Többek között arról beszélgettünk, hogyan élte meg a győzelmét úgy, hogy egykori barátnőjével kellett megküzdenie az első helyért, illetve milyen érzés volt Conchita Wurst bőrébe bújva előadni a világ egyik legszebb dalát. (Korábbi beszélgetésünk alatt összetegeződtünk, ezért ez az interjú is ebben a baráti hangnemben készült.)

Amikor legutóbb beszélgettünk, azt mondtad, örök második vagy. Anno a Csillag születikben is nehezen emésztetted meg, hogy „csak” ezüstérmes lettél. Most megnyerted a Sztárban Sztár című műsort. Milyen érzés elsőnek lenni?

Legbelül mindig azt éreztem, nekem soha nem fog összejönni, hogy megnyerjek egy ilyen volumenü versenyt. Amikor kimondták a nevem, hogy első lettem, hirtelen föl se fogtam, mi történik, és máig nem térek magamhoz. Pedig most az elejétől úgy álltam hozzá, hogy ezt a versenyt akár meg is megnyerhetem. Minden adásban ezzel a tudattal mentem a színpadra. Azt hiszem, a pozitív hozzáállás sokat segített.

(fotó: Draskovics Ádám)

Nem akárkivel kellett megküzdened az első helyért, mint volt barátnőddel, Tóth Andival. Ezt hogy élted meg?

Nagyon büszke vagyok arra, hogy Andi az életem része volt, és az ő győzelmének is nagyon örültem volna. Óriási öröm, hogy nyertem, de valahogy mégsem százszázalékos. Van bennem valami hiányérzet vagy nem is tudom, mi, amit képtelen vagyok még magamnak is megmagyarázni. Amúgy keresztanyám már az első adás után megmondta, pedig nem egy jósnő, készüljek fel, hogy ez így lesz, Andi és én fogunk a győzelemért küzdeni. Igaza lett.

Tulajdonképpen mit jelent „az ország legsokoldalúbb előadója” cím?

Engem eléggé beskatulyáztak, mindig azt mondták, maradjak csak a harmonikánál. Ezzel persze soha nem értettem egyet, mindig is éreztem magamban annyi potenciált, hogy a harmonika mellett énekeljek is. Az énektudásomat már megmutattam A Dal című tehetségkutató műsorban is, de akkor és ott még nem voltam ennyire felkészült és magabiztos, mint most. A Sztárban sztárban végre több arcomat megmutathattam, az éneklés mellett mások bőrébe bújva színészkedhettem is. Szóval a legsokoldalúbb előadó igen megtisztelő cím, főleg, hogy olyanokkal lehettem egy színpadon, mint Bereczki Zoli vagy Veréb Tomi, akik az előző szériákat nyerték.

(kép: screenshot)

Olyan országban élünk, ahol  a kormány nap mint nap szítja a gyűlöletet a mássággal, többek között a melegek, LMBTQ-személyekkel szemben. Miért épp Conchita Wurstra esett a választásod, hogy az ő bőrébe bújj?

Nem én választottam, hanem a sorsoló gép dobta ki. De nagyon örültem, hogy így alakult, mert alapelvem, hogy ne bántsunk senkit sem a mássága miatt, mindenkit fogadjunk el úgy, ahogy van. Úgyhogy egy percig sem aggódtam azon, hogy Conchita bőrébe kell belebújnom. A kommenteket olvasva sem tapasztaltam, hogy ezért bárki cikizett vagy „melegezett” volna. Ennek őszintén örültem.

Ezt tényleg jó hallani. Lehetséges, hogy a te generációd mindenféle politikai maszlag ellenére sokkal nyitottabb és elfogadóbb, mint az idősebbek?

Úgy veszem észre, hogy igen. Most, talán a vírushelyzet miatt is, mintha mindenkinek nagyobb szüksége volna szeretetre, törődésre, és a mások, melegek, kisebbségek bántása talán ennek köszönhetően háttérbe szorul.

Az emberek félnek a vírustól, ami reményeim szerint a jobbik, a szeretetre és egymás megértésére fogékony énjüket hozza elő.

Mondhatjuk, hogy Conchita Wurst művészi kvalitása és a Rise Like A Phoenix című dal nehézsége egyszerre jelentett számodra kihívást?

Pontosan így van, ahogy mondod. Az egyik nehézség az volt, hogy magassarkúban kellett énekelnem, amitől teljesen megváltozik a támasz, másképp rezonál a test, ráadásul nőies hangot kellett produkálni. Szóval elég összetett feladat volt. A Rise Like A Phoenix a világ egyik legszebb nótája, klasszikus ballada, a csúcspontokon technikailag kihívást jelentő hangmagasságokkal, amiket nagyon sokat kellett gyakorolni. Ha nem magassarkúban kellett volna kiállni, sokkal stabilabb lett volna a hangom.

(fotó: Draskovics Ádám)

Hát ebből mi nézők semmit nem érzékeltünk. Jársz egyébként énektanárhoz, folyamatosan képezed a hangod?

Igen, van állandó tanárom, Török Andris, de a vírushelyzet miatt most nem igen tudunk találkozni. A Sztárban sztár alatt Lajtai Kati, a Crystal volt énekesnője foglalkozott velünk. Fantasztikus tanár, nagyon sokat köszönhetünk neki. Ha nincs melletted egy ilyen mentor, a versenyt nem tudod végigcsinálni.

Nyáron mesélted, hogy a tavaszi pandémiás helyzet is megviselt. Mi a stratégiád a karrieredet illetően a jelenlegi vírushelyzetben, az elkövetkező pár hónapra?

Nem könnyű helyzet. Nemrég lemondták a szilveszteri bulikat is, három-négy fellépésem lett volna alsó hangon. Egy művész számára minden lemondott fellépés kudarc. Én most a dalírásba menekülök. A vírushelyzet pozitívuma, hogy inspirál. Pont tegnap írtam egy karácsonyi dalt. Hajnali háromig fönt voltam, hogy befejezzem. Megmutattam a szüleimnek, apának könnybe lábadt a szeme. Érzem, hogy jó dal lesz, meg fogja hatni az embereket.

Mikor hallhatjuk és miről szól?Ja, és lesz benne harmonika?

November végén, december elején jövök ki vele. Igen, szerintem lesz benne harmonika. Amúgy nem klasszikus karácsonyi dal, hiszen ilyenkor alapvetően vidám az ember. Ebben viszont most kevesebb az öröm, inkább arról szól, hogy ez a karácsony nagyon más lesz, mint az eddigiek.

Kling József