Dr. Szakács Ferenc orvosigazgató elmondta, az egynapos sebészet régi múltra tekint vissza, angolszász területeken alkalmazták először, elsősorban szemészeti műtéteknél. Felismerték, hogy a páciensnek ilyen jellegű beavatkozásoknál nem feltétlenül kell 3-4 napot kórházban töltenie és kidolgoztak egy olyan betegellátási módszert, amely mindezt biztonságossá teszi. Húsz évvel ezelőtt, amikor Magyarországon is megkezdődtek az egynapos műtétek, a beavatkozások 4-5 százaléka zajlott egynapos sebészet keretein belül, ma ez 30-40 százalék.
„Nagyon szigorú szabályok vannak arra vonatkozóan, kit lehet egynapos sebészet keretein belül operálni és kit tilos” – mondta az orvosigazgató.
A beteg számára előny, hogy még a műtét napján haza mehet, és nem kell kórházban maradnia, hiszen ma már az is köztudott, hogy a beteg gyorsabban gyógyul a saját otthonában, családtagjai között. Az ellátórendszer számára pedig sokkal olcsóbb, ha a beteg otthon lábadozik, nem a kórházban fekszik. Engem is műtöttek már az érdi egynapos sebészeten, csak pozitív tapasztalataim vannak, és valóban roppant kényelmes, hogy az ember néhány órás megfigyelés után az otthonában gyógyulhat tovább.
„Amikor hazánkban megkezdődtek az egynapos beavatkozások, még volt a páciensekben aggodalom amiatt, hogy a műtét után haza kell menniük, de mára ezt megszokták és örülnek a lehetőségnek. Ma már nem találkozni olyan beteggel, aki azt mondja, inkább maradni szeretne.”
Az orvosigazgató hozzátette, amennyiben a műtét után, otthon komplikáció lép fel, a Szent Imre Kórházba kell küldeniük a frissen operált beteget. Szerencsére az elmúlt három évben, amióta Érden dolgozik, ilyen még nem fordult elő, de arról sincs tudomása, hogy az elmúlt 10 évben történt volna ilyen eset.
Szakács Ferenc azt is elmondta, az angolszász irodalomban már terjed egy új, megfelelőbb kifejezés erre az ellátási rendszerre: „aznapi sebészet”, mivel az egynapos kifejezés 24 órás bent fekvést jelent, Érd esetében pedig már a műtét napján távozik a beteg.
Jelenleg az Érden elvégzett műtéteknek körülbelül a fele szemészeti beavatkozás, egyharmada ortopédia műtét, például térd artroszkópia vagy vállműtét, a maradék részt pedig fül-orr-gégészeti és sebészeti beavatkozások teszik ki.
Szakács Ferenc statisztikai adatokkal is szolgált. Mint mondta, az érdi egynapos sebészet az elmúlt 10 évben töretlen népszerűségnek örvendett. Már 2012-ben 1700 beteget láttak el, és ez a szám maradt körülbelül azonos szinten egészen a pandémiáig, akkor ugyanis jelentős visszaesés következett be.
„Jött a Covid és a szám ezerre csökkent, holott a kapacitásunk körülbelül ez a másfél ezer beteg volna egy év alatt.”
A Covid természetesen a várólistákat is érinti, de jelenleg nem tudják megmondani, bizonyos műtétekre mennyit kell várni. „A várólista amúgy is olyan, hogy az ország egyik felében egy hónap, a másik felében két év. Függ az adott intézmény orvosi-műtői kapacitásától, de az biztos, hogy a Covid miatt megnőtt a várólista, hiszen voltak hónapok, amikor be volt zárva az egész részleg.”
Az egynapos sebészet még most sem működik teljes kapacitáson, mert nem tudják korlátlanul fogadni a betegeket. „Bár a negatív PCR teszttel érkező páciens is jogosult az ellátásra, de most inkább csak az jöjjön műtétre, aki be van oltva” – tette hozzá az orvosigazgató.
Ahhoz, hogy az egynapos sebészeti részleg gördülékenyen működjön, komoly háttérmunkára van szükség. Kell valaki, aki összefogja az orvosokat, altató orvosokat, operatőröket, és aki tartja kapcsolatot a betegekkel. Mindezt Lőrincz Erzsébet részlegvezető végzi, ő az, akivel először kapcsolatba kerül a műtétre váró.
„Vagy én veszem fel a kapcsolatot a műtétre váróval, vagy pedig a beteg keres engem. Megkapják az orvostól a műtét időpontját, ha van választási lehetőség, akkor azt a napot választjuk, ami a betegnek a legjobb. Ezután az altatóorvossal való konzultáció időpontjáról tájékoztahttps://erdmost.hu/wp-content/uploads/2021/06/business-blog-session-cover-img-03.jpg, és hogy oda milyen leletekkel érkezzen. A műtét előtti napon pedig még egyszer felhívom a beteget, hogy minden rendben van-e, tud-e jönni másnap a műtétre, és még egyszer emlékeztetjük rá, mit ehet, mit ihat, mit hozzon magával és milyen gyógyszereket vehet be.”
Lőrincz Erzsébet elmondta, a betegek megnyugtatása nagyon fontos és gyakran ő maga is azon fáradozik, hogy az aggódó pácienseket biztosítsa arról, hogy jó kezekben lesznek. Hogy pontosan meddig kell a páciensnek a műtét után az intézményben maradni, azt az altatóorvos és az operatőr dönti el közösen. A szemészeti betegek a műtét után fél órán belül hazamehetnek. Fontos, hogy legyen kísérője a műtöttnek, legyen, aki behozza és érte is jön, aki tud rá vigyázni az operációt követően.
