A Kürti Lívia geográfus, tanársegéd, Dr. Lakatos László egyetemi docens, agrometeorológus, Prof. dr. Mika János, egyetemi tanár, meteorológus és Dr. Patkós Csaba, egyetemi docens és geográfus által készített 85 oldalas dokumentumból kiderül többek között, milyen stratégiai kapcsolódási pontok vannak a nemzeti stratégiai dokumentummal, illetve a megyei fejlesztési stratégiával, elemzik és értékelik a klímavédelmi helyzetet, klímavédelmi jövőképet, stratégiai célrendszert és intézkedéseket fogalmaznak meg, illetve részletezik a megvalósítás pénzügyi és intézményi feltételeit és eszközeit is.
Mint a dokumentumban olvasható, a klímaváltozás korunk legfontosabb globális kihívása, amelyben az önkormányzatok szerepe is megkérdőjelezhetetlen. Szükséges foglalkozni a társadalom tájékoztatásával, szemléletformálásával, a települések, intézmények, szervezetek és a lakosság felkészülésével, felelősségvállalásával az egészség védelme és a természeti vagy anyagi károk megelőzése, mérséklése érdekében.
A dokumentum tartalmazza a város szempontjából releváns természeti, társadalmi, infrastrukturális és gazdasági problémakörök rövid leírását. Megállapították, hogy Érden az infrastruktúrában bekövetkező káresemények (viharkárok, az utak felfagyása) és a levegőminőség jelentik a legfőbb kihívást, illetve az allergén növények és állatok, valamint kisebb mértékben a hőhullámok is megjelennek a jövő várható kihívásai között.
A jövőalkotó részben Érd jövőképét három időbeli dimenzióban, rövid- közép- és hosszútávon fogalmazták meg, melyek egymásra épülnek. Olyan elképzeléseket tartalmaz, mint a mitigáció (energiahatékonyság és megújuló energiák, nyelő felületek), az adaptáció és a szemléletformálás. A város gazdaságfejlesztési elképzeléseit fenntarthatósági szempontokkal gazdagítva megfogalmazásra került egy helyi zöld klaszter létrehozásának szükségessége is.
A dokumentum készítői a célkitűzések megfogalmazásakor igyekeztek igazodni a Pest megyei Klímastratégia célrendszeréhez is. A dekarbonizáció mértékét a 2018-as bázisévhez képest 2030-ig 40%-ban, míg 2050-ig 100%-ban állapították meg. A célok teljesítéséhez legnagyobb mértékben a lakossági és közületi, épületekhez kapcsolódó energiafogyasztást kell csökkenteni, ugyanakkor Érd MJV sajátossága, hogy a közlekedés az átlagnál jóval több üvegházgáz kibocsátásáért felel, így az ebben való előrelépés is elengedhetetlen.
A város adottságainak különösen specifikus intézkedések a következők:
- A távhőrendszer fejlesztése
- ÜHG elnyelő zöldfelületek növelése a településen
- SECAP kidolgozása Érd MJV-ban
- A közösségi közlekedés optimalizálása
- Kerékpáros közlekedés feltételeinek a javítása
- Az alternatív hajtásmódok terjesztése a közlekedésben
- A lakossági hulladék újrahasznosítási arányának növelése
- Az üveghulladék gyűjtésének és újrahasznosításának a kialakítása
- Mérőállomás-rendszer telepítése a városban
- Komplex vízgazdálkodási rendszerek kialakítása
- Biztonságos ivóvízellátás biztosítása
- Klímaváltozáshoz alkalmazkodó mező- és erdőgazdaság kialakítása
- A kerékpár használat népszerűsítése a lakosság körében
A klímavédelmi stratégia dokumentuma ide kattintva érhető el!
Azt kérik a lakosságtól, aki teheti, véleményezze a dokumentumot, véleményét pedig küldje el a palko.zsolt@erd.hu e-mail címre vagy írja meg a Érdi Környezetvédő és Városszépítő Egyesület közösségi oldalára, melyet ide kattintva érhet el!
