy új kormány alakul, el kell dönteni, hogy univerzális bevételi forrásokat erőltetünk-e a településekre, vagy meghagyjuk azt a lehetőséget, hogy egy-egy település választani tudjon – mert nem biztos, hogy egy hetvenötezres kertvárosnak szüksége van erőltetett ipartelepítésre: lehet, hogy jobban járnánk, ha a személyi jövedelmadó maradna helyben” – zárta szavait Csőzik László.
